Bakondi György: Több mint 265 ezer határsértőt fogtak el idén

Már több mint 265 ezer határsértőt fogtak el idén – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 péntek esti műsorában.

Bakondi György elmondta, hogy a tavaly ugyanebben az időszakban elfogott 118 ezer migránshoz képest jelentős a növekedés.

Az érkezők szinte kizárólag fiatal férfiak, akik csoportosan jönnek. Már pakisztániak, bangladesiek, indiaiak és afrikaiak is vannak közöttük – tette hozzá.

A belbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta, hogy rendszeressé váltak az embercsempészek bandái közötti összetűzések szerb oldalon.

Az ünnepek közeledtével sincs megállás a déli határnál. Csak tegnap több mint 320 migránst tartóztattak fel a rendőrök. Közben a szerb rendőrség újabb akciót indított a Szabadka melletti Makkhetesi erdő megtisztítására, ugyanis a helyiek ismét fegyverropogást hallottak a környékről.

Gépfegyveres rendőrök lepték el a makkhetesi erdőt csütörtök reggel. Húsz járművel érkeztek, hogy megtisztítsák a migránsoktól az erdős részt. Nem véletlenül voltak felfegyverkezve – számolt be az M1 Híradó. Egy környékbeli rögzítette azt a felvételt, amelyen fegyverropogáshoz hasonló hangok hallhatóak. A Híradó szerint bár a hangokról egyelőre nem lehet eldönteni, hogy fegyverropogások voltak-e, az biztos, hogy a helyiek élete egyre nehezebb a migránsok miatt.

Az egyik helyi lakos arról számolt be az M1 stábjának, hogy félnek. Mint mondta, különösen a nők érzik magukat veszélyben. „Úgy félünk, hogy néha nem merünk kimenni. Este meg pláne” – mondta.

A rendőrségi razzia a következő napokban is folytatódik. A hatóságok a tervek szerint teljesen megtisztíják az erdőt a migránsoktól. A szerb rendőrség észak-bácskai körzetvezetője elmondta, hogy az akció előkészületeit követően megkezdődött a migránsok kitelepítése a szabadkai erdőkből. Azért kellett hosszabb előkészület, mert ez egy nehéz terep.

„A terület átláthatósága eléggé bonyolult, emiatt tartottak az előkészületek napokig. Az akció pedig tovább folytatódik. Eddig mintegy 150 migránst gyűjtöttünk be a szabadkai erdőkből, akiket a Sjenicán található befogadóközpontba szállítunk” – mondta a körzetvezető.

A híradásban arra is emlékeztettek, hogy a magyar határra nehezedő migrációs nyomás az ünnepek közeledtével is folyamatos. Mint mondták, csak csütörtökön több mint 320 esetben kellett intézkedniük a rendőröknek.

Az év eleje óta pedig már 265 ezer határsértőt fogtak el. Ez több mint a duplája a tavalyi számnak.

Csaknem félezer migráns próbált meg bejutni Magyarország területére csak szerdán. A legtöbb rendőri intézkedés Csongrád-Csanád megyében történt. Közben a szerb rendőrség is a folyamatosan próbálja megtisztítani a határ környéki területeket. Horgoson most kezd visszatérni az élet a normál kerékvágásba, de a helyiek attól félnek, hogy ez nem marad így sokáig. A makkhetesi erdőben a helyiek dörrenéseket hallottak, ezért a rendőrség nagy erőkkel vonult a helyszínre csütörtökön délelőtt – számolt be az M1 Híradója.

A magyar határra nehezedő nyomás továbbra sem enyhül: egy nap alatt csaknem félezer migránssal szemben kellett intézkedniük a rendőröknek, a legtöbbször Csongrád-Csanád megyében.

A határ túloldalán a szerb rendőrség is a folyamatosan próbálja megtisztítani a környéket. A tervek szerint a közeljövőben Martonoson, a Tisza-menti erdősávból is begyűjtik majd az illegális migránsokat, akik több százan is lehetnek itt.

„Az erdőkbe jelen vannak a migránsok, ahol még a rendőrök nem tisztították ki, de tudomásom szerint ez is folyamatban van. És ezt onnan tudjuk, hogy az autóbuszokat, ami kell, azt mi biztosítjuk, mint önkormányzat, és segítjük a rendőrök munkáját, ahol csak tudjuk”– fogalmazott a magyarkanizsai képviselő-testület elnöke, Lackó Róbert.

