Egyre durvul a migrációs válság

Migrációs reformra készülhet az Európai Unió, legalábbis a legtöbb tagállam abban bízik, hogy a februári intézkedések reformot hoznak a bevándorláspolitikában. Egyre többen képviselik azt az álláspontot, amit Magyarország: vagyis, hogy a migrációs válságot helyben kell kezelni és nem szabad a problémát behozni Európába. Közben a nyomás fokozódik: Szerbiában rengetegen várnak arra, hogy illegálisan jussanak be az Európai Unióba – számolt be az M1 Híradó.

„Túl sok a probléma, nem jutunk át. A szerb rendőrök mindig elkapnak, elveszik a telefont, a pénzt, így nehéz lesz eljutni Olaszországba” – mondta egy afgán migráns.

A szerb rendőrség folyamatosan figyeli a befogadóközpontot és környékét, ezért az utóbbi időben kevesebb incidens történt.

 „Nagyjából 150-en vannak odabent. A szabadkai taxison nem vállalják egyébként, hogy a migránsokat Horgos irányába fuvarozzák, ugyanis a rendőrség különleges egységei erősen ellenőrzik a taxisokat is, és nem engedik őket, hogy – az illegális bevándorlókat – a határ közelébe vigyék. Emiatt legfeljebb a makkhetesi erdőbe szállítják őket, azt is este, illetve az éjszakai órákban. Egyébként az utóbbi hetekben jelentősen csökkent a Szabadkára és egyáltalán Észak-Bácskára nehezedő migrációs nyomás” – jelentette az M1 helyszíni tudósítója.

Míg hét évvel ezelőtt Magyarország egyedül maradt a migráció elleni küzdelemben, mostanra már a legtöbb tagállam sürgeti Brüsszelt, hogy találjon megoldást a bevándorlási krízisre.

Az Európai Bizottság azonban érdemi javaslattal még nem állt elő, csak a kötelező szétosztási kvótát erőlteti – erre mutatott rá az M1-en nyilatkozó szakértő. Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője elmondta: februárban születhet valamiféle döntés a migrációs nyomás kezelésére. Több ország azon az állásponton van, amit Magyarország a kezdetektől képvisel, vagyis hogy az unión kívül kell kezelni a problémát.

A szakértő emlékeztetett: a 2015 óta tartó migrációs válság kezelésére még csak próbálkozások voltak, Brüsszel nem a megfelelő intézkedésekkel avatkozott be. Bár 18 ország vállalta a kvóta rendszert, a számok azt igazolják, hogy ez kudarcba fulladt.

Továbbra is rengeteg migráns vár arra Szerbiában, hogy bejusson az Európai Unió területére. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en arról beszélt: míg tavaly ilyenkor összesen 114 ezer határátlépési kísérletet regisztráltak a hatóságok, idén ez a szám már most elérte a 260 ezret.

Bankautomata előtt álldogálnak a migránsok a szerbiai Sid központjában. Pénzt vesznek fel, amit általában aztán euróra váltanak. Az embercsempészek ugyanis csak ezt a pénznemet fogadják el. Egy migránstól nagyjából 5-6 ezret követelnek. Az emberek a jobb élet reményében vágnak neki a drága útnak. Egyikük például Olaszországba tartana. „Ott nagyon jó emberek vannak. Jó munkám lesz, és sok pénzt fogok keresni. Ott minden nagyon szép, ezért minél előbb el akarok jutni oda” – mondta.

A helyi lakosok azt mondják, Sid városa megváltozott a migránsok rohama miatt. Egyre több lett a betörés, a migránsok a tél beálltával már nemcsak az elhagyatott házakat szemelik ki maguknak.

„Nem érzik magukat biztonságban az emberek. Egy ismerősöm házába a tetőn keresztül mentek be. Többen is voltak. Nem tudom, hogyan sikerült bemászniuk. Ott akartak aludni, és lopni a házból. A rendőrök zavarták ki őket” – mesélte egy helyi férfi.

