A spanyol kormány amerikai légvédelmi rakétarendszereket adott Ukrajnának

A közlemény szerint Reznyikov a dél-ukrajnai Odesszában fogadta Margarita Robles spanyol védelmi minisztert, akivel együtt látogatást tett a sebesült ukrán katonákat ápoló egyik kórházban. „Spanyolország támogatja Ukrajnát, a humanitárius és biztonsági segítségnyújtás folytatódik. Több harcosunkat Spanyolországban képezik ki, és Madrid már átadta nekünk az első Hawk rendszereket” – mondta Reznyikov.

A Hawk légvédelmi rendszert az Egyesült Államokban fejlesztették ki, közepes hatótávolságú, repülőgépek megsemmisítésére, későbbi módosításaiban pedig rakéták elfogására is használják.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében közölte:

az orosz erők Zaporizzsja megye általuk megszállt részében lévő Mihajlivka településen felgyújtották a helyi szakképző iskola épületét, hogy az ukrán fegyveres erőket vádolhassák a polgári infrastruktúra rombolásával.

A jelentés szerint pénteken az orosz hadsereg 13 légicsapást mért az ukrán csapatok állásaira a frontvonal mentén, és négy rakétacsapást civil célpontokra Dnyipro, illetve Zaporizzsja városokban, valamint a zaporizzsjai régióban lévő Zaricsne településen és a Donyeck megyei Kosztyantinyivka városban.

Az orosz csapatok legkevesebb tíz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel a dél-ukrajnai Herszon és a mellette fekvő Antonyivka polgári infrastruktúrája, valamint az ukrán csapatok frontvonal menti állásai ellen.

Az ukrán légierő pénteken nyolc csapást mért olyan területekre, ahol orosz katonák, fegyverek és katonai felszerelések koncentrálódnak,

továbbá három támadást hajtott végre orosz légvédelmi rakétarendszerek állásai ellen.

Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek öt parancsnoki állást, egy ellenséges légvédelmi állást, két lőszerraktárt, kilenc élőerő- és haditechnikai koncentrációs területet és további négy fontos ellenséges célpontot találtak el a vezérkar közlése szerint. A kijevi katonai vezetés pénteki összesítése alapján az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 90 ezret.

Az ukrán hadsereg 13 települést foglalt vissza az ország legkeletibb területén, Luhanszk megyében – közölte Szerhij Haidai, a területi közigazgatás vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Hozzátette, hogy az orosz erők továbbra is folyamatosan lövik a falvakat. Az orvosok a jövő héten látogatást tesznek a megyében, a közigazgatás pedig tűzifát szállít a lakosok számára.

Két orosz rakéta csapódott be az éjszaka folyamán a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja térségében – számolt be a Guardian.

A helyi kormányzó, Olekszandr Sztarukh elmondta, hogy a rakéták épületeket rongáltak meg a régió fővárosa, Zaporizzsja közelében, de áldozatokról nem érkezett jelentés.

A kijevi propagandagépezet fantáziájának nevezte pénteken Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója azokat az ukrán sajtójelentéseket, amelyek szerint az ukrán hadsereg behatolt Polohi településre, Mihalivkából és Vaszilivkából pedig ki kellett menekíteni a lakosokat és a közigazgatást.

Balickij egy Telegram-bejegyzésében azt állította, hogy az orosz erők „egyetlen méternyi földet sem adtak át az ellenségnek”, és az oroszbarát hatóságok a helyükön vannak. A tisztségviselő elismerte, hogy az ukrán tüzérség péntekre virradóra eltalált egy transzformátor-alállomást a polohi járásbeli Tokmakban.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett közigazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló Zaporizzsja város déli részén az éjjel találat ért egy közigazgatási épületet, amelyben az ukrán hadsereg egyik alegysége állomásozott, valamint egy transzformátor-alállomást is.

Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok pénteken ukrán nehéztüzérségi támadást. Donyeckben öt civil megsebesült, köztük egy tízéves fiú.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve megerősítette, hogy az orosz erők elfoglalták a donyecki régióban lévő Kurdjumovka települést, az offenzíva során több mint hatvan ukrán katonát, három harckocsit és hat páncélozott harcjárművet megsemmisítve.