A makkhetesi erdőből dörrenéseket is hallottak helyiek, ezért a rendőrség nagy erőkkel vonult a helyszínre.

Az esettel kapcsolatban, Mészáros György, az M1 Híradójának tudósítója elmondta: „a makkhetesi erdősávban élők még szerda este jelentették a hatóságoknak, hogy ismét lövöldözés hallható a makkhetesi erdő irányából. Csütörtökön a kora reggeli órákban több tucat rendőrségi, csendőrségi furgon és egyéb jármű jött be a makkhetesi erdő sűrűjébe, ezeket a biztonság kedvéért mentőautók is követték. Csütörtök délelőtt folyamatban volt a makkhetesi erdő teljes átfésülése.”

Az év eleje óta annyi bevándorló kötött ki a dél-olaszországi partokon, mint az előző két évben összesen a római belügyminisztérium csütörtökön közölt adatai szerint.

A tárca százezer kilencszáznyolcvanöt személyt regisztrált. Ez nem tartalmazza azok számát, akik szárazföldön, többnyire a balkáni útvonalon léptek be az országba. Tavaly több mint hatvanhétezren, 2020-ban pedig több mint harmincnégyezren érkeztek a Földközi-tengeren keresztül.

Az idén érkezettek többsége egyiptomi és tunéziai volt, akik gazdasági bevándorlóknak számítanak. Az egyiptomiak száma meghaladta a húszezret, a tunéziaiaké a tizenhétezret. Népesnek bizonyult a Bangladesből, Szíriából és Afganisztánból származók csoportja is.

A felnőtt kíséret nélkül érkezett gyerekek és fiatalkorúak száma meghaladja a 12 ezret.

A legutolsó csoport a késő délutáni órákban ért partot Livorno kikötőjében. A száznegyvenkét embert a német felségjelzésű Life Support civilhajó vette fedélzetre líbiai vizeken, az olasz hatóságok most első alkalommal nem egy déli, hanem egy távolabbi északi kikötőt jelöltek ki a nem kormányzati szervezet (NGO) által működtetett hajó számára.

Livornóban köthet ki pénteken a szintén német Sea Eye 4 hajó is száznyolc fős csoporttal. Lampedusa szigetén is egymás után kötnek ki a migránsokkal teli csónakok és hajók, melyek majdnem kivétel nélkül Tunéziából kelnek át a tengeren.

A lampedusai 350 fős táborban ismét több mint 1300-an szoronganak. A csütörtökre virradó éjszaka egy hétméteres hajó felborult, a vízbe esett negyvenhat embernek, közöttük három gyereknek a parti őrség sietett a segítségére. Mindenkit sikerült megtalálni és kimenteni.

Matteo Piantedosi belügyminiszter az ünnepek utánra ígért szigorítást a bevándorlókkal érkező civilhajók számára. A tárcavezető korábban a hajók esetleges lefoglalására, valamint a rájuk kivethető pénzbírság megemelésére utalt. A tervek között szerepel, hogy csak azokat a civilhajókat engedik kikötni, amelyek a legelső csoport fedélzetre vétele után elindulnak egy kikötő felé.

Az eddigi gyakorlat az, hogy az NGO-hajók több napot is a tengeren töltenek, hogy minél több menekülőt felvegyenek.

Róma azt akarja, hogy a migránsok már a hajókon jelezzék az esetleges menedékkérelmet, mivel így a hajót nyilvántartó ország hatáskörébe kerülnek át.

Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter a La Repubblica című olasz napilapnak adott interjúban támogatásáról biztosította a jobboldali római kormány migrációs politikáját, azt hangoztatva, hogy Varsó és Róma hasonlóan értékeli a migrációs helyzetet.

Világos különbségtételt szorgalmazott a háború elől menekülők és a gazdasági bevándorlók között. Megjegyezte, hogy nem tartja hatékony megoldásnak a migránsoknak a tagállamok közötti esetleges szétosztását. Úgy vélte, inkább a kiindulási országok támogatására kell a hangsúlyt helyezni.