A közbiztonság Szerbia szinte egész területén romlott a migránsok jelenléte miatt. Egyre több olyan illegális bevándorló érkezik az országba, akik komoly harci tapasztalattal rendelkeznek.

„Kommandós voltam Afganisztánban. Sokat harcoltam a seregben a tálibok ellen, ezért sok gondom volt az országomban. Elszöktem a hazámból. Most Németországba tartok” – mondta ez az afgán migráns.

Stábunk találkozott olyan migránssal is, aki éveket élt az Unió területén, de kitoloncolták onnan. Most újra próbálkozik, azt mondja már megjavult.

„Én már éltem Svédországban. Öt évig voltam ott. Rossz dolgokat tettem, ezért kitoloncoltak onnan. Azóta megjavultam, és most ismét oda tartok. A magyar határon akarok átjutni az unióba. Tudom, hogy erősen védik, de minket marokkóiakat semmi sem riaszt vissza.” – mondta a férfi, aki azt nem árulta el, hogy mit követett el Svédországban

Magyarország déli határára 2015-óta nem látott nyomás nehezedik. Az elmúlt 24 órában közel félezer migráns rontott neki a határkerítésnek, így próbálva bejutni Magyarország, és ezzel az Európai Unió területére.

„260 ezret elérte idén a magyar határon elfogottak száma, 114 ezer volt tavaly ilyenkor” – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en. Bakondi György arról beszélt: idén rekordszámú migráns próbálkozott magyarországra szökni. Jelezte: az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy december közepére a téli időjárás miatt valamelyest mérséklődik az illegális határátlépési kísérletek száma, idén azonban már ez sem jellemző. Kijelentette: „Nemhogy mérséklődne, hanem növekedést mutat, és nem csak a magyar határnál mutat növekedést, hanem Törökországtól végig, a balkáni útvonalon mindenütt jelentős. Kezdődik a görög-török ​​határon, a szigetekre is, meg a zöldhatáron érdeklődők számát tekintve is igaz. A bulgár határra is igaz, majd végig a Balkánon. Ezért arra kell számítani, hogy az év hátralevő időszakában is, és a jövő év elején is ezek az erőszakos, csoportos fellépések folytatódnak.” Az ORFK adatai szerint csak szombaton majdnem ezer migránssal szemben kellett intézkedni.ű

Több mint négyszáz migránst tartóztattak fel a határvédelmet végző magyar rendőrök pénteken, és eljárást indítottak tíz embercsempész ellen – derül ki a Police.hu-n közzétett napi összesítőből.

A rendőrség pénteken összesen 296 határsértőt tartóztatott fel és 131 főt megakadályozott a hazánk területére történő illegális belépésben – közölték a police.hu oldalon.

Bács-Kiskun megyében a járőrök négy esetben 19 határsértőt tartóztattak fel Hercegszántó, Kecskemét, Baja és Balotaszállás területén.

Csongrád-Csanád megyében a járőrök tizenöt esetben 228 határsértőt tartóztattak fel Szeged, Ásotthalom, Szatymaz, Csanádpalota, Röszke, Üllés és Ruzsa területén.

Békés megyében, Battonya külterületén 3; Győr-Moson-Sopron megyében, Nagycenk külterületén 7, Röjtökmuzsajon 9, Mosonmagyaróvár külterületén 2; Nógrád megyében, Salgótarjánban 8; Pest megyében, Inárcs külterületén 18; Veszprém megyében, Hajmáskér külterületén 1; Budapesten 1 határsértőt tartóztattak fel.

Az illegális migránsok ellenőrzésük során szír, koszovói, török, afgán, indiai, marokkói, tunéziai, algériai, guineai,  pakisztáni és bangladesi állampolgárnak vallották magukat, azonban sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudták igazolni.

