Az USA 275 millió dollár értékű katonai segélycsomagot küld Ukrajnának

A mostani segélycsomag értéke kisebb, mint az Egyesült Államok által a közelmúltban nyújtott szállítmányoké, ugyanis az amerikaiak arra számítanak számos katonai tisztviselő és szakértő beszámolói alapján, hogy az orosz támadások a támadások száma csökkeni fog – számolt be az Associated Press News.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint úgy tűnik,

Oroszország lassítja katonai tevékenységét, hogy haderejét átcsoportosíthassa, és melegebb időjárás esetén egy új offenzívát indíthasson.

A hírportál továbbá kiemelte, a tisztviselők szerint a mostani segélycsomag a tarackokhoz használható 80 ezer darab lövedéket, valamint a HIMARS-rendszerbe való rakéta tölteteket is tartalmaz, azonban ez utóbbi mennyiségét nem ismertették pontosan.

A csomag tartalmaz továbbá drónokat és légvédelmi rendszereket, valamint több katonai terepjárót, generátorokat és egyéb harci felszerelést is – tették hozzá a nevük elhallgatását kérő tisztviselők, ugyanis a segélycsomag tartalma később kerülhet nyilvánosságra.

A dróntámadások mindkét fél részéről egyre gyakoribbak, így a pilóta nélküli robbanószerkezetek felderítése kritikus fontossággal bír az ukrán erők számára. Oroszország a nyáron több száz támadó drónt vásárolt Irántól, és tisztviselők a héten azt mondták, hogy Moszkva továbbiak beszerzését is fontolgatja – tette hozzá az Associated Press News.

A Nyugat arra kényszeríti Ukrajnát, hogy ő vívja meg a háborút, amelyet maga folytat Oroszország ellen – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai moszkvai ifjúsági fórumon.

Lavrov szerint a nyugati országok megpróbálnak elszakadni attól az elvtől, hogy kerülni kell a nukleáris hatalmak közötti katonai konfliktusokat. „Ez sok mindenről árulkodik, egyebek között arról, hogy mit gondolnak Ukrajnáról, ugyanis a Nyugat arra használja eszközül az országot, hogy megvívja helyette az Oroszországi Föderáció elleni háborúját” – mondta az orosz diplomácia vezetője.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a NATO-külügyminiszterek bukaresti találkozóját kommentálva azt mondta: az ott elfogadott nyilatkozat arra utal, hogy a tömbnek nem érdeke az ukrán válság politikai és diplomáciai megoldása. Szerinte a szövetség a „kijevi rezsim mosdatásának” és Oroszország „démonizálásának” politikáját követi, hogy igazolja saját létét.

Az Ukrajna elleni orosz rakétatámadások bírálatára reagálva Zaharova emlékeztetett arra, hogy mit mondott Jamie Shea egykori NATO-szóvivő az 1999-es célzott jugoszláviai rakétatámadások igazolására, amelyek miatt áram- és vízszolgáltatás nélkül maradtak akkor a civilek az országban.

„Ha (Slobodan) Milosevic (jugoszláv elnök) valóban azt akarja, hogy polgárai vízhez és áramhoz jussanak, akkor csak annyit kell tennie, hogy elfogadja a NATO feltételeit, és mi leállítjuk ezt a hadjáratot. Amíg ezt nem teszi meg, addig továbbra is támadni fogjuk azokat a célpontokat, amelyek ellátják a hadseregét. Ha ennek következményei lesznek a lakosságra nézve, az az ő (Milosevic) gondja. A víz- és áramellátás tartós vagy végleges leállítását fegyverként használjuk Szerbia népe ellen azért az 1,6 millió koszovóiért, akit elűztek otthonukból, és akiknek az életében jelentős károkat okoztak. Ez a logika nem fog mindenkinek tetszeni, de számomra ez az alap” – idézte Shea szavait Zaharova.

Az orosz diplomáciai szóvivő azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy „az ukrajnaihoz hasonló forgatókönyv alapján” – az információs tér tisztogatásával, politikai elnyomással és a ruszofóbia felszításával – Moldovát is bele akarja rángatni „oroszellenes kampányába”.

Oroszországban idén 12,2 százalék lehet az infláció, ami a jövő év első három hónapjában 5 százalék alá kerül éves szinten – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő pénteken egy biskeki megbeszélésen.

Az Eurázsia Gazdasági Unió államfőinek fórumán, a Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén Vlagyimir Putyin arról is beszélt, hogy idén az orosz gazdaság teljesítménye 2,9 százalékkal csökken, de jövőre 0,9 százalékra mérséklődik a gazdasági visszaesés.

Az orosz jegybank az idei évre 12–13 százalékos, jövőre 5,7 százalékos inflációt vár, és azzal számol, hogy idén a GDP 3–3,5 százalékkal, jövőre pedig 1–4 százalékkal zsugorodik.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium hivatalos inflációs előrejelzése 2022-re 12,4 százalék 2023-ra pedig 5,5 százalék. Makszim Resetnyikov tárcavezető ugyanakkor november elején azt mondta, hogy az éves infláció alacsonyabb lehet a minisztérium jelenlegi előrejelzésénél.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium 2022-ben 2,9 százalékos, 2023-ban pedig 0,8 százalékos GDP-csökkenést, 2024-ben és 2025-ben viszont már 2,6 százalékos gazdasági bővülést jósol.

A nyugati országok gyarmatukká tették Ukrajnát, az ukrán népet pedig ágyútölteléknek használják Oroszország ellen – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a Független Államok Közössége (FÁK) tagállamai védelmi miniszteri találkozójának résztvevőihez intézett videoüzenetében.

„A Nyugat évek óta szégyentelenül kiszipolyozza és kihasználja (Ukrajna) erőforrásait, népirtásra és terrorra buzdított a Donyec-medencében, gyakorlatilag gyarmattá változtatta ezt az országot, és most cinikusan ágyútölteléknek, faltörő kosnak használja az ukrán népet Oroszország ellen, továbbra is fegyverrel és lőszerrel látja el Ukrajnát, zsoldosokat küld oda, öngyilkos útra tereli az országot” — mondta az orosz vezető.

Putyin azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a NATO agresszív bővítésével szerinte gyakorlatilag lerombolta a stratégiai stabilitás évtizedek alatt kialakított struktúráját. Azt állította, hogy a Nyugat, az alternatív fejlődési modellek elrettentése céljából törvénytelen szankciókat vezet be, a színes forradalmak technológiáit alkalmazza, és katonai konfliktusokat szít.

Az orosz elnök szorgalmazta, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a FÁK tagállamainak védelmi szervei egy, a jelenlegi kihívásoknak megfelelő biztonsági és együttműködési rendszert alakítsanak ki, de nem valami mitikus íratlan szabályok, hanem kizárólag a nemzetközi jog és egymás érdekeinek tiszteletben tartása alapján. Rámutatott a folyamatos információcsere és a katonai-technikai együttműködés kiépítésének, a közös békefenntartó missziók, valamint a katonai kiképzés terén való együttműködés fontosságára.

Kijev a tél beköszöntével várhatóan újabb támadó hadműveletekbe kezd – véli Mark A. Milley amerikai vezérkari főnök.

Milley a Wall Street Journalnak nyilatkozva kifejtette, hogy bár ukrán részről a harci cselekmények ősszel lelassultak, a téli fagyok beköszöntével újabb „potenciális lehetőség” nyílik a támadásokra.

A Nemzetközi Háborúkutató Intézet (ISW) szakértői alátámasztották az amerikai vezérkari főnök teóriáját. Az intézet szerint az ukrán fegyveres erők arra készülnek, hogy decemberben és januárban kihasználják a fagyott terep adta lehetőségeket, ezen ugyanis könnyebben mozognak a páncélozott járműveik, mint ősszel a felázott, sáros talajon.

Leszállt a moszkvai Seremetyevo repülőterén az a repülőgép, amely Viktor Bout orosz fegyverkereskedőt szállította haza Abu Dhabiból.

