Az orosz erők ismét Herszont lőtték

A megyeszékhelyt szinte minden nap támadják az orosz erők azóta, hogy egy hónapja az ukrán hadsereg visszavette fölötte az ellenőrzést. Timosenko szavai szerint a megyei kormányzói hivatal épületétől alig száz méterre csapódtak be lövedékek, amikor szerdán a városra újabb csapást mértek az oroszok.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint később vált ismertté, hogy egy orosz lövedék eltalálta azt a helyet a városban, ahol orvosi ellátást nyújtanak és humanitárius segélyt osztanak. A regionális sürgősségi egészségügyi központban közölték, hogy

a halálos áldozatok között van egy 32 éves mentős és egy 70 éves férfi, ketten pedig megsebesültek.

Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy a megyeszékhelyen teljesen megszűnt az áramellátás. Szavai szerint az orosz erők folytatják a támadásaikat Herszon létfontosságú infrastrukturális létesítményei ellen. Ígérete szerint az energetikai szakemberek a lehető leghamarabb megkezdik az elektromos hálózat helyreállítását.

Janusevics egy korábbi telegram-üzenetében arról tájékoztatott, hogy az orosz erők 86-szor nyitottak tüzet a régióra, illetve annak központjára, Herszon városra. A támadások következtében három helyi lakos meghalt, további 13 megsebesült.

Közben Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki

sajtótájékoztatóján alacsonynak ítélte annak kockázatát, hogy újabb támadás érné Ukrajnát Fehéroroszország felől.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy lehetségesnek tart-e egy átmeneti fegyvernyugvást újévkor, leszögezte: tűzszünet Ukrajnában csak akkor lehetséges, ha az Oroszország kivonja csapatait Ukrajna területéről. Az ukrán vezérkar csütörtöki jelentése szerint Ukrajnában eddig 96 590 orosz katona halt meg, közülük 590-en az elmúlt napon.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy az ukrán erők által foglyul ejtett 15 Donyec-medencei szakadár fegyverest ítélt az illetékes bíróság fejenként 15 év börtönbüntetésre hazaárulásért és Oroszországgal való együttműködésért.

Patriot légvédelmi rakétarendszereket adhat Ukrajnának az Egyesült Államok. A Biden-kormányzat épp véglegesíti a rakétarendszer küldésének terveit, amelyeket egy magas rangú kormányzati tisztviselő szerint akár már ezen a héten bejelenthetnek – számolt be a CNN. Igaz, a Pentagon tervét még jóvá kell hagynia Lloyd Austin védelmi miniszternek, mielőtt elküldik az elnöknek aláírásra, ám egyértelmű megerősítés várható. Az ukrán kormányzat régóta kéri az Egyesült Államokat, hogy küldjön fejlett, nagy hatótávolságú légvédelmi rendszert, amely hatékony lehet a ballisztikus és cirkálórakéták elfogásában. Erre már csak azért is nagy szüksége van Ukrajnának, mert az országot orosz rakéta- és dróntámadások sorozata sújtja, amelyek többnyire a kulcsfontosságú infrastrukturális célpontokat semmisítettek meg.

Az ukrán erők rakétákkal támadták csütörtökre virradóra az orosz ellenőrzés alatt álló Donyecket – számolt be a város polgármestere.

Alekszej Kulezmin Telegram üzenetküldő csatornáján közölte, hogy évek óta ez volt az egyik legnagyobb ukrán támadás a városuk ellen.

Az elöljáró tájékoztatása szerint az ukránok Grad sorozatvetőkből negyven rakétával támadtak a városban élő civilekre. Az ukrán belövések következtében egy óvoda, egy orvosi rendelőintézet, nyolc lakóépület és egy bevásárlóközpont rongálódott meg.

Találat érte a helyi műszaki egyetem és a Szpaszo-Preobrazsenyszkij székesegyház kupoláját is. Az előzetes információk szerint öt ember megsebesült.

A köztársasági rendkívüli helyzetek minisztériumának közlése szerint a robbanások által keletkezett tűzben megsemmisült négy személyautó. A város központi kerületében nem voltak halálos áldozatok.

