Áramszünetektől rettegnek a franciák

A lakosságot szinte sokkolta a hír, a franciák attól tartanak, hogy sötétben, fűtés, telefon és internet nélkül kell tölteniük a karácsonyt vagy az új év első heteit – legalábbis azokat az órákat, amikor a hálózat áramellátása leáll.  

Lesz-e áram karácsonykor a francia háztartásokban? A párizsi kormány miközben éppen fölkészíti az országot a téli áramkimaradások eddig példátlan forgatókönyvére, igyekszik, hogy ne dramatizálja a közvélemény az új helyzetet.

Csütörtökön a francia kormány a prefektusoknak címzett körlevelet tett közzé.

A levélben a kormány arra kérte őket, hogy szervezzék meg az „áramtalanítási terveket”

– közli a Le Figaro című francia napilap pénteken utcára kerülő száma.

A fekete forgatókönyv

Ezekre a tervekre egy kemény tél esetén lehet szükség – a vészintézkedések célja az, hogy a létfontosságú intézményeknél ne történjen áramkimaradás.

A prefektusok feladata lesz ezekben az órákban a prioritásnak tekintett sürgősségi szolgálatok, kórházak, biztonsági szolgálatok, a közlekedés és az iskolák folyamatos energiaellátásának, az intézmények zavartalan működésének biztosítása.

Váltakozó terheléscsökkentés, átmeneti leállások. A Covid és az általa okozott nélkülözések szemantikája után Franciaország e kifejezésekkel tanulgatja ezen a télen a nagy áramszünet lexikonját – számol be a konzervatív napilap.

Mindent megteszünk az áramkimaradások elkerülése érdekében – jelentette ki Élisabeth Borne miniszterelnök Albi városában. Borne elmondta: „Ha mindannyian csökkentjük az energiafogyasztásunkat, az jót tesz a vásárlóerőnek, jót tesz a vállalatok versenyképességének, és ugyanakkor lehetővé teszi, hogy elkerüljük azt a pillanatot, amikor a kereslethez képest nem lesz elegendő a villamosenergia-termelés.” Kifejtette azt is, hogy a cél a fekete forgatókönyv elkerülése.

Ez az a verzió, amelytől a végrehajtó hatalom az energiaválság kezdete óta retteg:

ebben az esetben már az iskolákban, a közlekedésben és a távközlésben is időnként áramkimaradások lehetnek. Korlátozások esetén egyes zónákban  a mobiltelefon és az internet sem fog működni

– figyelmeztet a kormány körlevele.

Az áramellátás csökkentése különösen reggel 8 és 13 óra, valamint este 18 és 20 óra között a fogyasztási csúcsidőszakokban történne meg. Ha ez szükségessé válik, az érintett lakosokat három nappal korábban figyelmeztetik.

Fantáziálgatás vagy valós veszély?

A végső cél mindenekelőtt a katasztrófa, avagy az ellátóhálózat teljes összeomlásának elkerülése. Olivier Véran kormányszóvivő úgy fogalmazott: a kormány nem készül decemberre ilyen forgatókönyvvel, és

fantáziálgatásnak nevezte a nagyobb áramkiesésről szóló találgatásokat.

Nem kerülhet sorra a texasi forgatókönyv! – erősítette meg a lapnak az egyik, pontosan meg nem nevezett miniszter. A politikus 2021 februárjára utalt: ekkor a történelmi szintű hidegrekord és a heves hóviharok következtében összeomlott az amerikai állam elektromos hálózata, és több millió texasi maradt áram nélkül.

A végrehajtó hatalom szerint Franciaországban semmi ilyesmi nem jöhet szóba – összegez a Le Figaro, mely szerint az idézett miniszter úgy látja, a feltöltött gázkészletekkel és a „szervezett áramtalanítási intézkedésekkel”, tehát a tervezett leállásokkal az országnak bőven van mozgástere egy kemény tél esetén is. Jövőre bonyolultabb lesz a helyzet, tette hozzá a kormánytag, aki sokkal inkább tart a 2023-24-es téltől.

A nagy félelem

Ugyanakkor a közvélemény – mely a „januári nagy félelem” sokkjában él, ahogy a Le Figaro fogalmaz, felmérések szerint jóval pesszimistábban tekint a következő hetek, hónapok elé. (A „nagy félelem” a francia történelem egy közismert eseményére utal: 1789 nyarán a párizsi forradalom hírére vidéken erőszakhullám söpört végig, a nemeseket több helyen halomra ölték, birtokaikon gyújtogattak – a szerk.)

A Le Figaro és a Backbone Consulting cég közös közvélemény-kutatása szerint

a megkérdezettek 62 százaléka számít arra, hogy lakásában megszüntetik az áramszolgáltatást, 38 százalékuk nem számol ezzel. Azt, hogy munkahelyén lesz áramkikapcsolás, a válaszadók 42 százaléka látta esélyesnek, 57,6 százalék pedig nem.

