Tovább gyűrűzik a brüsszeli korrupciós botrány – az Origó írt arról, hogy a korábbi uniós migrációs biztos több tízezer eurót is kaphatott a korrupciós ügy középpontjában álló NGO-tól. A portál szerint a szervezet lobbitevékenységért fizetett a Magyarországot rendszeresen támadó Dimitrisz Avramopulosznak, pedig nem is szerepelt az Európai Unió nyilvántartásában. Közben a német Der Spiegel információi szerint Marokkónak az eddig feltételezettnél sokkal nagyobb az érintettsége.

Katarnál is korábban és intenzívebben korrumpálhatott egyes EP-képviselőket Marokkó azzal a céllal, hogy az Európai Parlamentet, illetve különösen a szociáldemokrata képviselőcsoportot befolyásolja – erről a német Spiegel írt titkosszolgálatokra hivatkozva.

„Katar állítólag nem készpénzben, hanem hitelkártya vagy értékes ajándékok formájában fizetett” – írták.

Katar befolyásolási kísérlete eltörpül Marokkó mellett

– jegyzi meg a lap, ugyanis az Öböl-menti ország nem készpénzzel, hanem drága ajándékokkal és hitelkártyákkal akart befolyást szerezni.

A marokkói titkosszolgálat megbízásából viszont évekig készpénzzel teli borítékok áramoltak Brüsszelbe, amelyeket az ügy egyik kulcsszereplője – marokkó jelenlegi varsói nagykövete – adhatott át Pier Antonio Panzeri korábbi baloldali EP-képviselőnek és Eva Kaili szocialista politikus élettársának, Francesco Giorginak – írja a Spiegel megjegyezve: ez magyarázat lehet a brüsszeli razziákon, táskákban és bőröndökben talált 1,5 millió euróra is.

A brüsszeli korrupciós botrány december elején robbant, amikor a szocialista Eva Kaili EP-alelnöknél és hozzá közel álló személyeknél tartott házkutatásokon megtalálták a 600 millió forintnak megfelelő készpénzt. A belga rendőrség akcióját hónapokig tartó titkos megfigyelés előzte meg, a hivatalos gyanú ellenük az, hogy kenőpénzt fogadhattak el.

Azóta több szocialista politikusról is kiderült, érintettek az ügyben.

Ráadásul Eva Kaili élettársa, Francesco Giorgi részletes vallomásában beismerte: a marokkói titkosszolgálatnak is dolgoztak. Közben napról-napra újabb részletek látnak napvilágot, és már legalább hatvan uniós tisztségviselő érintettsége merült fel.

A legújabb név a Magyarországot gyakran bíráló, bevándorláspárti Dimitrisz Avramopulosz korábbi migrációért felelős uniós biztosé, aki az Origo szerint csaknem 60 ezer eurót – mintegy 25 millió forintot – kaphatott a korrupciós botrány középpontjában álló Fight Impunity nevű NGO-tól.

A portál szerint a korábbi baloldali EP-képviselő, Pier Antonio Panzeri által alapított szervezet nagy valószínűséggel lobbitevékenységért fizetett Dimitrisz Avramopulosznak. Csakhogy az NGO nem szerepel az EP átláthatósági nyilvántartásában, vagyis a volt biztos nem lobbizhatott volna a nevében.

Az olasz Il Giornale korábban kiderítette: a Fight Ipunity-t alapító Pier Antonio Panzeri, Soros György bizalmas szövetségese.

Az EP-t megrázó korrupciós ügy sokban hasonlít a hazai dollárbaloldal botrányára, ugyanis mindkét esetben külföldiek akartak befolyást szerezni baloldali politikusok megvásárlásával – mondta az Alapjogokért Központ elemzője az M1-en. Szikra Levente úgy fogalmazott, így

különösen érdekes, hogy azok a brüsszeli politikusok támadják folyamatosan Magyarországot, akik súlyosan érintettek a vesztegetési botrányban.

„Ez egyébként azt is nagyon szépen megmutatja, hogy mennyire politikai az összes olyan támadás, amit Magyarország kap a jogállamiságra hivatkozva, hiszen azok a politikusok támadták Magyarországot a jogállamiság hiányával és a korrupcióval, akik saját maguk sem tartották fontosnak a korrupció elleni küzdelmet, hiszen nyakig benne vannak ebben a történetben” – mondta Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője.

Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli korrupciós botrányról a múlt heti Kormányinfón azt mondta: az Európai Parlament álszentsége rombolja a közösség erejét, és ha erősebb ellenőrzést akarunk az EP felett, akkor jobb lenne, ha oda a nemzeti parlamentekből választott képviselők érkeznének.

A brüsszeli korrupciós botrány egyik főszereplője, Dimitrisz Avramopulosz évek óta támadja Magyarországot. Migrációért felelős uniós biztosként menedzselte a migrációt, a kötelező betelepítési kvóták erőltetése miatt pedig szembekerült a magyar kormánnyal és a határkerítést is élesen bírálta.

Közel 60 ezer eurót (kb. 25 millió forintot) fizetett ki Dimitrisz Avramopulosz egykori migrációért felelős görög néppárti (EPP) európai uniós biztosnak az a Pier Antonio Panzeri volt olasz baloldali európai parlamenti (EP) képviselő által alapított Fight Impunity nevű civil szervezet, amely az uniós intézményeket megrázó korrupciós botrány középpontjában áll – írja az Origo. Avramopulosz nagy valószínűséggel jelenlegi uniós biztosoknál végzett lobbitevékenységért kapta a pénzt, ám a Fight Impunity nem szerepel az Európai Parlament átláthatósági nyilvántartásában, így a szervezet nevében a volt biztos nem lobbizhatott volna.