Biztonsági szakértőkből álló állandó jelenlétet létesít valamennyi ukrajnai atomerőműben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).

Erről egyezett meg kedden Párizsban az Emmanuel Macron francia elnök által összehívott adományozói konferencia szünetében tartott tárgyalásán Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

„Ez rendkívül fontos, amikor az ukrajnai energiahálózat korábban nem tapasztalt kihívásokkal néz szembe a háború miatt a tél közepén” – mondta a kétórás tárgyalás után az atomsorompó-egyezmény betartatásán őrködő szakosított ENSZ-szervezet vezetője.

A NAÜ illetékesei három hónapja tartózkodnak az orosz kézen lévő zaporizzsjai erőműnél,

amely az Ukrajna elleni orosz invázió következében kialakult frontvonalak közelében fekszik, és így rendszeres tüzérségi támadások célpontja.

Ukrajna kérésére a szervezet megfigyelői az elmúlt egy hónapban egyhetes látogatásokat tettek a másik három működő ukrajnai – a hmelnyickiji, a rivnei, illetve a pivdenni (dél-ukrajnai) – atomerőműben is, valamint a 2000-ben végleg leállított csernobili erőműben, ahol 1986-ban a történelem legsúlyosabb atomerőmű-balesete történt.

Grossi és Smihal keddi megállapodása értelmében a NAÜ e létesítményeknél való folyamatos jelenlét tervén dolgozik.

„A zaporizzsjai atomerőműnél tartózkodó missziónk rámutatott: létfontosságú a NAÜ ittléte, egyrészt a helyzet megfigyelése, másrészt műszaki tanácsadás szempontjából. Hála az itteni jelenlétnek, a NAÜ pártatlan, műszaki és tényszerű információkkal látja el a világot az itteni fejleményekről” – mondta Grossi.

Grossi és Smihal megvitatta egy biztonsági övezet létrehozásának a szükségességét a zaporizzsjai erőmű körül,

amelyben a harcok közepette többször volt áramszünet, és amelyet több találat is ért, bár eddig egyik sem okozta a fűtőanyag olvadását. „Még nem tartunk ott, és sok munkára van szükség, de egyre derűlátóbb vagyok abban a tekintetben, hogy ebben a nagyon fontos övezetben megállapodás születik és a közeljövőben megvalósul” – jelentette ki Grossi.

A NAÜ szakértői csoportja arról számolt be, hogy a zaporizzsjai atomerőműnél – egyelőre ismeretlen okokból – megszakadt a létesítményt országos hálózatról energiával ellátó, 330 kilovoltos, másodlagos tápvezeték. Az atomerőmű azonban továbbra is kap áramot a 750 kilovoltos fővezetéken keresztül.

Mindemellett munkálatok folynak mozgatható dízelfűtésű kazánok tesztelése és üzembe helyezése végett.

Ezek a berendezések a létesítmény kulcsfontosságú rendszereit hivatottak védeni a téli fagyoktól, illetve ezekkel tervezik megoldani az atomerőműben dolgozók által használt helyiségek fűtését is. Az 1-3 megawatt teljesítményű kazánokat eddig az atomerőmű egyik turbinájánál szerelték be, de több másikat is terveznek üzembe helyezni a létesítmény területén.

A zaporizzsjai atomerőműben megjavítottak húsz vészhelyzeti generátort is, amelyek egy teljes áramkimaradás esetén áthidaló megoldásként szolgálnak. Mindazonáltal óvintézkedésként további mobil dízelgenerátorokat is telepítenek. Két ilyen mobil dízelgenerátort készenléti állapotban már rá is csatlakoztattak az atomerőmű egyik egységéhez.

Több száz civilt végeztek ki az orosz csapatok Ukrajnában a háború első hónapjaiban; a gyilkosságok kimeríthetik a háborús bűncselekmény fogalmát – mondta Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa csütörtökön Genfben.

Türk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában ismertette a főbiztosság jelentését, amely legalább 441 civil – köztük 341 férfi, 72 nő, 20 fiú és nyolc lány – meggyilkolását dokumentálta. A hivatal további 198 esetben vizsgálódik. Az orosz megszálló erők által elkövetett szándékos gyilkosságok kimeríthetik a háborús bűncselekmény fogalmát – mutatott rá Türk.