Nagyon sokan elutasítják a kormányzati kommunikációt. Azt, hogy Olivier Véran részletekbe menően ismertette, milyen praktikus lépéseket tehetnek a franciák a túlzott fogyasztás elkerülése érdekében, a megkérdezettek 57 százaléka „infantilisnak”, szájbarágósnak gondolta, míg 38 százalék nyilatkozott úgy, hogy ez a tájékoztatás megfelel egy minisztertől elvárható szintnek.

„Minden állomás egy ipari zónát, egy ipari övezet,  vagy egy egész körzetet lát el árammal”– mondta a villamosenergia-elosztásért felelős francia vállalat egyik helyettes vezetője. Az áramszüneteket előre meghatározott ütemterv szerint vezetik be. Először a lekapcsolás előtt három nappal figyelmeztetik az érintett közösséget, majd egy nappal az ára,szünet előtt újra felhívják az emberek figyelmét.

Ugyanakkor a nagykereskedők szerint elképzelhető, hogy bizonyos árukat nem fognak tudni így forgalmazni. Ezek olyan termékek, amelyeket 1 és 4 fok között kell tárolni. 4 fok feletti hőmérséklet esetén fennáll annak a veszélye, hogy ezek a termékek megromlanak.

A közmédia párizsi tudósítója, Venczel Katalin elmondta, hogy azoknál a lakosoknál, akik közel laknak valamilyen stratégiai intézményhez vagy kórházhoz, minden bizonnyal nem kell áramszünetre készülniük:

„De a lakosság hatvan százalékának számítani kell arra, hogy januárban ez bekövetkezhet. Amennyiben ez a áramszünet a délelőtti órákra esik, azaz 8 és 13 óra között, akkor az iskolákat is bezárják, hogy ne kelljen villany nélkül és fűtés nélkül tanulni a gyerekeknek. Csak a menzákat nyitják meg a déli órákban. Nem fog működni ezekben az időszakokban a közvilágítás sem.”

Néhány nappal ezelőtt ismét üzembe helyezték a kelet-franciaországi Saint-Avoldban található szénerőművet. A francia kormány még szeptemberben adta ki azt a rendeletet, amelyben az energiaellátási kihívásokra hivatkozva az ország utolsó két szénerőművének újraindításáról döntött.

Az erőművet üzemeltető vállalat műszakvezetője szerint középtávon – még ha környezetszennyező is – szükség van a szénerőműre.

„Egyáltalán nem vagyok klímaszkeptikus. Ismerjük a szénerőmű negatív hatását, de ennek ellenére egy szükséges rossznak tartjuk. Óriási mennyiségű energiát termel, amire szükségünk van”– mondta a cég egyik munkatársa.

A múlt hét végén –az energiaellátás biztonsága érdekében –Franciaország és Németország megegyezett, hogy a téli hónapokban szükség esetén kölcsönösen kisegítik egymást.

A villamosenergia területén Németország vállalta, hogy Franciaország téli áramellátásának biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben növeli az átviteli kapacitást a két ország áramellátó rendszerei között. Cserébe Párizs növeli németországi földgázexportját. Franciaország ugyanis a Közel-Keletről és Afrikából is importál gázt, amelyet tovább tud adni a német fél számára.

Néhány bank Európa legnagyobbjai közül arra készül, hogy tartalékgenerátorokat helyezzen üzembe, hogy felkészüljön a lehetséges áramkimaradások és az energia beosztásának időszakára, amely a régió gazdaságát fenntartó pénzügyi rendszert is fenyegeti – számolt be a Reuters hírügynökség.

Mivel Oroszország a Nyugati szankciókra adott válaszként visszafogja a kontinens gázellátását, a Reuters értesülései szerint a bankok már azon dolgoznak, hogyan tudnak megbirkózni a bekövetkező áramhiánnyal, ezért alternatív energiaforrásokat, például generátorokat helyeznek üzembe annak érdekében, hogy a bankautomaták, valamint az online banki szolgáltatások továbbra is elérhetők legyenek.

A bankok számára különösen sürgető a lépés, mivel a pénzügyi tranzakciók fontosak Európa gazdasága számára, amely a háború következményei miatt már most is nehéz helyzetbe került.

Míg a szektor alkalmazkodott a koronavírus alatti lezárásokhoz és az otthoni munkavégzéshez, az áramkimaradások és az energia beosztása teljesen más kihívást jelent

– mutatott rá a Reuters.

A tartalékgenerátorok megmenthetik a bankszektort?

„A bankrendszer más rendszerek része. A fő problémát a bankautomaták vagy a készpénzmentes tranzakciók összeomlása jelenti, amely a társadalomra negatív hatást gyakorol. Hasonlóképpen (problémás) a bankok függősége más szolgáltatásoktól, például az internettől” – mondta Gianluca Pescaroli, a University College London egyetem professzora, aki a londoni hatóságoknak adott tanácsokat az áramkimaradásokkal kapcsolatban.

