Áramszünetektől rettegnek a franciák

A lakosságot szinte sokkolta a hír, a franciák attól tartanak, hogy sötétben, fűtés, telefon és internet nélkül kell tölteniük a karácsonyt vagy az új év első heteit – legalábbis azokat az órákat, amikor a hálózat áramellátása leáll.  

Lesz-e áram karácsonykor a francia háztartásokban? A párizsi kormány miközben éppen fölkészíti az országot a téli áramkimaradások eddig példátlan forgatókönyvére, igyekszik, hogy ne dramatizálja a közvélemény az új helyzetet.

Csütörtökön a francia kormány a prefektusoknak címzett körlevelet tett közzé.

A levélben a kormány arra kérte őket, hogy szervezzék meg az „áramtalanítási terveket”

– közli a Le Figaro című francia napilap pénteken utcára kerülő száma.

A fekete forgatókönyv

Ezekre a tervekre egy kemény tél esetén lehet szükség – a vészintézkedések célja az, hogy a létfontosságú intézményeknél ne történjen áramkimaradás.

A prefektusok feladata lesz ezekben az órákban a prioritásnak tekintett sürgősségi szolgálatok, kórházak, biztonsági szolgálatok, a közlekedés és az iskolák folyamatos energiaellátásának, az intézmények zavartalan működésének biztosítása.

Váltakozó terheléscsökkentés, átmeneti leállások. A Covid és az általa okozott nélkülözések szemantikája után Franciaország e kifejezésekkel tanulgatja ezen a télen a nagy áramszünet lexikonját – számol be a konzervatív napilap.

Mindent megteszünk az áramkimaradások elkerülése érdekében – jelentette ki Élisabeth Borne miniszterelnök Albi városában. Borne elmondta: „Ha mindannyian csökkentjük az energiafogyasztásunkat, az jót tesz a vásárlóerőnek, jót tesz a vállalatok versenyképességének, és ugyanakkor lehetővé teszi, hogy elkerüljük azt a pillanatot, amikor a kereslethez képest nem lesz elegendő a villamosenergia-termelés.” Kifejtette azt is, hogy a cél a fekete forgatókönyv elkerülése.

Ez az a verzió, amelytől a végrehajtó hatalom az energiaválság kezdete óta retteg:

ebben az esetben már az iskolákban, a közlekedésben és a távközlésben is időnként áramkimaradások lehetnek. Korlátozások esetén egyes zónákban  a mobiltelefon és az internet sem fog működni

– figyelmeztet a kormány körlevele.

Az áramellátás csökkentése különösen reggel 8 és 13 óra, valamint este 18 és 20 óra között a fogyasztási csúcsidőszakokban történne meg. Ha ez szükségessé válik, az érintett lakosokat három nappal korábban figyelmeztetik.

Fantáziálgatás vagy valós veszély?

A végső cél mindenekelőtt a katasztrófa, avagy az ellátóhálózat teljes összeomlásának elkerülése. Olivier Véran kormányszóvivő úgy fogalmazott: a kormány nem készül decemberre ilyen forgatókönyvvel, és

fantáziálgatásnak nevezte a nagyobb áramkiesésről szóló találgatásokat.

Nem kerülhet sorra a texasi forgatókönyv! – erősítette meg a lapnak az egyik, pontosan meg nem nevezett miniszter. A politikus 2021 februárjára utalt: ekkor a történelmi szintű hidegrekord és a heves hóviharok következtében összeomlott az amerikai állam elektromos hálózata, és több millió texasi maradt áram nélkül.

A végrehajtó hatalom szerint Franciaországban semmi ilyesmi nem jöhet szóba – összegez a Le Figaro, mely szerint az idézett miniszter úgy látja, a feltöltött gázkészletekkel és a „szervezett áramtalanítási intézkedésekkel”, tehát a tervezett leállásokkal az országnak bőven van mozgástere egy kemény tél esetén is. Jövőre bonyolultabb lesz a helyzet, tette hozzá a kormánytag, aki sokkal inkább tart a 2023-24-es téltől.

A nagy félelem

Ugyanakkor a közvélemény – mely a „januári nagy félelem” sokkjában él, ahogy a Le Figaro fogalmaz, felmérések szerint jóval pesszimistábban tekint a következő hetek, hónapok elé. (A „nagy félelem” a francia történelem egy közismert eseményére utal: 1789 nyarán a párizsi forradalom hírére vidéken erőszakhullám söpört végig, a nemeseket több helyen halomra ölték, birtokaikon gyújtogattak – a szerk.)

A Le Figaro és a Backbone Consulting cég közös közvélemény-kutatása szerint

a megkérdezettek 62 százaléka számít arra, hogy lakásában megszüntetik az áramszolgáltatást, 38 százalékuk nem számol ezzel. Azt, hogy munkahelyén lesz áramkikapcsolás, a válaszadók 42 százaléka látta esélyesnek, 57,6 százalék pedig nem.

