Ausztriában az energiaválság miatt nem lesz tűzijáték

Ausztriában az energiaválság ellenére – két év szünet után – megrendezik a Szilveszteri Ösvény elnevezésű újév-köszöntő fesztivált Bécs belvárosában, ám a központi tűzijáték elmarad. A fesztivál, ahol gasztronómiai élmények mellett színpadi zene is várja a látogatókat, a vendéglátóipar számára is segítséget jelenthet az energiaválságban – számoltak be róla az M1 Híradóban.

„Mindeközben a kormány egy segélycsomagon dolgozik, ebből 50 millió eurót különítenek el úgynevezett lakhatási védőháló kialakítására, azaz ebből próbálják azt szorgalmazni, hogy akik nem tudják a közüzemi számláikat fizetni – és egyre többen vannak –, azokat télen ne lakoltathassák ki. Tehát a moratórium télre vonatkozik, hogy tavasztól mi lesz a helyzet, egyelőre erre nincsen terv” – mondta el az M1 helyi tudósítója, Köves Andrea.

A világháború vége óta nem látott mértékben, átlagosan 14,4 százalékkal nőttek átlagosan az élelmiszerárárak Ausztriában – derül ki az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (Wifo) pénteken közzétett elemzéséből. Egyes termékek még ennél is jobban drágultak, egy csomag vajért például 37 százalékkal, egy liter napraforgóolajért pedig közel 30 százalékkal kell többet fizetni nyugati szomszédunknál, mint tavaly ilyenkor.

Novemberben egy csomag vaj ára 37 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az étolaj ára átlagosan csaknem 27 százalékkal emelkedett. A tej, a sajt és a tojás átlagosan 21 százalékkal kerülnek többe, ezt követi a húsfélék és az alkoholmentes italok (16 százalék), valamint a kenyér- és a zöldségfélék (15 százalék) drágulása – derül ki a Kronen Zeitung internetes kiadásán megjelent beszámolóból.

A gyümölcsök árának emelkedése viszonylag szerény, 5,5 százalékos volt az osztrák statisztikai hivatal szerint.

A karácsonyra készülődve az osztrák vásárlóknak átlagosan 14,4 százalékkal mélyebben kell a zsebünkbe nyúlniuk a napi bevásárláshoz, mint 2021-ben.

Ezt az úgynevezett mikro-árukosárral mérik, amely húsz olyan hétköznapi élelmiszert tartalmaz, mint például a péksütemények, a burgonya, a gouda típusú sajt, az üveges sör, a fagyasztott pizza és a kávéházi melange.

„A magas energia- és nyersanyagárak miatt számos termék, például a gabonafélék ára emelkedett, amit a kereskedők áthárítanak a vevőkre”

– fejtette ki a Kronen Zeitungnak Josef Baumgartner, a Wifo gazdaságkutató intézet szakértője.

Az osztrák gazdasági elemzők borúlátók a jövőt illetően: véleményük szerint az infláció, amely októberben 10,6 százalékos volt, 2023-ban sem fog csökkenni Ausztriában.

Ausztriában a magas rezsiárakkal összefüggésben van a hajléktalanok számának növekedése, ezért a kormány télre kilakoltatási moratóriumot akar bevezetni – jelentette az őrvidéki Kismartonból Köves Andrea, a közmédia tudósítója, aki arról is beszámolt, hogy közben az energiaszámlák kompenzálására újabb segélycsomag kidolgozását is tervezi az osztrák kormány, 500 millió euró értékben.

„Idén a tavalyi évhez viszonyítva mintegy duplájára emelkedett az energiaszámlák összege, januártól pedig újabb drasztikus áremelkedés várható. A gázár egyes esetekben akár 75 százalékkal is emelkedhet, ez pedig attól függ, hogy a lakosok melyik gázszolgáltatóval és mikor kötötték a szerződésüket” – fogalmazott a tudósító.

Ausztriában az energiaárak drasztikus emelkedése miatt egyre több család nem tudja kifizetni a rezsiszámlákat.

Ausztriában a magas rezsiárakkal összefüggésben van a hajléktalanok számának növekedése, ezért a kormány télre kilakoltatási moratóriumot akar bevezetni – jelentette az őrvidéki Kismartonból Köves Andrea, a közmédia tudósítója, aki arról is beszámolt, hogy közben az energiaszámlák kompenzálására újabb segélycsomag kidolgozását is tervezi az osztrák kormány, 500 millió euró értékben.

„Idén a tavalyi évhez viszonyítva mintegy duplájára emelkedett az energiaszámlák összege, januártól pedig újabb drasztikus áremelkedés várható. A gázár egyes esetekben akár 75 százalékkal is emelkedhet, ez pedig attól függ, hogy a lakosok melyik gázszolgáltatóval és mikor kötötték a szerződésüket” – fogalmazott a tudósító.

Megbénult pénteken a belga főváros: 16 ezer dolgozó vonult az utcákra, a legtöbben ugyanis képtelenek kifizetni a rezsiszámláikat. Tüntettek a postások és a tömegközlekedésben dolgozók is. Brüsszelben a munkabeszüntetés miatt több repülőjáratot is törölni kellett .

Lufikkal és transzparensekkel vonultak a tüntetők a csípős hidegben Brüsszel legforgalmasabb utcáin pénteken. Piros, kék és zöld színű ruhákban jelentek meg az ország három legnagyobb szakszervezetének tagjai. A dolgozók az energiaválság és a szankciók miatt a megélhetésüket féltik.