Ismét razziáztak a szerb rendőrök Horgoson. Ezúttal mintegy százötven migránst gyűjtöttek be, mindannyiukat dél-szerbiai befogadóközpontokba szállították el. A hatóságok azóta fokozták a jelenlétüket a környéken, hogy nemrég az illegális bevándorlók egymásra lövöldöztek a többségében magyarok lakta határ menti faluban – számolt be róla az M1 Híradója.

Horgosra egyelőre visszatért a nyugalom. Tóth Zoltán, a helyi közösség elnöke szerint a hatóságok folyamatosan keresik az elrejtőző illegális bevándorlókat. „Próbálják azokat a migránsokat is begyűjteni, akiket visszatoloncolnak Magyarország területéről. Valószínűleg híre ment annak közöttük is, hogy milyen rendőri fellépés történik itt a faluban, így ők nem nagyon jönnek be a településre. A környező elhagyatott helyeken próbálnak elbújni” – mondta.

A helyiek most nagyobb biztonságban érzik magukat.

„Viszonylag biztonságban vagyunk. Most így jobb, hát szétnéznek, mit látnak, most nincsenek nagyon migránsok. De tegnap mentünk arra a határ felé, arra meg voltak megint. Szóval ez úgy van, hogy tízet elvisznek, öt meg visszajön, szerintem” – mondta egy helyi lakos.

Másfél hete a szerb rendőrség felszámolta a környéken lévő migránstanyákat. A hatóságok akkor több mint ezer bevándorlót szállítottak befogadóközpontokba. Többen azonban újból visszatértek.

Az egyenruhások azóta razziáznak állandóan, hogy Horgoson nemrég migránsbandák lövöldöztek egymásra. A térfigyelő kamerák felvételein jól látszik, hogy kalasnyikovokkal felszerelve, csoportosan vonultak a bevándorlók. Úgy tudni, marokkói és pakisztáni férfiak támadtak egymásra, a lövöldözésben tucatnyian megsérültek.

„A határainkra nehezedő nyomás az nem csillapodik, hanem növekszik” – mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára.

A déli határzár már hét éve védi Magyarországot – erre emlékeztetett egy videóban. Dömötör Csaba arról is beszélt, hogy a migránsok egyre erőszakosabbak. Felidézte, hogy legutóbb novemberben rendőrökre lövöldöztek embercsempészek az M5-ös autópályán. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy „ebből is látszik, hogy ez a határzár nemcsak politikai, nemcsak jogi, hanem fizikai támadás alatt is van. Ezért is ragaszkodunk ahhoz, hogy továbbra is védje Magyarország határait.”

Évek óta nem tapasztalt nyomás alatt van a déli határkerítés – ezt mutatják a számok is. Míg 2020-ban mintegy 34 ezer esetet regisztráltak, 2021-ben már több mint 107 ezer, idén az év első 11 hónapjában pedig 252 ezer alkalommal intézkedtek a hatóságok a migránsokkal szemben.

A jelenlegi fokozott migrációs nyomás nagyrészt a bevándorláspárti brüsszeli politika következménye, márpedig Európa mindaddig nem lesz biztonságban, amíg nem tudja megállítani az illegális migrációs folyamatokat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Máltán.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a máltai kollégájával, Ian Borggal folytatott tárgyalását követően arról számolt be, hogy Európa két rendkívül súlyos biztonsági kihívással szembesül párhuzamosan, az ukrajnai háború és az egyre erősödő migrációs nyomás következményeivel.

Rámutatott: vannak országok, amelyek egyszerre vannak kitéve ennek a két jelenségnek, ilyen Málta és Magyarország is. Hazánk idén már 263 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályozott meg, ahogy a szigetország is a Földközi-tengeren keresztül érkezők emelkedő számáról tett jelentést – mondta.

„Európában összességében nő a migrációs nyomás, és ez nagyrészt annak a következménye, hogy Brüsszel továbbra is egy migrációt támogató, ösztönző politikát visz” – szögezte le.

