tóth gabi
Nem nyugszanak a demokraták.
Az amerikai Képviselőház 2021. január 6-i eseményeket vizsgáló bizottsága bűnvádi eljárást javasol Donald Trump ellen az igazságügyi minisztérium számára - erről döntött a demokrata többségű testület 18 hónapos működését lezáró utolsó ülésén.
A Donald Trump által támogatott jelölt, Geoff Diehl nyerte meg a republikánus párti előválasztást Massachusettsben
Fotó: STRINGER / AFP
A bizottság megállapítása szerint a volt elnök tevékenyen hozzájárult a 2021. január 6-i zavargásokhoz, amelynek során tüntetők Washingtonban betörtek a törvényhozás épületébe, a Capitoliumba.
A politikai testület által elfogadott javaslat Donald Trumpot kormányellenes szervezkedéssel, valamint lázadás szításával, segítésével, támogatásával, és felbujtással vádolja, valamint azzal, hogy akadályozta a Kongresszus hivatali működését.
A bizottság tagjai szerint vizsgálatuk, illetve a testület előtti meghallgatások elegendő bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a 2021. január elején még hivatalban lévő elnök akadályozta a hatalom békés átadását. Azt is megalapozottnak találták, hogy az igazságügyi minisztérium (Department of Justice) mérlegelje, megállapítható-e az Egyesült Államok kormányával szembeni ellenszegülés tilalmáról szóló törvény megsértése, aminek következménye eltiltás bármilyen közhivataltól. Ez azért lényeges, mert Donald Trump november 16-án hivatalosan is bejelentette indulási szándékát a 2024-es elnökválasztáson, illetve első lépésben a republikánusok elnökjelölt-választásán.
A vizsgálóbizottság Donald Trumpra vonatkozó javaslata nem kötelező érvényű, a 154 oldalas jelentést eljuttatják az igazságügyi minisztériumhoz, arról, hogy indul-e bűntetőeljárás Merrick Garland miniszter dönt.
A testület tagjai több republikánus képviselő ellen etikai eljárást kezdeményeztek, amiért nem tettek eleget a vizsgálóbizottság idézésének. Az érintett képviselők között van Kevin McCarthy, a képviselőházi republikánusok vezetője, a házelnöki poszt várományosa, valamint Jim Jordan, akit a republikánusok a törvényhozás felügyeleti bizottságának elnökévé jelölnek januártól, amikor a konzervatívok átveszik a többséget a Képviselőházban.
Jim Jordan szóvivője útján reagált, aki azt nyilatkozta, hogy a bizottság pártalapon, politikai színjátékot rendezett, tudatosan eltorzítva bizonyítékokat, és az Egyesült Államok Képviselőházának történetében első alkalommal megakadályozta, hogy egy vizsgálóbizottság munkájába a kisebbségben lévő párt képviselői bekapcsolódjanak.
A vizsgálóbizottság az elmúlt 18 hónapban 10 köznyilvános meghallgatást tartott, összesen 1000 embert kérdezett ki, és 1 millió oldalnyi dokumentumot dolgozott fel. Hét demokrata és két republikánus tagból állt, a két republikánus tag Donald Trump republikánus párton belüli ellenfele, köztük Liz Cheney.
Az amerikai igazságügyi miniszter különleges ügyészt nevezett ki a Donald Trump ellen zajló bűnügyi vizsgálatok felügyeletére; az előző elnök közölte, hogy politikai hatalommal való visszaélésnek tartja a döntést, és nem működik együtt az eljárásban.
Merrick Garland sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Jack Smith-t, a tárca magas rangú tisztségviselőjét, háborús bűnöket vizsgáló korábbi hágai főügyészt nevezi ki a Donald Trump rezidenciáján nyáron lefoglalt elnöki dokumentumok és a 2021-es elnöki hatalomátadással kapcsolatos események nyomozati eljárásának felügyeletére.
A miniszter elismerte, hogy döntésében szerepet játszott az, hogy Donald Trump hivatalosan is bejelentette indulását a 2024-es elnökválasztáson, valamint az is, hogy a jelenlegi elnök, Joe Biden szintén nyomatékosan jelezte szándékát, hogy elindul újraválasztásáért. Garland úgy fogalmazott: a közérdek diktálta a különleges ügyész kinevezését, hogy független módon irányítsa a bűnügyi nyomozást és a bűnvádi eljárást. Hozzátette ugyanakkor: arról, hogy lesz-e vádemelés Donald Trump ellen, ő maga hozza meg a végső döntést.