A tábornok azt mondta, hogy a ukrán fegyveres erők visszavert támadások és ellentámadások során „Kupjanszk irányában” több mint ötven katonát, két harckocsit, négy gyalogsági harcjárművet és két Kozak páncélozott járművet veszítettek, „Liman irányában” több mint százan meghaltak és megsebesültek, tizenegyen letették a fegyvert, és elvesztettek két harckocsit, két páncélozott harcjárművet és két kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig mintegy ötven katona esett el, és megsemmisítették az ukránok egy harckocsiját, három páncélozott személyszállító járművét és két kisteherautóját.

A harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi erők hét vezetésipontra, 78 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 184 ukrán élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, továbbá – Csasziv Jarban – külföldi „zsoldosok” egyik állására mértek csapást.

Megsemmisítettek két Grad sorozatvetőt, valamint három rakéta-, tüzérségifegyver- és lőszerraktárt.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán MiG-29-es vadászgépet, a légvédelem pedig egy Szu-25-ös repülőgépet, hét drónt, valamint 13 Uragan- és Vilha-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 336 repülőgépet, 177 helikoptert, 2599 drónt, 391 légvédelmi rakétarendszert, 6953 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 908 sorozatvetőt, 3648 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7437 speciális katonai járművet veszítettek.

Alekszandr Sulgin, Oroszország állandó képviselője a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnél (OPCW) a RIA Novosztyi hírügynökség szerint kijelentette, hogy amerikai szakértők ukrajnai vegyi provokációk előkészítésében segédkeznek a „kijevi hatóságoknak”. Emlékeztetett rá, hogy Moszkva többször figyelmeztetett ezek veszélyére, rámutatva. hogy az ukrán fél katonai célokra vegyi szempontból veszélyes létesítményeket használ.

Jaroszlav Janusevics kormányzó a Telegramon azt írta, hogy az orosz csapatok negyvenkét csapást mértek Herszon városára és a megye más területeire.

Herszont több hónapos orosz megszállás után november közepén szabadították fel az ukrán csapatok. Az oroszok azóta rendszeresen tűz alá veszik a Dnyeper (Dnyipro) másik oldaláról, ahová visszavonultak. A városban gyakoriak az áramkimaradások. Janusevics csütörtökön arról számolt be, hogy megint nincs áram, pedig nemrég állították helyre.

Mihajlo Podoljak, a kijevi elnöki iroda vezetőjének tanácsadója csütörtökön elmondta, hogy

a vezérkar hivatalos becslései szerint 10-13 ezer ukrán katona vesztette életét a február 24-én kezdődött háborúban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júniusban azt mondta, hogy naponta 60-100 ukrán katona hal meg, a sebesültek száma pedig mintegy ötszáz. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szeptemberben 5900 orosz katonai áldozatról beszélt.

Véres csomagot kapott több ukrán külképviselet a spanyolországi levélbombás terrortámadás után – hozta nyilvánosságra pénteken közleményben Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő.

A diplomata szavai szerint folytatódik az ukrán nagykövetségek és konzulátusok fenyegetése.

„A spanyolországi terrortámadás után véres csomagok érkeztek a magyarországi, hollandiai, lengyelországi, horvátországi, olaszországi, ausztriai ukrán nagykövetségre, a nápolyi (Olaszország) és krakkói (Lengyelország) főkonzulátusra, valamint a brünni (Csehország) konzulátusra. A csomagokban állati szemek voltak. Magukat a csomagokat jellegzetes színű folyadékba áztatták, és ennek megfelelő szaga volt. Tanulmányozzuk ennek az üzenetnek a jelentését” – írta a szóvivő a Facebookon közzétett közleményében.

Hozzátette, hogy

ezen felül Ukrajna vatikáni nagykövete rezidenciájának bejáratát megrongálták, a kazahsztáni ukrán nagykövetségre egy később hamisnak bizonyuló bombabejelentés érkezett,

az egyesült államokbeli ukrán nagykövetségre pedig egy Ukrajnát bíráló cikk fénymásolatát küldték el.