Nagyon sokan elutasítják a kormányzati kommunikációt. Azt, hogy Olivier Véran részletekbe menően ismertette, milyen praktikus lépéseket tehetnek a franciák a túlzott fogyasztás elkerülése érdekében, a megkérdezettek 57 százaléka „infantilisnak”, szájbarágósnak gondolta, míg 38 százalék nyilatkozott úgy, hogy ez a tájékoztatás megfelel egy minisztertől elvárható szintnek.

Néhány bank Európa legnagyobbjai közül arra készül, hogy tartalékgenerátorokat helyezzen üzembe, hogy felkészüljön a lehetséges áramkimaradások és az energia beosztásának időszakára, amely a régió gazdaságát fenntartó pénzügyi rendszert is fenyegeti – számolt be a Reuters hírügynökség. „A bankrendszer más rendszerek része. A fő problémát a bankautomaták vagy a készpénzmentes tranzakciók összeomlása jelenti, amely a társadalomra negatív hatást gyakorol”– mondta Gianluca Pescaroli, a University College London egyetem professzora.

Mivel Oroszország a Nyugati szankciókra adott válaszként visszafogja a kontinens gázellátását, a Reuters értesülései szerint a bankok már azon dolgoznak, hogyan tudnak megbirkózni a bekövetkező áramhiánnyal, ezért alternatív energiaforrásokat, például generátorokat helyeznek üzembe annak érdekében, hogy a bankautomaták, valamint az online banki szolgáltatások továbbra is elérhetők legyenek.

A bankok számára különösen sürgető a lépés, mivel a pénzügyi tranzakciók fontosak Európa gazdasága számára, amely a háború következményei miatt már most is nehéz helyzetbe került.

Míg a szektor alkalmazkodott a koronavírus alatti lezárásokhoz és az otthoni munkavégzéshez, az áramkimaradások és az energia beosztása teljesen más kihívást jelent

– mutatott rá a Reuters.

A tartalékgenerátorok megmenthetik a bankszektort?

„A bankrendszer más rendszerek része. A fő problémát a bankautomaták vagy a készpénzmentes tranzakciók összeomlása jelenti, amely a társadalomra negatív hatást gyakorol. Hasonlóképpen (problémás) a bankok függősége más szolgáltatásoktól, például az internettől” – mondta Gianluca Pescaroli, a University College London egyetem professzora, aki a londoni hatóságoknak adott tanácsokat az áramkimaradásokkal kapcsolatban.

A J. P. Morgan bank, amely több ezer alkalmazottat foglalkoztat Londonban és Frankfurtban található központjaiban, áramkimaradás-szimulációkat végzett. A helyzet súlyosságtól függően a bank képes dízelgenerátorokra váltani, amelyek több napon át működtethetik a kulcsfontosságú irodahelyiségeket – nyilatkozta az esetről értesült forrás a hírügynökségnek.

A Reuters kiemelte továbbá, hogy az Amerikai Egyesült Államokban lévő legnagyobb bank, a U. S. Bank pénzt adott kölcsön európai vállalatoknak, valamint részvényekkel és kötvényekkel is kereskedést folytat, emellett egy brit fogyasztói bankot is működtet.

A hírportálnak egy másik forrás is beszámolót nyújtott, aki pedig az olasz UniCredit Bank tevékenységét ismeri, és elmondta, hogy Olaszország második legnagyobb bankja a nyáron tesztelte működésének ellenálló képességét. A legutóbbi katasztrófa utáni helyreállítási teszt az adatfeldolgozás ellenálló képességére összpontosított. A bank két központi adatközpontja két független erőműből kapott áramot. Nem világos, hogy az áramellátás meddig tartana ki – tette hozzá.

A francia és az olasz tőzsdét működtető Euronext is közölte, hogy az orosz–ukrán háború óta újraértékelte energiafelhasználását, és felkészült az áramkimaradásokra tartalék generátorokkal.

Energiatakarékossági lépések Európa-szerte

A bankok jól láthatóan felismerték az energiaválságot, ami cselekvésre késztette őket, például az irodahelyiségek térkihasználtságának átgondolásával kevesebb épületben helyezhetik el a személyzetet.

A Deutsche Bank közölte, hogy 1400 németországi épületében energiatakarékossági intézkedések egész sorát vezeti be, hogy évente 4,9 millió kilowattóra villamos energiát takarítson meg, ami nagyjából 49 ezer villanykörte egyórás működéséhez elegendő.

Az intézkedések kiterjednek a munkahelyi hőmérséklet szabályozására is, de tartalmazzák például a meleg víz elzárását a mosdókban, valamint a bankfiókok éjszakai világításának és a kültéri reklámok fényeinek kikapcsolását.

A bank a frankfurti székhelye előtti szökőkutat is leállította.

A nagyobb biztosítók szintén közölték, hogy csökkentik energiafelhasználásukat. Egy svájci biztosító társaság, a Zurich Insurance Group például éjszakára elsötétíti irodáit, valamint a német bankhoz hasonlóan leállítja „dekoratív energiafogyasztónak” minősülő szökőkútjait.

„Az energiahelyzet súlyosbodása esetén meghozható további intézkedések közé tartozik az épületek csak bizonyos emeleteinek használata, valamint az olyan szolgáltatások, mint például a dolgozói edzőterem üzemen kívül helyezése” – tette hozzá a biztosító.