„Mindaddig nem leszünk biztonságban a migráció tekintetében, amíg Brüsszel nem változtat migrációpárti politikáján, és amíg végre nem beszélünk világosan és egy hangon, s nem mondjuk ki, hogy csak azok jöhetnek Európába, akik jogosan tudnak ide jönni” – tette hozzá.

Az EU nem dughatja homokba a fejét: a Csehország által bevezetett ideiglenes határellenőrzés is rámutat, hogy a kontinensen áthaladó jelenlegi migrációs áramlások kihasználják a szabad mozgást – mutat rá a Politico című brüsszeli lap cikke, amely alátámasztottnak véli Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök migrációs politikáját.

A Cseh Köztársaság és Szlovákia között az ideiglenes határellenőrzés miatt „kialakult egy újabb szakadék az Európai Unióban, és ez mindenkit aggodalommal tölthet el” – véli a Politico, mely cikkében úgy látja: általános érvényű, az eddigi uniós migrációs politikát felülíró üzenete van ennek a lépésnek.

„Többségükben fiatal, szíriai férfiak”

Prága egyoldalú lépése, a határellenőrzés visszaállítása a cseh–szlovák határon (a schengeni megállapodás ideiglenes felfüggesztésével) „azután történt, hogy az előző évhez képest 1200 százalékkal nőtt az illegálisan az országba belépők száma. Ezek többségükben fiatal, szíriai férfiak” – írja a lap.

A Politico által ismertetett, szigorúbb határellenőrzés elrendelése már a többedik ilyen lépés cseh részről szeptember óta.

A fokozódó illegális migráció hatására Prága már szeptember 27-én ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést a Szlovákiával közös határátkelőhelyeken. Első körben ez az intézkedés tíz napra lépett életbe. Október 16-án Vít Rakusan cseh belügyminiszter bejelentette, hogy kormánya várhatóan további egy hónappal meghosszabbítja a szlovák határ fokozott ellenőrzését.

Jókúton rettegnek a migránsoktól

Az SME című szlovák lap angol nyelvű kiadása, a The Slovak Spectator december 5-én riportot közölt a szlovák–cseh határátkelőről, Jókútról (Kuty), ahol hatalmas sátortáborokba gyűlnek a Csehországon át Németországba eljutni igyekvő, illegális migránsok, megkeserítve az ott élő lakosság mindennapjait. A lap cikkéből kiderül: a szlovák hatóságok azzal is próbálkoztak, hogy „visszajuttassák” Magyarországra a migránsokat – ám Budapest elzárkózott ettől.

Jókúton élő lakosok elmondták a lap riporterének, hogy a migránsok megérkezése óta félnek gyermekeiket egyedül iskolába küldeni, s a kicsik nem játszhatnak a szabadban. A négyezer lelket számláló városban komoly problémának tartják az utcákon nagy csoportokban mozgó migránsokat, s a lap megjegyzi: a lakosság a Pozsonytól egy órára fekvő sátorváros felszámolását várja el a kormánytól.

Igazolódik Orbán és Meloni politikája?

A Politico emlékeztet: „Olaszország és Franciaország között egy másik elkeseredett vita robbant ki a tengerből kimentett migránsok miatt.”

„Az a felfogás, hogy a szabad mozgást a tömeges migrációs áramlások veszélyeztetik, már nem csak a Meloni-félék vagy a konzervatív szövetségesnek számító Orbán Viktor magyar miniszterelnök által képviselt, marginális nézet. A Cseh Köztársaság erősen EU-párti belügyminisztere, Vít Rakusan is erre az elvre hivatkozott, amikor megindokolta a Szlovákiával szembeni határellenőrzéseket” – írja a Politico.

A visszaállított határellenőrzések rámutatnak, hogy az egyre súlyosbodó válságban a szabad mozgás is veszélybe került – figyelmeztet a lap. (Ismert: a személyek joga az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz mint a négy alapszabadság egyike, képezi az uniós polgárság egyik alappillérét is – a szerk.)