A portál rámutat, hogy Pier Antonio Panzeri − akit a brüsszeli hatóságok Eva Kaili európai parlamenti ex-alelnökkel együtt letartóztattak − 2019-ben alapította a Fight Impunity (FI) nevű NGO-t, amely − papíron − a háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonására és megbüntetésére jött létre. Az FI-t nonprofit egyesületként jegyezték be Brüsszelben.

Noha a belga jogszabályok szerint a nonprofit szervezeteknek évente be kell nyújtaniuk egy beszámolót a tevékenységükről az illetékes hatóságoknak, a Fight Impunity hároméves fennállása során egyetlen ilyen dokumentumot sem adott át.

A kezdetektől támadja a magyar kormányt

A Fight Impunityval közös irodaépületet bérlő „No Peace Without Justice” nevű NGO főtitkárát, az olasz Niccolò Figà-Talamancát elektronikus nyomkövetővel engedték szabadjára a hatóságok. A No Peace Without Justice egyik partnerszervezete pedig Soros György amerikai milliárdos alapítványa, az Open Society Institute (OSI).

Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős uniós biztosként számos bevándorláspárti nyilatkozatot tett, a kötelező betelepítési kvóták erőltetése miatt pedig szembekerült a magyar kormánnyal.

Menedzselte a bevándorlást, támadta a határkerítést

2017 végén, a Politicóban megjelent írásában arról értekezett, hogy a 2015-ben kezdődő migrációs hullámmal Európába érkező bevándorlók itt maradnak, a migráció az új valóság, amelyet nem lehet megállítani, ezért inkább menedzselni kell azt. Nagy visszhangot kiváltó írásában a magyar határkerítést is támadta, szó szerint ezt írva:

„Naiv dolog azt gondolni, hogy a társadalmaink homogének és bevándorló-mentesek maradhatnak, ha kerítéseket építünk. Végeredményben el kell fogadnunk, hogy a migráció, a mobilitás és a sokszínűség az új norma, és a politikánkat is ehhez kell igazítanunk.”

2017. július 26-án Avramopulosz egy hónapot adott hazánknak, Lengyelországnak és Csehországnak menekültügyi kötelezettségeinek teljesítésére. Ellenkező esetben a bizottsági szabálysértési eljárás új szakaszával fenyegetett. A Hír Tv riportja szerint Dimitrisz Avramopulosz elégedetlenségét fejezte ki hazánk együttműködésével kapcsolatban. Az uniós dekrétum alapján ugyanis Magyarországnak 1295 menekült kérelmét kellett volna elbírálnia, ugyanakkor hazánk megtámadta a határozatot.

Finoman meg is fenyegette Magyarországot

Avramopulosz már hosszú évek óta éles bírálója a magyar bevándorlásellenes kabinetnek. Éppen ezért nem volt véletlen az sem, hogy 2017. augusztus 19-én, az akkor még a baloldalhoz közeli Magyar Nemzetben írt véleménycikket. Ahhoz, hogy a migrációt ellenőrzés alatt tarthassuk a Földközi-tenger keleti medencéjében, elengedhetetlen, hogy Magyarország hozzákezdjen a menekültek befogadásához – többek között erről írt Dimitrisz Avramopulosz egy nappal a magyar állam megalapításának ünnepe előtt. A cikkben az Európai Unió migrációs ügyekért felelős biztos finoman megfenyegette Magyarországot, amikor arról értekezett, hogy reményei szerint Magyarország be fogja tartani jogi kötelezettségvállalását, és az Olaszországban és Görögországban tartózkodó menekültek áttelepítése révén szolidaritást vállal az unió más tagállamaival. Azt írta, ha a szolidaritás elmarad, akkor nehéz lesz megőrizni a szabad mozgás jogát Európában.

Brüsszel nem járult hozzá a határvédelem költségeihez

2019. márciusában Avramopulosz a HVG-nek nyilatkozott. Ebben többek között azt állította, hogy nemzeti programok keretében a Bizottság a 2014 és 2020 közötti pénzügyi ciklusban több mint 110 millió eurót szánt Magyarországnak a külső határok menedzselésére, biztonsági intézkedésekre és a migráció kezelésére. Ebből több mint 52 millió euró támogatja a határok védelmét. Később kiderült, hogy Avramopulosz hazudott, mert Brüsszel nem járult hozzá a határvédelem költségeihez.

Leszámolt volna a határellenőrzéssel

2018. decemberében Avramopulosz arról értekezett, hogy az Európai Unió tagállamai vessenek véget a schengeni övezeten belül a migránsválság miatt bevezetett határellenőrzéseknek.

Itt az ideje, hogy megerősítsük egy hosszú távú és átfogó migrációs, határvédelmi és menekültügyi rendszernek az építő elemeit. A folyamatosan változó geopolitikai helyzet azt mutatja, hogy nem késlekedhetünk tovább a válasszal

– mondta a biztos Brüsszelben, aki ezzel a nyilatkozatával is Magyarországot támadta.

2019. szeptemberében pedig Avramopulosz a Ruandával folytatott tárgyalásokra hivatkozva felszólította az EU tagállamait, hogy fogadjanak be migránsokat közvetlenül az afrikai országokból. A görög politikus követelései egybecsengenek az amerikai bevándorláspárti milliárdoshoz, Soros Györgyhöz köthető álcivil szervezetek követeléseivel.

Avramopulosz 2019. márciusában azt állította, hogy a migrációs válságnak vége.

Az, hogy a migrációs válság megszűnt, egy újabb bizonyítéka annak, hogy az Európai Unió eddigi migrációs politikája sikeres

– mondta a korrupcióba keveredett volt uniós biztos.

Brüsszeli korrupció: Katarnál is nagyobb mértékben korrumpálhatott egyes képviselőket Marokkó