Minden megváltozik Európában: életbe lép az olajszankció és az olajárplafon

Magyarországot a döntés közvetlenül nem érinti, mert a kormány mentességet alkudott ki mindkettő alól. Szakértők szerint viszont az egyre súlyosabb piaci feszültség begyűrűzhet Magyarországra is, ami akár a magyar benzinárstopot is veszélybe sodorhatja.

Mostantól fognak igazán fájni a brüsszeli szankciók, hétfőtől ugyanis az olajársapka és az orosz olajembargó okoz majd jelentős károkat, főként az Európai Uniónak. Szakértők szerint a brüsszeli intézkedések Oroszországnak biztos nem okoznak nagy fájdalmat, miközben Európa minden országa fuldoklik az inflációban, Ukrajna pedig csődben van.

„Az Európai Unió ezzel a mostani intézkedéssel fejest ugrik az ismeretlenbe”

– kommentálta a brüsszeli lépéseket a Századvég Energia- és klímapolitikai üzletág vezetője az M1-en.

Hortay Olivér szerint az már most látszik, hogy az ársapka és az embargó óriási logisztikai és szervezési problémát okoz majd az európai közösségnek. Hiszen korábban az EU az olajigényének több mint a negyedét – vagyis napi több millió hordót – Oroszországtól vásárolta, ezt a mennyiséget kell most minél hamarabb pótolnia máshonnan. És, ebben a folyamatban a legkisebb hiba is ellátási problémát okozhat.

Az elemző hozzátette, ha az uniónak sikerülne is az ellátási nehézségeket elkerülnie, az áremelkedéseket nem fogja tudni. Már csak azért sem, mert az urali típusú olajnál 50 százalékkal drágábban lehet beszerezni a nyugati, azaz a brent típusú nyersanyagot. Arról nem is beszélve, hogyha a Kreml nem tudja rövid időn belül az Európába eddig szállított olaját máshol értékesíteni, akkor visszafogja a termelését, ami ugyancsak áremelkedést idézhet elő a világpiacon.

Hozzánk továbbra is akadálymentesen érkezhet az olaj

Folyamatosan ellenőrzik a szakemberek a Dunai Finomító vezetékrendszerét. Rendben érkezik az orosz olaj. Magyarország ugyanis mentességet kapott a szankció alól, így hozzánk továbbra is akadálymentesen érkezhet az olaj, ám a globális hatások nem állnak meg a határnál, vagyis a mentességünk ellenére sem tudjuk teljesen kivonni magunkat az intézkedés hatása alól.

„Lassan nem az a kérdés Európában, hogy mennyibe kerül a nyersolaj, mennyibe kerülnek az üzemanyagok, hanem az, hogy lesz, vagy nem lesz. És ez a piaci feszültség, ami egyre súlyosabb ez Magyarországra is be fog gyűrűzni. Magyarországot is érinteni fogja negatívan és akár veszélybe sodorhatja a benzinárstop intézkedést is. Emellett fontos azt is tisztázni, hogy az Európai Unió tagállamainak a gazdasága nagyon szorosan összekapcsolódik és ezért a gazdasági problémák, a kibontakozó gazdasági válság szintén, hazánkat is súlyosan érintheti.”- mondta Hortay Olivér.

Magyarország mentességet kapott

Itt lenne az ideje, hogy Brüsszelben is belássák: az ilyen és ehhez hasonló intézkedések leginkább az európai gazdaságnak fájnak – így reagált az olajársapka bevezetésére a magyar külügyminiszter.

Szijjártó Péter internetes bejegyzésében azt írta, a tárgyalások során sokat küzdöttünk a magyar érdekekért, és végül sikerrel jártunk. Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól. Ezzel ismételten sikerült megvédenünk hazánk energiaellátásának biztonságát.

Szakértők biztosra veszik, hogy a brüsszeli lépések miatt Európában a recesszió tovább mélyül.