Az 55 éves, „a halál kufáraként” is ismert orosz férfit, aki 13 évet töltött rácsok mögött az Egyesült Államokban, a családja fogadta – számolt be a nemzetközi sajtó.

Boutot az amerikai női kosárlabdacsapat és a jekatyerinburgi klubcsapat tagjáért, Brittney Grinerért cserébe, elnöki kegyelemmel engedték szabadon szerdán. Grinert februárban tartóztatták le Moszkvában kábítószer-birtoklás vádjával.

„Felébresztettek az éjszaka közepén, és azt mondták, pakoljam össze a holmimat, mert indulok” – számolt be Bout a szabadulása körülményeiről. Hozzátette, nem kapott semmilyen konkrét információt. „De most itt vagyok, ez a legfontosabb” – fogalmazott.

Az orosz tüzérségi erők heves ágyútűz alá vették csütörtökön a Donyeck megyei Toreck városát, a támadás következtében egy helyi lakos életét vesztette, két másik megsérült — közölte Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója a Telegram alkalmazáson.

A helyi vezető elmondta, hogy a lövedékek lakóövezetbe csapódtak, legalább 12 ház rongálódott meg, illetve dőlt össze.

Kirilenko figyelmeztetett, hogy minden civil, aki továbbra is a donyecki régióban tartózkodik, halálos veszélynek teszi ki magát. Arra kérte ezért a helyi lakosokat, hogy mihamarabb meneküljenek el a térségből Ukrajna kevésbé veszélyes vidékére.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója közben egy tévéműsorban azt mondta, hogy az orosz erők rendszeresen ágyúzzák a régióban lévő Kupjanszk városát, de az ukrán hatóságok továbbra sem látják annak kockázatát, hogy az orosz hadsereg offenzívát indítana a település irányába. Emlékeztetett arra, hogy Harkiv megyében még 29 település orosz megszállás alatt áll.

„Kupjanszkot folyamatosan rakéta-sorozatvetőkkel és Sz-300-as rendszerekkel lövik az oroszok” — mondta Szinyehubov, kiemelve, hogy csütörtökön is rakéta csapódott be a helyi adminisztráció épülete mellett.

„Károk keletkeztek, de személyi sérülésről nem érkezett jelentés” — tette hozzá. A kormányzó megjegyezte, hogy nemcsak Kupjanszk van célkeresztben: a megye északi részén, az ukrán-orosz államhatárhoz közeli Volcsanszkot is rendszeresen lövik az orosz erők.

Az orosz erők pénteken ismét ágyútűz alá vették Herszon városát és eltaláltak egy kórházat – közölte Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai régió kormányzója.

A tisztségviselő szavai szerint a kórház épületében a lövedékek megrongálták a gyermekosztályt és a hullaházat. Senki sem sérült meg. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője viszont arról adott hírt, hogy egy nap alatt 68-szor lőtték az orosz erők a régiót aknavetőkkel, rakéta-sorozatvetőkkel és egyéb tüzérségi fegyverekkel, valamint harckocsikkal.

A megyeszékhelyen lakóövezetekbe csapódtak be lövedékek, magánházakat és többlakásos épületeket ért találat.

Timosenko közlése szerint nyolc civil lakos sérült meg.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat közben sajtóközleményében azt írta, hogy az orosz megszállók fizikai megfélemlítést alkalmaznak a zaporizzsjai atomerőmű alkalmazottai ellen, hogy engedelmességre kényszerítsék óket.

A zaporizzsjai atomerőmű orosz megszállás alatt van, de alkalmazottai ukránok. Az Enerhoatom közlése szerint az oroszok csütörtökön a munkások jelenlétében súlyosan megverték a szociális programok osztályának vezetőjét, Olekszij Trubenkovot és helyettesét, Jurij Androszovot. Ezt követően ismeretlen helyre vitték őket.

„A megszállók ezenkívül őrizetbe vették és a pincébe dobták a zaporizzsjai atomerőmű műszaki felügyelőjét, Kosztyantin Bejnert, aki közvetlenül felelős a nukleáris és sugárbiztonságért” — írta a vállalat.