A tüntető tömeg kifogásolta, hogy miközben az energiaóriások hatalmas nyereséget termelnek, a dolgozók a túlélésért küzdenek. Ezért az energiaárak befagyasztását és a nyereség fokozott adóztatását követelik. De a tömeg további intézkedésekre is felszólította a kormányt a szankciós infláció ellen.

„A kormány szerint nincs pénz, de amikor a bankoknak problémáik voltak, vagy ahogy a COVID kapcsán láttuk, volt honnan pénzt kiásni. Tehát vannak lehetőségek, megoldások, csak meg kell találni azokat” – mondta egy férfi.

A három fő szakszervezet tiltakozása országszerte érintette a közszolgáltatásokat Belgiumban. Különösen Brüsszelben és környékén voltak fennakadások a közlekedésben. A helyi és az országos közlekedési vállalatok dolgozói mellett a tüntetésen részt vettek a belga posta és az ország két legnagyobb nemzetközi repülőterének dolgozói is. A légikikötőkben emiatt pénteken a járatok több mint felét törölték. A belga vasúttársaság pedig ingyen szállította azokat, akik a tüntetésre akartak a fővárosba, Brüsszelbe utazni.

Visszafogják az ünnepi díszkivilágítást Németországban az energiaválság miatt. Az energiatakarékossági rendelet szabályozza például azt is, hogy hány izzót lehet használni az utcákon és az üzletekben. Azt is meghatározták, hogy mit jelent az úgynevezett felesleges világítást, és ami annak számít, azt le kell kapcsolni .

„Gyakorlatilag szabályozzák azt, hogy a középületeket, műemlékeket, ahogy más országokban is, tilos megvilágítani. Például a fénykibocsátó reklámokat 22 órától reggel hat óráig nem lehet üzemeltetni, de az üzletek például,  ha 24 óráig vannak nyitva, akkor rendkívüli esetekben megvilágíthatják a reklámfelületeiket” – számolt be Berlinből Noll Katalin.

Alig bírta a nyomást az ír áramszolgáltató az elmúlt napok rendkívüli hideg időjárása miatt. Állítólag már a mínusz 10 fok körüli hőmérséklet és a sarkvidéki szél miatt közel álltak ahhoz, hogy sárga riasztást adjanak ki az ingatag ellátásbiztonság miatt. Mindenesetre arra hívták fel a lakosság figyelmét, hogy további megtakarításokra lesz szükség – számolt be róla az M1 Híradója.

Az M1 Írországban tartózkodó tudósítója Horváth Judit elmondta, hogy Írországban a kormány azt javasolja az embereknek, hogy otthonaikba csavarják a fűtést 19-ről 18 fokra, mivel minden egyes Celsius- fokkal 10 százalék energiaköltséget spórolhatnak meg. Mint mondta, a radiátorszelepekkel kapcsolatban is hasonlókat fogalmaznak meg, ha a fűtési rendszernek kevesebb vizet kell felmelegítenie azzal is jelentős költségektől kímélhetik meg magukat a lakosok.

Érdekességként az is kiderült, hogy a szigetországban már „nagyanyáink praktikái is elkőkerültek”, ugyanis a meleg kötött mellények thermomellény néven kerültek vissza az áruházak polcaira. Emellett

azt javasolják, hogy az emberek végezzenek óránként 5 perc fürge mozgást, mivel ezzel felmelegedhetnek annyira, hogy ne fázzanak.

Kritikusan magas a földgázfogyasztás Németországban – figyelmeztetett a szövetségi közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) csütörtökön.

A hatóság az eddigi stabilról kritikusra változtatta a gázfogyasztás mértékének megítélését, és a várható időjárást is kritikusnak minősítette. Az ellátásbiztonság megőrzéséhez 20 százalékkal kell csökkenteni a fogyasztást az utóbbi négy év átlagához képest, de a 49. naptári héten „ismét túl kevés gázt sikerült megtakarítani” – emelte ki Klaus Müller, a Bundesnetzagentur vezetője.

A ipari nagyfogyasztók felhasználása csak 7 százalékkal maradt el az utóbbi négy év átlagától, szemben az egy héttel korábban elért 12 százalékos csökkenéssel. A háztartások és a nem a nagyfogyasztói körbe tartozó vállalatok felhasználása csupán 3 százalékkal csökkent a bázisértékhez képest, míg egy héttel korábban még 13 százalékos csökkenést sikerült elérni.

Ez így együtt azt jelenti, hogy a 49. héten az utóbbi négy év átlagához képest 5 százalékkal kevesebb gáz fogyott.

Egy héttel korábban még 13 százalékos volt a megtakarítás.

A kedvezőtlen fejlemény a szokottnál keményebb hidegnek és a földgáztüzelésű erőművek áramtermelésének tulajdonítható. A kelleténél kisebb megtakarítás apasztja a földgáztárolókban felhalmozott készletet – fejtette ki a hatóság vezetője, aláhúzva, hogy „ez nem maradhat így egész télen”.

Valamennyi tárolót együttvéve a töltöttségi szint 91,26 százalékos – áll a Bundesnetzagentur kimutatásában, amelynek alapján az utóbbi héten naponta nagyjából 1 százalékponttal csökkent a németországi gáztárolók töltöttsége. A kilátások nem jók, az év 50. hetében az átlaghőmérséklet mínusz 3,18 Celsius-fok lehet, így a fogyasztás további jelentős növekedésével kell számolni a felügyelet szerint.

Az Európai Unió legnagyobb gazdaságát azért fenyegeti földgázhiány, mert Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd leállított németországi szállításait, annak ellenére, hogy a földgázkereskedelmet nem érintik az háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt európai uniós büntetőintézkedések.

Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból.

Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek egyebek között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják.