Hétfőn életbe lép az olajszankció, ami tovább mélyíti az energiaválságot

Szakértők szerint várhatóan megugrik a nyersanyag ára a világpiacon, ami tovább növeli majd a szankciós inflációt Európában, a recesszió pedig tovább mélyül majd az Európai Unióban – számolt be róla az M1 Híradója.

Hétfőn lép életbe a még nyár elején elfogadott 6. szankciós csomag, ami megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az Európai Unióba. Átmeneti kivételt biztosítanak a csővezetéken érkező kőolaj esetében azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel. Így Magyarország, Szlovákia és Csehország is mentesül a szankció alól.

Oroszország őrült tempóban szállít olajat Európába – írta nemrég az OilPrices energetikai portál. Az elemzésből kiderül, hogy a közelgő szankciók hatására az orosz tengeri kőolajexport öthavi csúcsra – napi 3,6 millió hordóra – ugrott, elérve a 6. szankciós csomag bejelentése előtti szintet.

Vagyis,

az Oroszország elleni szankciókat teljes mellszélességgel támogató országok az utolsó perceket is kihasználják arra, hogy az embargó életbe lépése előtt annyi nyersanyagot vásároljanak a Kremltől,

amennyit csak tudnak. Így nem meglepő, hogy az orosz exportbevételek az egekbe emelkedtek, egy hét alatt elérték a 149 millió dollárt.

„Ez meg fogja nehezíteni az európai gazdaság működését” – erről a miniszterelnök beszélt a Kossuth rádióban hétfőtől életbe lépő olajstoppal kapcsolatban. Orbán Viktor kiemelte: Magyarországnak sikerült elérnie, hogy felmentést kapjon a szankciós tiltás alól.

„Ezért Magyarország hozhat be Oroszországból olajat, tehát attól nem kell tartanunk, hogy ellátási hiány lépne fel. Tehát nekünk jogunk van, ahhoz hogy hozzájussunk az ország működtetéséhez szükséges olajhoz. A probléma az ár. A szankciók árfelhajtó hatása alól azonban Magyarország sem tudja magát kivonni és ezért várjuk, hogy december 5-én az árakra milyen hatást gyakorol a szankciók hatályba lépése” – mondta a kormányfő.

Az olajembargó tehát hétfőn lép életbe, aminek azért is van jelentősége, mert aznap az orosz miniszterelnök-helyettes találkozik Szaúd-Arábia energiaügyi miniszterével, és szakértők szerint könnyen előfordulhat, hogy a két állam – aztán később a nagyobb olajkitermelő országok is – összehangolják stratégiájukat az olajkitermeléssel, illetve szállításokkal kapcsolatban.

Az energiajogász az M1-en azt mondta:

az olajembargó és leginkább az olajársapka egyre nehezebb helyzetbe hozhatja az Európai Uniót.

„Felmondhatóvá válnak a szerződések a szállítási szerződések jogilag, ha pedig olyan az ársapka összege, akkor – bár a tagállamok között nagy vita van az összegről – akkor pedig nyilvánvaló következménye lesz, hogy nem kínálják a portékájukat Európába ezek a szállítók” – mondta Tóth Máté.

Ha ez bekövetkezik, mélyütést jelent az európai gazdaságra, tovább mélyül a recesszió, tovább növekszik a szankciós infláció.

Az Európai Bizottság az uniós szankciók megsértésének bűncselekménnyé nyilvánítását és a büntetések harmonizálását javasolja – tájékoztatott a brüsszeli testület pénteken.

Az uniós bizottság közleményében javaslata elfogadásának szükségességét azzal indokolta, hogy a folytatódó ukrajnai háború rámutatott: rendkívül fontos a szankciók teljes mértékű végrehajtása és annak biztosítása, hogy „a korlátozó intézkedések megsértése ne legyen kifizetődő”.

A javaslat közös uniós szabályokat határoz meg, amelyek megkönnyítik a korlátozó intézkedések megsértésével kapcsolatos nyomozást, büntetőeljárás indítását és az azonos szintű büntetést valamennyi tagállamban. Megszünteti a meglévő joghézagokat, és növelik az uniós szankciók megsértésének elrettentő hatását – írták.

Az Európai Bizottság egyebek mellett büntetné a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátását a szankciós jegyzékbe vett személyek, szervezetek vagy szervek számára. Büntetné a listázottak unióban tárolt pénzeszközei befagyasztásának elmulasztását, valamint a szankcionáltak beengedését valamely tagállam területére. Tiltaná az üzletkötést minden olyan unión kívüli országgal, amelyek uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartoznak, továbbá minden olyan áru vagy szolgáltatás kereskedelmét, amelyek behozatala, kivitele, eladása, vétele, átruházása, tranzitja vagy szállítása tilos vagy korlátozott. Tilos lenne minden tiltott vagy korlátozott pénzügyi tevékenység végzése, és szolgáltatások nyújtása a szankcionáltak részére.

A büntetések mértékére közös normák vonatkoznának. Bűncselekménytől függően az adott személyre maximálisan kiszabható büntetési tétel legalább öt év szabadságvesztés lehet. A társaságok, illetve a jogi személyek a határozatot megelőző üzleti évben elért teljes forgalmuk legalább 5 százalékát kitevő bírsággal lennének sújthatók.

A javaslatot most az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő tanács fogja megvitatni rendes jogalkotási eljárás keretében.

Hollandiában a külügyi, a gazdasági, a pénzügyi, az infrastrukturális és az oktatási minisztérium lehetőséget kapott arra, hogy felmentse a hazai vállalatokat az Európai Unió, Oroszország ellen bevezetett szankciói alól.