Az Enerhoatom szerint az ilyen akciókkal az oroszok igyekeznek elnyerni a személyzet lojalitását, és növelni azoknak a dolgozóknak a létszámát, akik hajlandók elfogadni áthelyezésüket a Roszatom orosz vállalathoz. „Mivel a személyzet ellenáll, nem hajlandó együttműködni a megszállókkal, az oroszok az emberek elleni fizikai bántalmazással fokozzák a rájuk nehezedő nyomást” — szögezte le közleményében az Enerhoatom.

Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság közölte, hogy az ukrán villamosenergia-rendszer kapacitáshiánya továbbra is jelentős, több régióban túllépték a meghatározott fogyasztási limitet, ezért vészleállást alkalmaztak.

„Ukrajna-szerte folytatódnak a vészhelyzeti helyreállítási munkák a nagyfeszültségű és elosztó hálózatokon, valamint az erőművekben. Az időjárási viszonyok, a vezetékek jegesedése, az eső és a hó azonban negatívan befolyásolják a nagyfeszültségű és elosztó hálózatok állapotát, és megnehezítik a javítási munkálatokat” – fejtette ki az Ukrenerho.

Kiemelte, hogy Donyeck, Harkiv és Herszon megyék energiainfrastruktúráját folyamatosan lövik az orosz erők, ezért ezekben a régiókban továbbra is súlyos gondok vannak az villamosenergia-ellátással. Hozzátette, hogy ezen felül az odesszai és a kijevi régióban is nehéz a helyzet. A DTEK energetikai vállalat közlése szerint folytatódnak a rendkívüli áramszünetek a fővárosban, Kijevben, valamint a kijevi, dnyipropetrovszki és odesszai régiókban.

Több mint harminc, az ukrajnai Herszonból érkezett gyermek táborozik az őket kísérő szülőkkel és pedagógusokkal Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Hotelben.

A táborozókat meglátogatta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Panyi Miklós, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára is. A kormányszóvivő a közmédiának elmondta, hogy a Rákóczi Szövetségnek köszönhetően olyan gyermekek és édesanyák találhatnak megnyugvást az adventi időszakban, akik a háború minden szörnyűségével találkoztak.

Hozzátette, a kormány határozott álláspontja az, hogy ne keveredjünk bele a háborúba és minél előbb béke legyen. Panyi Miklós elmondta, hogy

a háború kitörésétől kezdve a kormány segíti az Ukrajnából érkezőket,

kezdve az egészségügyi ellátástól, a szállásellátástól és a tartósan maradók foglalkoztatásának segítésétől.

Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Rákóczi Szövetség a kormány stratégiai partnereként olyan intézményfejlesztést tudott megvalósítani részben a kormány támogatásával, mint ez a tábor, ahol nemcsak nemzetpolitikai, hanem nemzetstratégiai jelentőségű eseményeket lehet megvalósítani. Hozzátette, Magyarország továbbra sem engedi el az Ukrajnából érkezettek kezét.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke az MTI kérdésére elmondta, néhány héttel ezelőtt szövetségüket megkereste az Ungvári Magyar Főkonzulátus, akik jelezték, hogy a Kárpátaljai Katonai Adminisztráció a háború sújtotta Herszonból hoz gyermekeket Sátoraljaújhelyre.

Hozzátetette, örül hogy a tíz napos táborban a gyermekek és az őket kísérő szülők és pedagógusok jól érezhetik magukat.

A rendezvény alatt sportprogramokon, kézműves foglalkozásokon vehetnek részt a gyermekek, illetve ellátogatnak majd a nyíregyházi állatkertbe és a poroszlói ökocentrumba.

A szövetség próbálja segíteni a résztvevőket abban, hogy az itt eltöltött idejük a felhőtlen gyermekségről szóljon és el tudják felejteni minazt, amit maguk mögött hagytak. A tíz napos táborba összesen ötvenen érkeztek, ebből harmincegy nyolc és tizenöt év közötti gyermek.