Ez alól üdítő kivétel lehet Magyarország, amely az idei 4-4,5 százalékos GDP-növekedést követően jövőre is bővül az előrejelzések szerint 1,5 százalékkal, miközben a nyugati gazdaságok teljesítménye jelentősen visszaeshet. Ezt erősíti, hogy piaci hírek szerint a nagy olajkitermelő országok, az oroszokkal együtt a jövőben még jobban összehangolják majd kitermelésüket és szállításaikat. A várakozások szerint az OPEC-tagállamok csökkenteni fogják kitermelésüket, amely újabb áremelkedési hullámot indíthat el, még nehezebb helyzetbe hozva az unió gazdaságát.

Oroszország csak olyan országoknak fog kőolajat eladni, amelyek piaci körülmények között működnek együtt vele – jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes vasárnap a Rosszija 24 hírtelevíziónak.

„Azokba az országokba fogunk olajat és olajtermékeket eladni, amelyek piaci feltételek között fognak együttműködni velünk” – mondta az energetikai ügyekért felelős orosz kormányfőhelyettes. Hangsúlyozta, hogy Oroszország akkor is ragaszkodni fog ehhez az elvhez, ha csökkentenie kell a kitermelést.

Az Európai Bizottság szombaton közölte:

a G7-országok, az EU tagállamai és Ausztrália megállapodtak abban, hogy hétfőtől 60 dolláros hordónkénti árplafont vezetnek be a tengeren szállított orosz olajra.

Novak rámutatott, hogy az árplafon bevezetése olyan nem piaci, a hatékonysággal ellentétes eszköz, amely ellentétes a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival is. Elmondta, hogy az orosz kormány olyan mechanizmust fog kidolgozni, amely megtiltja a kereskedelmet az olajárak felső határának feltételével.

„Mi a gyakorlatunkban nem készülünk ársapka-eszközöket alkalmazni. Most olyan mechanizmusokon dolgozunk, amelyek megtiltják az ársapka-eszköz használatát, függetlenül attól, hogy milyen szintet állapítanak meg” – mondta.

„Úgy véljük, hogy egy ilyen beavatkozás további destabilizációhoz, az energiaforrások hiányához és a beruházások csökkenéséhez vezethet. Ez nemcsak az olajat, hanem más, a piacon lévő termékeket is érinthet, és nemcsak Oroszországot, hanem más országokat is érinthet” – tette hozzá az orosz miniszterelnök-helyettes.

Komolytalan és gyenge az olajársapka – így reagált az ukrán elnök az európai döntésre. Volodimir Zelenszkij szerint a hordónkénti 60 dollár helyett 30 dollárban kellett volna megszabni a legmagasabb árat. Brüsszel és Washington azonban úgy látja: az ársapka azonnali és súlyos hatással lesz az orosz gazdaságra. Amerika viszont – úgy tűnik – nem bízza a véletlenre olajellátását: pénteken megállapodott Venezuelával az ottani olaj-tartalékok kitermeléséről.

Komolytalan az olajársapkáról született európai uniós döntés – mondta Volodimir Zelenszkij szombat esti videoüzenetében.

„Nem lehet komoly, ha az orosz terrorista államnak ilyen kényelmes árszintet szab meg. Oroszország már így is komoly károkat okozott az egész világnak az energiapiac szándékos destabilizálásával, mégsem voltak képesek elhatározni az oroszok energetikai lefegyverzését. Ez egy gyenge álláspont és csak idő kérdése, hogy egy szigorúbb szabályozást kelljen bevezetni. Kár, hogy ezt az időt elvesztegetjük” – mondta az ukrán elnök.

Hozzátette: a 60 dolláros hordónkénti ár is évi 100 milliárd dollár nyereséggel növeli az orosz gazdaságot. Zelenszkij sokkal szívesebben fogadta volna a balti államok javaslatát, amelyek 30 dollárban húzták volna meg az orosz olajár plafonértékét.

Az Európai Bizottság elnöke azonban állítja: az ársapka nehéz helyzetbe sodorja majd az orosz gazdaságot, miközben stabilizálja a nemzetközi energiapiacot.

„Az ársapkának három célja van. Először is megerősíti a szankcióinkat. Másrészt tovább csökkenti Oroszország bevételeit, harmadrészről pedig stabilizálja a globális energiapiacot, hiszen engedélyezi a tengeren szállított olaj kereskedelmét harmadik országokba, amennyiben az 60 dollár alatti áron fut. Tehát az ársapka a fejlődő országok számára is jövedelmező lesz” – mondta Ursula von der Leyen.