A bankokat szabályozó hatóságok fokozott készültségben vannak

Az Európai Központi Bank felügyeleti szerve és az ennek megfelelő brit hatóság, a Felügyeleti Szabályozó Hatóság (Prudential Regulation Authority) egyaránt előírja a pénzügyi intézetek számára, hogy rendelkezzenek tervekkel a zavarok kezelésére.

Az Egyesült Királyságban a cégeknek azonosítaniuk kell a fontosnak minősülő üzleti szolgáltatásaikat, és a fenyegetések bekövetkezése esetén a sebezhetőség megoldásának módszereit is.

Mindezek ellenére a szakértők attól tartanak, hogy csak kevés vállalat van felkészülve a néhány napnál hosszabb áramkimaradásokra

– hívta fel a figyelmet a Reuters.

„Ez komoly hiányosságot jelent az ellenálló képesség tervezésében” – közölte Avi Schnurr, az Elektromos Infrastruktúra Biztonsági Tanács vezérigazgatója, aki az ilyen esetekre való felkészüléssel kapcsolatban ad tanácsokat.

A szakember szerint a bankoknak már most intézkedéseket kellene hozniuk annak biztosítására, hogy még egy hosszabb áramkimaradás esetén is képesek legyenek megbirkózni a feladatokkal, továbbá megállapodásokat kellene kötniük arról, hogy a tranzakciókat visszamenőlegesen is naplózzák, amint a rendszerek újra működésbe állnak.

A BNP Paribas, Franciaország legnagyobb bankja a Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban működő mintegy 2750 fiókjának, irodájának és adatközpontjának áramfogyasztását is szemmel tartja. Az áramellátás leállásának lehetőségét figyelemmel kísérik, és van egy üzletmenet-folytonossági terv is az ilyen esetekre.

A magyar rezsicsökkentéshez hasonló intézkedéssel igyekszik a német kormány enyhíteni az országot sújtó energiaválságot. A háztartások és a kisebb vállalkozások egy meghatározott mennyiségig kedvezményes áron kapják a villamos energiát. Közben a gáz világpiaci ára tovább emelkedett. Az Északi Áramlaton továbbra sem érkezik gáz. Magyarország gázellátása azonban biztosított, itt télen is tudnak majd fűteni az emberek – hangzott el az M1 Híradójában.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a munkálatok tervezett befejezésének napján jelentette be, hogy az Európai Unió ársapkát vetne ki az orosz gázra. A javaslatról a héten tárgyalnak az unió energiaügyi miniszterei.

Nem sokkal ezután a Gazprom közölte: nem indítja újra a szállítást az Északi Áramlaton, mert a karbantartási művelet során olajszivárgást fedeztek fel a vezeték utolsó turbinájában. Bár a gépet gyártó német Siemens szerint emiatt nem kellett volna leállítani a szállítást, Moszkva szerint az uniós szankciók miatt nem tudják rendesen szervizelni a gázvezeték turbináit. Az újabb fennakadás hírére az európai piacokon ismét drágulni kezdett a gáz ára.

A német kormány belföldön csillagászati összeggel igyekszik enyhíteni az országot sújtó energiaválságot.

A kabinet a hétvégén egy 65 milliárd eurós (több mint 26 000 milliárd forint) csomagot állított össze.

Hazánk nehéz időszak előtt áll – mondta Olaf Scholz német kancellár az intézkedések bejelentésekor. A szövetségi kormány a szociális juttatások megemelése, valamint az egyszeri támogatások mellett bevezet egy úgynevezett áramféket is. Ennek értelmében – a magyar rezsicsökkentéshez hasonlóan – a háztartások és a kis-, illetve közepes méretű vállalkozások egy meghatározott mennyiségig, az úgynevezett alapfogyasztásig kedvezményes áron kapják a villamos energiát. A forrást ehhez – szintén a magyar extraprofit-különadóhoz hasonlóan – úgy biztosítják, hogy elvonják a piaci szereplők váratlanul magas nyereségének egy részét.

A kancellár a jelenlegi adatok alapján arra számít, hogy Németország átvészeli az előtte álló telet.

Magyarország energiaellátása biztosított – hangsúlyozta Menczer Tamás. A Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára az M1-en arról beszélt, hogy erre biztosíték a hosszú távú szerződéseken felül érkező napi maximum 5,8 millió köbméter gáz, amely ebben a hónapban és októberben is Magyarországra jut a déli áramlaton át.

„A magyar emberek tudnak fűteni, és amikor hideg lesz, akkor is, ez biztosítva lesz, és a magyar ipar és gazdaság pedig működni tud és tud majd a jövőben is” – mondta Menczer Tamás.

Mint fogalmazott: az EU azért döntött úgy, hogy büntetőintézkedéssel sújtja Oroszországot, hogy véget érjen a háború. A harcok azonban folytatódnak – tette hozzá Menczer Tamás, kiemelve: az oroszok az egekbe szökő gázárak miatt rekordnyereségre tesznek szert, miközben Európa energiaválsággal küzd, ami alól Magyarország azonban kivétel.