Az EU-nak szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy bár a migránsok jobb élet utáni vágya érthető, a migrációs politika jelenlegi helyzete – amely az ideérkezők újraelosztására helyezi a hangsúlyt – nem ígér hosszú távú megoldást sem a migránsok helyzetére, sem az uniós polgárok lappangó elégedetlenségére – fogalmaz a Politico. A brüsszeli lap szerint egyértelmű, hogy az Európai Unió nem teheti meg, hogy homokba dugja a fejét, hanem – például – véget kell vetnie a migrációval szemben keményen fellépő politikai pártok démonizálásának.

Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy be kell ismerni, hogy Orbánnak és Melolinak igaza van. Ám el kell fogadni: a migráció egyre fontosabb kérdés az uniós polgárok számára. Ezt a bevándorlással szemben fellépő pártok közelmúltbeli választási győzelmei is bizonyítják – szögezi la a Politico.

Magyarország déli határára 2015-óta nem látott nyomás nehezedik

Továbbra is rengeteg migráns vár arra Szerbiában, hogy bejusson az Európai Unió területére. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en arról beszélt: míg tavaly ilyenkor összesen 114 ezer határátlépési kísérletet regisztráltak a hatóságok, idén ez a szám már most elérte a 260 ezret.

Jelezte: az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy december közepére a téli időjárás miatt valamelyest mérséklődik az illegális határátlépési kísérletek száma, idén azonban már ez sem jellemző. Kijelentette, „nemhogy mérséklődne, hanem növekedést mutat, és nem csak a magyar határnál mutat növekedést, hanem Törökországtól végig, a balkáni útvonalon mindenütt jelentős. Kezdődik a görög–török ​​határon, a szigetekre is, meg a zöldhatáron érdeklődők számát tekintve is igaz. A bolgár határra is igaz, majd végig a Balkánon. Ezért arra kell számítani, hogy az év hátralevő időszakában is és a jövő év elején is ezek az erőszakos, csoportos fellépések folytatódnak.”

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az NGO-k összejátszanak az embercsempész-hálózatokkal, és a Földközi-tengeren gyakorlatilag már az embercsempész-maffia részeseivé váltak, ekképpen pedig közösen nyomás alá helyezik az európai szuverén országokat, ők akarják eldönteni azt, hogy nekünk kiket kellene beengedni.

„Ma Nyugaton ezeket a szervezeteket hősként állítják be, holott ezek bűnbandák részeseivé váltak” – fogalmazott.

Kitért az ukrajnai háborúra is, amelynek nyomán földrajzi elhelyezkedése miatt Magyarország és Málta is súlyos problémákkal néz szembe, előbbi az energiaellátás válsága, utóbbi a hajózást érintő korlátozások miatt.

A két ország ezért egyetért abban, hogy minél előbb békére van szükség, s egyik fél sem szállít fegyvert Ukrajnának – jelentette ki.

A miniszter kiemelte, hogy Budapest és Valletta politikailag a legtöbb kérdésben hasonló álláspontot képvisel, ilyen például az, hogy az Európai Unióra szuverén országok integrációjaként tekintenek.

„Nem támogatjuk, hogy az egyhangúság helyett az EU-s döntéshozatal a minősített többség irányába mozduljon el. Nem támogatjuk, hogy az Európai Unió újabb hatásköröket vegyen el a tagállamoktól, és szeretnénk azt elérni, hogy minden egyes tagállammal szemben Brüsszel tisztelettel viselkedjen, függetlenül annak az országnak a méretétől” – mondta.

A miniszter méltatta a kétoldalú együttműködést, kifejtve, hogy az mindkét félnek sok hasznot hozott. Közölte, a kereskedelmi forgalom több mint 60 százalékkal bővült, valamint a turisztikai forgalom is jelentősen erősödött. Mintegy 41 százalékkal nőtt a magyarok által Máltán eltöltött vendégéjszakák száma, és idén eddig kétszer annyi máltai turista érkezett Magyarországra, mint tavaly egész évben – tette hozzá.