A korlátozó intézkedéshez csatlakoztak a G7-ek is – az Európai Bizottsághoz hasonlóan az amerikai pénzügyminisztérium is hitet tett a kezdeményezés mellett. Janet Yellen pénzügyminiszter szerint az ársapka azonnal csökkenteni fogja Oroszország bevételeit és korlátozni fogja hadi költségvetését.

Washington azonban nem bízza a véletlenre olajellátását: pénteken történelmi megállapodás született az Egyesült Államok és Venezuela között. A szocialista pártállam egész idáig az amerikai szankciókat nyögte, mostantól azonban a kaliforniai Chevron vállalat fogja végezni az évek óta parlagon heverő tengeri olajlelőhelyek feltárását és kitermelését. Venezuela partjainál találhatóak ugyanis a világ legnagyobb olajtartalékai.

Oroszország egyébként már korábban jelezte: nem fog olajat adni azoknak az országoknak, amelyek maximalizálják az árakat.

Az európai és G7-es döntés után a Kreml szóvivője jelezte: Moszkva nem fogadja el az ársapka rendszerét, a pontos válaszlépéseket azonban még mérlegeli az orosz vezetés.

Brüsszelben az elmúlt hónapokban egymás után jelentették be az újabb és újabb szankciócsomagokat Oroszországgal szemben. A hatodik javaslattal májusban az Európai Bizottság olajembargót akart elrendelni. Bár a javaslat azonnal komoly feszültséget okozott, a csomagot mégis elfogadták.

Az Unió a jövő héttől csak tankerhajókon kaphat kőolajat az olalajexportőr országoktól. A kérdés, hogy a 60 dolláros maximált áron milyen és mekkora mennyiségű nyersanyag érkezhet Európába. Az biztos, hogy az oroszok a csővezetékek után tengeren sem szállítanak ilyen alacsony áron kőolajat, ez pedig óriási bizonytalanságot okozhat a kontinensen. Drasztikusan növelheti például az energiaellátás kockázatát.

A döntéssel Brüsszel határozott üzenetet akar küldeni az oroszoknak, holott az intézkedés nem lesz komoly hatással az orosz gazdaságra

– erről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója beszélt az M1-en.

Gát Ákos Bence szerint a bizonytalanságot az is fokozza, hogy Oroszország korábban bejelentette: ha Európa ársapkát vezet be az olajra, akkor leállítják a szállítást.

„Az lesz a kérdés hogy Oroszország mit lép erre, ebben a sakkjátszmában. Az olajembargóval kapcsolatban pedig az a kérdés, hogy el tudja-e adni azt az olajat, amit nem tud értékesíteni majd az Európai Unión belül, más országokban. Rengeteg mindentől függ ez, milyen lesz a kereslet Kínában. A Covid-intézkedéseket ott most vezetik ki, megnőhet az ipari termelés, több energiára lehet szükségük, ez segíthet Oroszországnak” – mondta Gát Ákos Bence.

Az Európai Uniót azonban a lépés jelentősen gyengítheti. A kutató szerint ugyanis ha Oroszország nem tudja eladni a fennmaradó olajkészletét, akkor csökkentheti a termelést, ami áremelkedéshez vezethet, ez pedig tovább növelheti a szankciós inflációt.

Az Európai Unióban a hatások várhatóan negatívak lesznek

Bár Magyarországot sem az olajszankció, sem az olajársapka nem érinti, azok piaci hatásai alól nem tudja magát kivonni – erről már a Századvég Konjunktúra Kutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágvezetője beszélt.

Magyarország szempontjából fontos kiemelni, hogy az előzetes információk alapján, az olajembargóhoz hasonlóan az olajárplafon alól is sikerült mentességet kiharcolnia, így hazánk közvetlen ellátásbiztonságát nem sérti az intézkedés. Azonban az áremelkedés és a kibontakozó válság hozzánk is begyűrűzik majd – mondta Hortay Olivér, aki hozzátette: a szankció hatásai miatt, itthon akár a benzinárstop fenntartása is veszélybe kerülhet.