Az Európai Unió jelenlegi migrációs politikája nem tesz különbséget a menekültek és gazdasági bevándorlók között, így az kel útra, akinek van elég pénze kifizetni az emberkereskedőket – hangoztatta Giorgia Meloni kormányfő év végi televíziós interjújában csütörtök este.

Giorgia Meloni bejelentette, hogy a következő órákban Erbil városába, majd Bagdadba utazik, ahol az ott állomásozó olasz kontingens katonáival találkozik az ünnepek alkalmából. Az iraki NATO-misszió parancsnokságát májusban Olaszország vette át.

Hozzátette, hogy az új esztendő első hónapjaiban Kijevbe is ellátogat, a pontos időpontot még karácsony előtt egyezteti Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A jobboldali kormány miniszterelnöke munkája első két hónapjáról beszélt a RAI1 közszolgálati televízió Porta a Porta című népszerű politikai-közéleti műsorában.

A Meloni vezette kormány, amelyet az Olasz Testvérek, a Liga, a Hajrá Olaszország és más kisebb erők alkotnak, október 22-én tette le esküjét.

Giorgia Meloni többek között hangoztatta, hogy

kormánya az eddigi olasz migrációs politika teljes reformjára készül, és hasonló változtatásra törekszik európai szinten is. A politikus úgy vélte, mindenekelőtt különbséget kell tenni menekültek és gazdasági bevándorlók között.

A jelenlegi migrációs politika a gyengébbeket bünteti, azokat, akik valóban a háború elől menekülnek, mégsem tudnak jönni, miközben azok érkeznek meg, akik fizetni tudnak az emberkereskedőknek – jelentette ki.

Meloni úgy vélte, az illegális bevándorlásra az egyetlen megoldás az indulások leállítása, és ezzel egy időben az európai határok védelme. Hozzátette, Róma ezt az álláspontot fogja képviselni a migrációról rendezendő következő EU-csúcson. Megjegyezte, Európa mostanáig úgy vette, mintha hallgatólagos megállapodás létezne arról, hogy Olaszország az egyetlen kikötési pontnak számít, és egyedül kell kezelnie a migrációs áramlatot.

Tévedésnek nevezte a migránsok szétosztását, hangsúlyozva, hogy az csak a menekültekre vonatkozhat, de a hozzánk érkezők kevesebb mint harminc százaléka bizonyul menekültnek.

Elmondta, hogy az olasz gazdaságnak nyolcvanezer bevándorló munkaerőre van szüksége, de a legálisan belépni szándékozókat kiszorítják az illegálisok.

Ugyanakkor abszurdnak nevezte, hogy Olaszországban bevándorlók dolgoznak például a távközlésben használt optikai kábelek lefektetésében, mivel nincsen elég olasz, aki elfogadná ezt a munkát.

Giorgia Meloni megerősítette, hogy kormánya nem támogatja az Öt Csillag Mozgalom vezette korábbi kormány által 2019-ben bevezetett állampolgári alapjövedelem fenntartását. Első lépésben tizenkettőtől hét hónapra csökkentette a segély juttatási idejét. „Az igazságos állam nem tesz egyenlőségjelet a segítésben azok között, akik képesek dolgozni, és akik valóban támaszra szorulnak – jelentette ki. Hozzátette, segély fizetése helyett az államnak a képzést kell finanszíroznia.

Ami a gazdasági helyzetet illeti, Meloni olyan eszköznek nevezte Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM), amelynek nincs haszna és kijelentette, hogy kormánya soha nem fog azzal élni.

Későinek értékelte az EU lépéseit az energiaválság terén, Meloni úgy vélte, hogy a Róma támogatta ársapka a spekulációval szemben volt szükséges.

Kormánya következő öt éve egyik stratégiai célkitűzéseként jelölte meg, hogy Olaszország energetikai hálózati központtá váljon Észak-Afrika és Európa között.

Kijelentette, sokáig az a nézet uralkodott, hogy a globalizáció képviseli minden probléma megoldását, amit durva ébredés követett.

Giorgia Meloni azt mondta, azt szeretné, ha öt évre szóló miniszterelnöki munkája végén Olaszország derűlátó lenne, bízna intézményeiben, egészséges büszkeséget érezne.

„Az olaszok nem várnak csodát tőlünk, tudják, hogy nehéz a helyzet, és olyan politikusokat akarnak, akik azt teszik, ami helyes (..) nehéz a munkám, de nem félek, semmi vesztenivalóm nincsen. Attól félek egyedül, hogy csalódást okozok” – jelentette ki.