Egy helyszíni látogatásokat követően megírt tanulmány részletesen ismertet mintegy százat ezen gyilkosságok közül, amelyeket Kijev, Csernyikov és Szumi térségében követtek el az orosz csapatok február 24-e és április 6-a között.

A főbiztos megjegyezte: egyes esetekben őrizeti létesítményekben, otthonaikban vagy biztonsági ellenőrzés során végeztek a civilekkel.

Egy embert annak ellenére öltek meg, hogy kezét felemelve jelezte, nem jelent veszélyt. Bucsában 14 civilt lőttek le egy 150 méteres útszakaszon, holttesteiket pedig otthagyták.

Türk hangsúlyozta: a tény, hogy az áldozatok 88 százaléka férfi vagy fiú volt, nemi alapú megfontolásokat sejtet. Emlékeztetett: a háború miatt 18 millióan szorulnak azonnali humanitárius segítségre, 7,83 millióan hagyták el az országot, a belső menekültek száma pedig 6,5 millió.

Az orosz támadások miatt milliók nélkülözik az áramot, az ivóvizet vagy a fűtést, és a folyamatos csapások miatt tovább romolhat a humanitárius helyzet.

Másfél millió ukrán gyermeket fenyeget depresszió, szorongás, poszttraumás stressz vagy egyéb mentális kórkép – fűzte hozzá a tisztségviselő. Türk hangsúlyozta: reméli, hogy alaposan kivizsgálják a jogsértéseket, és egy tisztességes és független eljárás keretében felelősségre vonják az elkövetőket.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi ombudsman kiskorúak megkínzásával vádolta meg az orosz csapatokat.

„Herszon megyében tíz kínzókamrára bukkantunk, közülük négyre magában a városban” – számolt be a tisztségviselő szerdai sajtótájékoztatóján Kijevben.

Az ombudsman rámutatott: nem csak kínzásról tudnak. Dokumentálva van, hogy a gyerekek csak minden második nap kaptak vizet, és gyakorlatilag éheztették őket. Állítólag azzal igyekeztek megtörni őket, hogy azt mondták nekik: a szüleik lemondtak róluk, és nem jönnek vissza értük.

A kiskorúakat azzal vádolták, hogy támogatják az ukrán hadsereget. A fogvatartottak között volt egy 14 éves fiú, aki szétrombolt orosz haditechnikát fotózott.

Hasonló incidensekre a Harkiv megyei Balaklijában is akadt példa – tette hozzá Lubinec.

A tisztségviselő egyúttal újra felrótta Moszkvának, hogy gyerekeket deportál Oroszországba.

Oroszország február 24-én indított háborút Ukrajna ellen, Herszon városa március elejétől november elejéig, Balaklija pedig márciustól szeptember elejéig volt orosz kézen.

Felrobbant a lengyel rendőr-főkapitányság varsói székhelyén egy ajándéktárgy, amelyet a szervezet élén álló Jaroslaw Szymczyk ukrajnai látogatása során kapott – közölte csütörtökön a lengyel belügyi tárca.

A robbanás még szerda reggel történt a rendőrfőkapitány irodájával szomszédos helyiségben – tudatták. Mint hozzátették, az ajándékot Szymczyk december 11-12-i ukrajnai munkalátogatása során kapta a helyi ukrán hatóságok egyik főnökétől.

A rendőrfőkapitány könnyű sérüléseket szenvedett, szerda óta kórházban van megfigyelésen. Könnyű, de kórházi kezelést nem igénylő sérüléseket szenvedett az intézmény egyik munkatársa is – áll a közleményben.

Az ügyet az illetékes lengyel szolgálatok és az ügyészség vizsgálja, Lengyelország magyarázatot kért az ukrán féltől.

Csütörtök délelőtt Mariusz Ciarka, a rendőr-főkapitányság szóvivője a PAP hírügynökségnek megerősítette a korábbi médiaértesüléseket, miszerint a robbanás következtében az épületben megrongálódott az őrszolgálati szoba mennyezete.