Az ukrán fővárosban télen „apokalipszis” várható

„Kijev áram-, víz- és hőellátás nélkül maradhat. Ez esetben megtörténik a hollywoodi filmekből ismert apokalipszis, ugyanis olyan alacsony lesz a hőmérséklet a lakásokban, hogy azok élhetetlenné válnak” – fogalmazott Vitalij Klicsko.

Ugyanakkor a kormányzat és a városvezetés szerinte „mindent meg fog tenni, hogy ez ne történjen meg”. Nem lesz egyszerű: Kijevben nincs elég fűtött óvóhely ahhoz, hogy teljes áramkimaradás esetén mind a 3,6 millió lakost el tudják helyezni.

„Jelenleg közel 500 autonóm hőközpontot készítettünk elő… de egy 3 milliós város számára 500 pont semmi”

– folytatta az egykori nehézsúlyú ökölvívó.

Mint elmondta, ha központi fűtés nélkül marad a város, „sajnos kénytelenek leszünk kiengedni a vizet az épületekből, ellenkező esetben az befagyhat, ami megszakítja a teljes vízhálózat, és az épületek ezután teljesen alkalmatlanná válnak a további használatra”.

Klicsko arra kérte a lakosokat, hogy vészhelyzet esetére készítsenek maguknak élelmiszer- és víztartalékot, valamint ruháikkal és személyes dokumentumaikkal együtt mindig legyenek készen arra, hogy a fűtésszolgáltatás leállása esetén rögtön el tudjanak indulni.

Kijevben jelenleg 20%-os az áramhiány, de a helyzet bármelyik pillanatban romolhat.

Felerősödtek a harcok Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében, de Herszont is lövik az orosz csapatok. Ukrajna területének felén nincs folyamatos áramszolgáltatás, az orosz erők ugyanis továbbra is az energetikai infrastruktúrát támadják. Az emberek szerint víz, villany és gáz nélkül nagyon nehéz tél jön most az országban – számolt be az M1 Híradó.

Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz hadsereg átfogó támadást indított Donbaszban, Liman, Bahmut és Avgyijivka település környékén. Az ukránok azt állítják, hogy ezeket a támadásokat sikerült visszaverniük.

Az orosz védelmi minisztérium közben arról számolt be, hogy az Ukrajna középső részén hajtottak végre sikeres támadást.

„A Dnyipropetrovszki régióban a Moiszivka állomáson sikerült precíziós rakétákkal kilőni nyolc ukrán páncélozott járművet, és más harci járműveket, miközben szállításra készítették fel ezeket az eszközöket” – fogalmazott Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Herszon megyében is egyre intenzívebbek az orosz támadások – erről már az ukrán elnök beszélt egy videóban. „Az orosz csapatok folyamatosan támadják Herszont. Kétszázötvennyolc támadást hajtottak végre az egyetlen hét alatt harminc település ellen. Megsemmisítették Mikolaivban a vízellátórendszert is” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Herszont az orosz csapatok a hónap elején elhagyták. A visszavonulás óta a Dnyeper túloldaláról lövik rakétákkal a várost. A támadások alatt sokan már az óvóhelyekre sem mennek le, inkább annak örülnek, hogy a közüzemi szolgáltatásokat és például az áramellátást időről időre sikerül újraindítani.

A célzott orosz támadások megsemmisítették Ukrajna áramellátó infrastruktúrájának 50 százalékát, ezért még hetekig nem lesz áram az ország nagy részén, és rendszeresek az áramkimaradások is.

Kijevben mindennapossá vált, hogy nincs gáz, villany és víz, ezért egyre többen keresik fel azokat a sátrakat, ahol fel tudnak melegedni és feltölthetik számítógépeiket, telefonjaikat.

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko arról is beszélt, hogy nem tervezik a főváros evakuálását, de ezt a lehetőséget sem lehet teljesen kizárni – erről K. Debreceni Mihály, a közmédia ukrajnai tudósítója beszélt. Hozzátette:

a főpolgármester szerint az áramkimaradások várhatóan akár tavaszig is eltarthatnak, emiatt mindenhol melegedőhelyeket állítanak fel.