Hollandia február vége óta eddig 91 olyan engedélyt adott ki különböző vállalatoknak, amellyel mentesítette azokat az Oroszországgal szembeni uniós szankciók végrehajtása alól – írta az RTL Nieuws holland hírportál.

„A külügyminisztérium, a gazdasági, a pénzügyi, az infrastrukturális és oktatási társai engedélyt kaptak arra, hogy mentességet adjanak a szankciók alól”

– mondta egy neve elhallgatását kérő tisztviselő a csatornának.

A mentességek célja, hogy „bizonyos fokú rugalmasságot tegyenek lehetővé egyes esetekben” – idézi a külügyminisztérium közleményét a csatorna. Hozzátették a külügyminisztérium egyszer adott mentességet a „diplomáciai kapcsolatok” engedélyezésére is.

A minisztérium ugyanakkor „üzleti titokra” hivatkozva nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni az érintett vállalatok nevét, valamint a mentességek alapján megvalósult üzletek értékét sem.

Az infrastrukturális minisztérium is adott ki felmentést többek között azzal kapcsolatban, hogy Európai Unióban április óta kikötési tilalom van érvényben az orosz lobogó alatt közlekedő hajókra. Azonban a minisztérium döntése alapján „bizonyos rakományokat” szállító orosz hajók továbbra is kiköthetnek Hollandiában. Ez például az alumíniumot és az élelmiszereket is érinti.

Az RTL Nieuws szerint a Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium eddig 25 engedélyt adott ki holland cégeknek arra, hogy azok a Gazprom korábbi leányvállalataival dolgozhassanak tovább.

Indokolásuk szerint cégek „humanitárius okokból”, valamint „tisztán polgári ügyekben” való együttműködésre kaptak felhatalmazást.

A pénzügyminisztérium pedig 13 további mentességet adott a szankciók hatálya alá tartozó befagyasztott eszközökkel, vagy árukkal kapcsolatban.

Belgium kierőszakolta, hogy az Európai Unió ne tegye a szankciós listára az orosz gyémántbányász óriáscéget, miközben a létszükségleteket – például a fosszilis energiahordozókat – igyekszik szankcionálni az unió - írta a V4NA nemzetközi hírügynökség. Ennek oka, hogy a nyugati, tengerparttal rendelkező országok számára kevésbé létszükséglet az orosz gáz és olaj, mint Közép-Európában, azt elvileg tudják pótolni. Igaz, sokkal drágábban, de az az embereknek jelent gondot, nem nagy antwerpeni gyémántkereskedő cégeknek...

A belgáknak fontosabb a gyémántkereskedelem, mint az energiaellátás a téli időszakban – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy míg az orosz energiahordozókra embargót követel, addig szerda reggelre kierőszakolta, hogy az Európai Unió ne tegye szankciós listára az egyik legnagyobb orosz gyémántbányász óriáscéget.

Az EU azért szerette volna embargó alá vonni a gyémántkereskedelmet, mert az Alrosa közvetlenül finanszírozott egy új orosz tengeralattjárót, valamint évente több milliárd eurót táplált a Kreml hadiládájába. Ennek ellenére Belgiumnak nagyon fontos volt, hogy az orosz gyémántért cserébe továbbra is súlyos pénzeket fizessen Oroszországnak.

FORRÁS: AFP/KARIM SAHIB

A gyémánt Oroszország tíz legnagyobb exportcikkének egyike, tavaly 4,5 milliárd dollárt kerestek rajta. Lobbista csoportok már jó ideje sürgetik az Európai Bizottságot, hogy a gyémánt kerüljön fel a szankciós tiltólistákra. A nyolcadik csomag összeállításánál ismét napirendre került a kérdés, de Belgium megakadályozta a tiltást. Azzal a nevetséges érveléssel, hogy a gyémántokra vonatkozó tilalom többet fog ártani Európa gazdaságának, mint Moszkvának. 

TEHÁT BELGIUM SZERINT A KŐOLAJ SZANKCIÓJA NEM OKOZ NAGY KÁRT, A GYÉMÁNTÉ IGEN...

A szankciós listán egyébként végül 29 magánszemély és 7 jogi személy neve került fel – írja az EUObserver. A belga külügyminisztérium nem kívánta kommentálni a fordulatot, ami azután történt, hogy a belga diplomaták és az antwerpeni Gyémántközpont lobbistái arra figyelmeztettek, hogy a szankció sok ember munkahelyébe kerülne. Arról azonban már nem beszéltek, hogy az energia szankciók bevezetése óta munkahelyek tízezrei szűntek meg.

A Mandiner kiemeli, hogy AZ EURÓPAI TANÁCS JELENLEGI ELNÖKE, CHARLES MICHEL MINISZTERELNÖKKÉNT HAZÁJA GYÉMÁNTKERESKEDELMÉNEK EGYIK LEGNAGYOBB LOBBISTÁJA VOLT. Annyira, hogy 2018-ban személyesen utazott Moszkvába, találkozni Medvegyev akkori miniszterelnökkel, hogy tovább erősítse a busás haszonnal járó gyémántüzleti együttműködést. Erre azért volt szükség, mert a Krím 2014-es annektálása után a szankciós határozatok között újra és újra felmerült a gyémántok kérdése. Michel akkor is megakadályozta a szankciókat. „Együttműködésünk Oroszországgal nem szakad meg" – nyilatkozta elégedetten.

Úgy tűnik tehát, hogy ha gyémántra van szüksége a belga elitnek, akkor Vlagyimir Putyin orosz elnök nem annyira agresszor - írja a V4NA.