A német kormány migrációs politikája szembe megy a többségi akarattal – derül ki a Bild című napilap felkérésére az INSA közvélemény-kutató által készített felmérésből. A lap szerint az eredmény magáért beszél, ugyanis a németek többsége elutasítja az idegen országokból nagy számban érkezőket.

A Bild hétfői cikkében arról írt, hogy az elutasítottság oka az elmúlt hónapokban tapasztalt migránshullám lehet, melynek során migránsok tízezrei érkeztek illegálisan Németországba.

Csak októberben 13 425 migráns érkezett illegálisan Németországba, így az év eleje óta 85 308 migráns lépte át szabálytalanul az államhatárt, amely a tavalyi, valamivel több mint 57 ezer illegális belépéshez képest komoly emelkedést jelent

– emlékeztetett a napilap.

Az INSA kutatása kimutatta, hogy a megkérdezettek több mint kétharmadában,

azaz 68,3 százalékukban aggodalmat kelt a menekültek számának ilyen mértékű növekedése.

Ezzel szemben a válaszadók mindössze 23,5 százaléka vélte úgy, hogy számára ez nem jelent problémát.

A megkérdezett személyek között a különböző német pártokkal szimpatizáló választók is reprezentálva voltak, akik közül a legtöbb párt szavazóinak több mint ötven százaléka mondta azt, hogy aggódik a menekültek száma miatt. Egyedül a Zöldpárt választói körében mutatott más eredményt a felmérés, ugyanis 55 százalékuk nem tekint aggodalommal a helyzetre.

A kutatás továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy

a válaszadók 48,4 százaléka szerint Németország az oda érkező migránsok miatt hátrányára változik.

Mindössze 16,3 százalékuk vélte úgy, hogy a migráció által Németország egy jobb hely lesz, minden harmadik válaszadó (31,4 százalék) pedig úgy gondolja, a migráció semmilyen változást nem okoz az országban.

A választói csoportok között mutatkozott egy lényeges különbség is, ugyanis a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) pártunióra és a Szabaddemokrata Pártra (FDP) szavazók úgy ítélik meg, hogy a migránsok az országot egy rosszabb helyé teszik.

Ezzel szemben a Szociáldemokrata Pártra (SPD) és a Zöldekre (Die Grüne) voksolók szerint a migráció semmilyen változást nem okoz Németországban.

A németek többsége kritikusan tekint az iszlám országokból érkező migránsokra

A korábban éles vitákat kiváltó kölni nagymecset 2013. február 5-én. Az Innere Kanalstrassén emelkedõ 5000 négyzetméteres alapterületû, 1200 személyes központi mecset és a kulturális központ építése mintegy 25 millió euróba került. (MTI/EPA/Oliver Berg)

A megkérdezettek 46 százaléka vélte úgy, hogy nem jó dolog, ha migránsok iszlám országokból érkeznek, míg 35 százalékuknak ez mindegy és csupán 16 százalékuk tartja jó dolognak a muszlimok érkezését.

A konzervatív CDU/CSU pártunióra szavazók 50,5 százaléka szerint a migránsok érkezése az iszlám világból rossz dolog, a Szociáldemokrata Pártra szavazók relatív többsége pedig (36,5 százalék) elutasítja a muszlimok bevándorlását.

Fordulóponthoz érhet a német társadalom?

A CDU politikusai már arra figyelmeztetnek, hogy a migrációs politika miatt a lakosság összetétele is megváltozhat, melynek következtében egy fordulóponthoz érkezhet el a német társadalom.

„Ha évente 400 ezer migráns érkezik Németországba akkor ez hamar bekövetkezhet. Ha a lakosság túlnyomó többsége bevándorlói háttérrel rendelkezik, akkor Németország visszafordíthatatlanul meg fog változni”

– fogalmazott Stefan Heck a CDU politikusa.

Christopher de Vries belügyi szakértő szerint „Németország nem fog megbirkózni a migránsok integrációjával. Az integráció függ a tömegtől és a kulturális közelségtől.”

A szakértő emiatt úgy gondolja, hogy Németország jobban teszi, ha csak olyan országokból toboroz munkaerőt, amelyek kultúrája és alapértékei hasonlóak.