Egyelőre nem számolnak azzal, hogy ki kell telepíteni vagy pedig evakuálni kell a lakosokat. Azzal azonban számolnak, hogy a főváros belső kerületeiből a lakosságot ki kell vinni a külvárosokba, ahol még van megfelelő áramellátás és vízellátás.

Vitalij Klicsko szerint legfeljebb a legnehezebb sorsú, legsebezhetőbb rétegek ideiglenes áttelepítéséről lehet szó Kijev peremvidékére, azon belül is olyan településekre, amelyekben működnek a létfontosságú szolgáltatások.

Az orosz erők ismét több energetikai létesítményre mértek csapást szerdára virradó éjjel Ukrajna keleti részében – hozta nyilvánosságra az Ukrenerho áramszolgáltató társaság.

A közlemény szerint folytatódik az energiarendszer szakaszos helyreállítása a rakétatámadások után, de továbbra is jelentős áramhiány van. Az atomerőművekben az elektromos hálózat károsodása miatt lekapcsolt blokkok feltöltésének folyamata a tervezett módon folytatódik – tette hozzá a vállalat.

„Nehéz helyzet alakult ki az ország keleti részében, ahol az ellenség tegnap este ismételten tüzet nyitott egyszerre több energiainfrastrukturális létesítményre, miközben a hőmérséklet ebben a térségben elérte a mínusz 17 Celsius-fokot. A sürgősségi javítási munkálatok folytatódnak. A javítócsoportok emellett azon dolgoznak, hogy felszámolják a rakétatámadások következményeit Kijevben és Odessza megyében, és biztosítsák a régiók energiaellátását” – fejtette ki az Ukrenergo.

Kiemelte, hogy

továbbra is jelentős hiány van az energiarendszerben, és az összes regionális energiacégnek korlátozást írtak elő az áramfogyasztásra vonatkozóan.

„Sajnos, vannak olyan régiók, ahol túllépték a fogyasztási határértékeket, ezért vészleállítást kellett alkalmazni” – mutatott rá a vállalat. Hozzátette, hogy ez egy kényszerű lépés az energiarendszer egyensúlyának fenntartása érdekében. „Attól függően, hogy miként áll helyre a villamosenergia-termelés, a fogyasztáskorlátozások mértéke is változik” – ígérte az Ukrenerho.

A DTEK energetikai vállalat sajtószolgálata szerdán közölte, hogy előző nap egyik létesítményére kétszer is tüzet nyitottak az orosz erők, emiatt le kellett választani az elektromos hálózatról.

A vállalat nem hozta nyilvánosságra, hogy hol található ez az energetikai objektum, de azt írta, hogy már nem először érte orosz támadás. Kiemelte, hogy „leállása energia- és hőellátási korlátozáshoz vezetett a régióban”.

A támadás következtében személyi sérülés nem történt.

Jaroszlav Janusevics, a déli Herszon megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok keddi tűztámadásaiban két helyi lakos vesztette életét a régióban, és egy sebesült meg. Szavai szerint a keddi napon az orosz erők 51-szer nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel, harckocsikkal, aknavetőkkel és más tüzérségi fegyverekkel a megye területére.

Az ukrán vezérkar szerdai jelentése szerint kedden mintegy 540 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége elérte a 92 740 főt.

Az orosz erők csapást mértek szerdán a Donyeck megyei Kurahove településre, ahol eltalálták a helyi piacot, a buszpályaudvart, valamint benzinkutakat és lakóépületeket, az eddigi értesülések alapján legalább nyolc civil életét vesztette és öten megsebesültek – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Twitteren.

A tisztségviselő szavai szerint a település központját vették tűz alá rakéta-sorozatvetővel az orosz erők. Timosenko fotókat és videófelvételt is közzétett a támadás utáni helyzetről.

„Ezek terroristák, nem emberek. Felelni fognak ezért” – írta a Twitteren Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, reagálva a támadásra. Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy Zelenszkij hat és nem nyolc halálos áldozatról tájékoztatott.

Az ukrajnai „különleges hadművelet” elhúzódhat, de nincs szükség további mozgósításra Oroszországban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztése Tanácsának szerdai tanácskozásán.

Azt mondta, hogy az őszi részleges mozgósítás során fegyverbe állított 300 ezer katona közül 150 ezret vezényeltek Ukrajnában, közülük 77 ezret harcoló egységekbe osztottak be. További 150 ezer ember még a kiképző bázisokon van, így további mobilizációról beszélni „nincs értelme”.

Putyin szerint a „különleges hadművelet” hosszú folyamattá válhat, de már eddig is hozott „jelentős eredményeket” Oroszország számára. Ezek között nevezte meg, hogy „új területek jelentek meg” és hogy az Azovi-tenger orosz „beltengerré” vált. A legfontosabbnak az ezeken a területeken élő több millió embert mondta, akik „amint azt a népszavazás eredménye megmutatta, Oroszországon belül akarnak lenni”.

Az elnök támogatásáról biztosította egy olyan különleges szerv létrehozását, amely az ukrán hadsereg által elkövetett bűncselekményeket, különösen a lakott területekre mért csapásokat vizsgálja ki.

Kezdeményezte egy olyan központ létrehozását, amely a sebesültek rehabilitációjával foglalkozna.

Hangoztatta, hogy műveleti övezetben az orosz oldalon nincs tömeges dezertálás, s hogy az ukrán hadsereggel szemben, ahol, mint mondta, bevett gyakorlat az arcvonal előtti nyilvános kivégzés, az orosz fegyveres erőknek a hamis híresztelésekkel ellentétben nincsenek gyűjtőtáborai.

Hangot adott álláspontjának, miszerint Oroszország lehet az egyetlen garanciavállalója Ukrajnának a jelenlegi határain belüli területeken, de erről Ukrajna új vezetőinek kell majd döntenie.

Megismételte korábbi állítását, miszerint a háborút nem Oroszország kezdte, hanem az az ukrán hatalom, amely 2014-ben annak ellenére került államcsínnyel kormányra, hogy három ország – Németország, Franciaország és Lengyelország is – kezességet vállalt az akkori legitim kijevi kormány és az ellenzék közötti megállapodás betartásáért.

Úgy vélekedett, „nem lenne felesleges”, ha Ukrajna kártérítést fizetne a Donyec-medencének és más, Oroszország által elcsatolt területeknek az ott okozott károkért.

Sürgette, hogy a Donyec-medencében állítsák le az ukrán hatalom idején politikai alapon indított büntetőeljárásokat.
Az új történelem- és társadalomtudományi tankönyvek kiadását nemzeti jelentőségű kérdésnek minősítette.

Az elnök úgy vélekedett, hogy a nukleáris háború veszélye növekszik, de Moszkva a nukleáris fegyvereivel „nem hadonászik, mint egy borotvával” és úgy tekint rájuk, mint a védelem, az elrettentés eszközeire. Putyin szerint Liz Truss brit miniszterelnök volt az, aki nyilvánosan az atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött.

„Nem bolondultunk meg, tisztában vagyunk vele, mi az a nukleáris fegyver. Rendelkezünk ezekkel az eszközökkel, fejlettebb és modernebb formában, mint bármely nukleáris ország, ez nyilvánvaló. Ez ma nyilvánvaló tény” – mondta Putyin.

Ugyanakkor nem vállalt garanciát azért, hogy Oroszország semmilyen körülmények között nem fogja elsőként bevetni ilyen típusú fegyvereit.
Elmondta, hogy Moszkva következetesen tovább harcol az orosz nemzeti érdekekért, amiért kész békés eszközöket használni, ám ha ez nem segítene, bevetheti az összeset, amely a rendelkezésre áll.

Megfogadta, hogy Oroszország meg fogja védeni a területét és szövetségeseit.

Rámutatott, hogy az Egyesült Államok, nem pedig Oroszország telepítette nukleáris fegyverzetét más országok területére, és gyakorolja ott a hordozóeszközök bevetését.

Putyin más kérdésekről szólva egyebek között kijelentette: nem változott meg a véleménye a halálbüntetésről, amelynek visszaállítását korábban értelmetlennek és kontraproduktívnak nevezte. Felhívta a figyelmet Valerij Zorkin, az orosz alkotmánybíróság elnöke kijelentésére, amely szerint a halálbüntetés bevezetéséhez meg kellene változtatni az orosz alaptörvényt.