A J. P. Morgan bank, amely több ezer alkalmazottat foglalkoztat Londonban és Frankfurtban található központjaiban, áramkimaradás-szimulációkat végzett. A helyzet súlyosságtól függően a bank képes dízelgenerátorokra váltani, amelyek több napon át működtethetik a kulcsfontosságú irodahelyiségeket – nyilatkozta az esetről értesült forrás a hírügynökségnek.

A Reuters kiemelte továbbá, hogy az Amerikai Egyesült Államokban lévő legnagyobb bank, a U. S. Bank pénzt adott kölcsön európai vállalatoknak, valamint részvényekkel és kötvényekkel is kereskedést folytat, emellett egy brit fogyasztói bankot is működtet.

A hírportálnak egy másik forrás is beszámolót nyújtott, aki pedig az olasz UniCredit Bank tevékenységét ismeri, és elmondta, hogy Olaszország második legnagyobb bankja a nyáron tesztelte működésének ellenálló képességét. A legutóbbi katasztrófa utáni helyreállítási teszt az adatfeldolgozás ellenálló képességére összpontosított. A bank két központi adatközpontja két független erőműből kapott áramot. Nem világos, hogy az áramellátás meddig tartana ki – tette hozzá.

A francia és az olasz tőzsdét működtető Euronext is közölte, hogy az orosz–ukrán háború óta újraértékelte energiafelhasználását, és felkészült az áramkimaradásokra tartalék generátorokkal.

Energiatakarékossági lépések Európa-szerte

A bankok jól láthatóan felismerték az energiaválságot, ami cselekvésre késztette őket, például az irodahelyiségek térkihasználtságának átgondolásával kevesebb épületben helyezhetik el a személyzetet.

A Deutsche Bank közölte, hogy 1400 németországi épületében energiatakarékossági intézkedések egész sorát vezeti be, hogy évente 4,9 millió kilowattóra villamos energiát takarítson meg, ami nagyjából 49 ezer villanykörte egyórás működéséhez elegendő.

Az intézkedések kiterjednek a munkahelyi hőmérséklet szabályozására is, de tartalmazzák például a meleg víz elzárását a mosdókban, valamint a bankfiókok éjszakai világításának és a kültéri reklámok fényeinek kikapcsolását.

A bank a frankfurti székhelye előtti szökőkutat is leállította.

A nagyobb biztosítók szintén közölték, hogy csökkentik energiafelhasználásukat. Egy svájci biztosító társaság, a Zurich Insurance Group például éjszakára elsötétíti irodáit, valamint a német bankhoz hasonlóan leállítja „dekoratív energiafogyasztónak” minősülő szökőkútjait.

„Az energiahelyzet súlyosbodása esetén meghozható további intézkedések közé tartozik az épületek csak bizonyos emeleteinek használata, valamint az olyan szolgáltatások, mint például a dolgozói edzőterem üzemen kívül helyezése” – tette hozzá a biztosító.

A bankokat szabályozó hatóságok fokozott készültségben vannak

Az Európai Központi Bank felügyeleti szerve és az ennek megfelelő brit hatóság, a Felügyeleti Szabályozó Hatóság (Prudential Regulation Authority) egyaránt előírja a pénzügyi intézetek számára, hogy rendelkezzenek tervekkel a zavarok kezelésére.

Az Egyesült Királyságban a cégeknek azonosítaniuk kell a fontosnak minősülő üzleti szolgáltatásaikat, és a fenyegetések bekövetkezése esetén a sebezhetőség megoldásának módszereit is.

Mindezek ellenére a szakértők attól tartanak, hogy csak kevés vállalat van felkészülve a néhány napnál hosszabb áramkimaradásokra

– hívta fel a figyelmet a Reuters.

„Ez komoly hiányosságot jelent az ellenálló képesség tervezésében” – közölte Avi Schnurr, az Elektromos Infrastruktúra Biztonsági Tanács vezérigazgatója, aki az ilyen esetekre való felkészüléssel kapcsolatban ad tanácsokat.

A szakember szerint a bankoknak már most intézkedéseket kellene hozniuk annak biztosítására, hogy még egy hosszabb áramkimaradás esetén is képesek legyenek megbirkózni a feladatokkal, továbbá megállapodásokat kellene kötniük arról, hogy a tranzakciókat visszamenőlegesen is naplózzák, amint a rendszerek újra működésbe állnak.

A BNP Paribas, Franciaország legnagyobb bankja a Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban működő mintegy 2750 fiókjának, irodájának és adatközpontjának áramfogyasztását is szemmel tartja. Az áramellátás leállásának lehetőségét figyelemmel kísérik, és van egy üzletmenet-folytonossági terv is az ilyen esetekre.