Donald Trump közölte, hogy nem fog részt venni az eljárásban, és szerinte a Biden-adminisztráció a jogot – „az országban legrosszabb módon” – politikai célokra használja. Az előző elnök, aki kedden jelentette be indulását a 2024-es elnökválasztási versenyben, a miniszter bejelentése után nem sokkal a FoxNews Digitalnak adott interjúban kijelentette, hogy hat éve zajlanak ellene hasonló vizsgálatok, és még egyszer nem fogja végigcsinálni. Megjegyezte, hogy minden egyes eljárás során ártatlannak találták. Reményét fejezte ki, hogy a republikánusoknak lesz bátorságuk ahhoz, hogy ellenálljanak.
Augusztus elején Donald Trump floridai rezidenciáján az igazságügyi minisztérium kezdeményezésére a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) ügynökei tartottak házkutatást, és több tucat doboznyi iratot foglaltak le. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint voltak köztük titkos és szigorúan titkos minősítésű dokumentumok, amelyek Donald Trump elnöki időszakából származnak. Az igazságügyi minisztérium bűnügyi nyomozása a többi között arra irányul, hogy történt-e törvénytelen visszaélés nemzetbiztonságot érintő információval. Donald Trump és jogászai vitatják a lefoglalt iratok minősített voltát.
A kinevezett különleges ügyész az igazságügyi miniszter közlése szerint azt az eljárást is vizsgálja majd a 2021. január 6-i zavargásokkal összefüggésben, hogy Donald Trump és más tisztségviselők akadályozták-e a hatalom békés átadását.
Ron DeSantist, a floridai kormányzót tartják a legalkalmasabb republikánus jelöltnek a konzervatív szavazók. Az USA Today és a Suffolki Egyetem felmérése szerint a választók körében a „trumpizmus” egyre népszerűbb, de a volt elnöknél kevésbé harsány politikusra bíznák a párt és az ország vezetését.
A republikánusok (GOP) és az el nem kötelezett konzervatív választók egyre inkább „trumpizmust akarnak Trump nélkül” – így összegezte a USA Today megbízásából készült felmérés eredményét David Paleologos, a Suffolki Egyetem Politikai Kutatóközpontjának igazgatója. A portál beszámolója szerint a volt elnök politikájának kétharmados támogatottsága van jelenleg, ugyanakkor a személyes elutasítottsága is hasonló. Az amerikai jobboldal favoritja nyilvánvalóan a floridai kormányzó, Ron DeSantis, akinek a népszerűsége 23 százalékponttal, 56–33-ra múlja felül Donald Trumpét.
Trump népszerűségvesztésének oka az elemzők szerint a Capitolium „ostromának” és a félidős választásoknak tudható be. Mint ismert, az idei, kongresszusi választásokon elmaradt az előzetesen várt, földcsuszamlásszerű republikánus győzelem. A szenátusban maradt a demokrata többség és az alsóházat is csak kis különbséggel sikerült elhódítaniuk a konzervatívoknak. A felelősség a felmérések alapján megoszlik: a választók többsége a GOP mérsékelt politikájával éppúgy elégedetlen, mint Trump botrányaival. Ezt mutatja az is, hogy több markánsan jobboldali republikánus jelölt nyerni tudott, illetve javított korábbi eredményein, ugyanakkor azokban a körzetekben, amelyekben a volt elnök közvetlenül is részt vett a kampányban – mint például Georgiában –, a demokrata jelölt lett a befutó.
A USA Today és a Suffolki Egyetem felméréséből egyébként az is kiderült, hogy Biden népszerűsége magasabb Donald Trumpénál, ugyanakkor 47–43 arányban elmarad DeSantisétól. A republikánus és konzervatív beállítottságú szavazók kétharmada, 65 százaléka szeretné, ha a floridai kormányzó 2024-ben indulna az elnökválasztáson, ennek ellenére David Paleologos szerint egyáltalán nem biztos, hogy ő lesz az előválasztás nyertese. Abban az esetben ugyanis, ha a GOP jobbszárnyából más nevek is felbukkannak az indulók között, s ezzel megosztják a tábort, Donald Trump egy erős kampánnyal az élre törhet.