„Okkal feltételezhetjük, hogy az ukrán nagykövetségek és konzulátusok jól megtervezett terrorizálása és megfélemlítése zajlik. Mivel nem tudják megállítani Ukrajnát a diplomáciai fronton, megpróbálnak megfélemlíteni minket. Azt viszont azonnal kijelenthetem, hogy ezek a próbálkozások hasztalanok. Továbbra is hatékonyan fogunk dolgozni Ukrajna győzelméért” – idézte a szóvivő Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szavait.

A hivatalos külügyi közlemény szerint az ukrán diplomaták továbbra is sikeresen dolgoznak Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésén és az ukránok számára a tél túléléséhez szükséges energetikai eszközközök beszerzésén. Az ukrán fél együttműködik külföldi országok rendfenntartó szerveivel minden fenyegetési eset kivizsgálásában, az elkövetők azonosítása és bíróság elé állítása érdekében.

Kuleba csütörtökön az EBESZ külügyminiszteri tanácsának Lódzban tartott ülése alatt az Ukrinform hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy

két ukrán külképviselet is kapott levelet „nagyon konkrét fenyegetésekkel” ugyanazon a napon, amelyen a bombát tartalmazó csomagot elküldték Ukrajna spanyolországi nagykövetségére.

A madridi ukrán nagykövetségre érkezett levélbomba miatt a követség egyik munkatársa könnyebben megsebesült a kezén, amikor a bomba felrobbant. Spanyolország terrorcselekménynek minősítette az esetet.

A külképviseleteket csütörtökön Kuleba még nem nevezte meg, mondván, hogy a külügyi tárca hivatalos álláspontját az incidensekkel kapcsolatosan később hozzák nyilvánosságra. A miniszter egy csütörtök esti tévéműsorban még annyit elmondott, hogy addigra már nem kettő, hanem három külképviselet kapott fenyegetőlevelet, amelyeket „vörös folyadékkal itattak” át.

A magyarok 70 százaléka szerint inkább a béketárgyalások állnának Ukrajna érdekében, nem pedig a háború folytatása – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, amelyről pénteken tájékoztatták az MTI-t.

Azt írták, politikai hovatartozástól függetlenül minden társadalmi csoportban többségi álláspont, hogy az ukránok érdekében állna a béketárgyalások megkezdése.

„Miközben a nyugati világ egy hangos része a gazdasági háború folytatása és a fegyverkezés finanszírozása mellett érvel, a világ józanabbik fele a fegyveres harcok mielőbbi beszüntetését és a béketárgyalások megkezdését sürgeti” – fogalmaztak a közleményben, hozzátéve, hogy utóbbi a konfliktus rendezésének békés módját, s nem a jelenlegi helyzet elfogadását jelentené.

Rámutattak arra: mivel a háborút egyértelműen az ukránok szenvedik meg a leginkább, a Nézőpont Intézet azt vizsgálta, hogyan ítélik meg a magyar választók a szomszédos ország érdekét a háború árnyékában.

A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi állna Ukrajna érdekében, a béketárgyalások, vagy inkább a háború folytatása, mely kérdésfeltevés nem utalt sem az ukránok, sem az oroszok által teendő engedményekre.

A válaszokból kiderült, hogy tízből hét magyar választó szerint inkább a béketárgyalások megkezdését kellene sürgetnie Ukrajnának, míg a háború folytatását csak minden ötödik magyar vélte ukrán érdeknek.

Kevésbé szokványos, de annál fontosabb megállapítás, hogy a magyarok véleményét a politikai preferenciák sem befolyásolják az ügyről. A kormánypárti és kormánykritikus szavazók csaknem hasonló mértékben – 73 és 69 százalékban – vélik úgy, hogy a béketárgyalások állnának Ukrajna érdekében, míg a háborúpártiság kisebbségi álláspont – 22 és 16 százalék – mindkét táborban – írták.

A Nézőpont Intézet közlése szerint nemzeti egyetértés mutatkozik a békepártiságban. Nemcsak a legnagyobb élettapasztalattal rendelkező 70 év feletti korosztály (84 százaléka), de még a legfiatalabb 18-29 évesek több mint kétharmada (69 százalék) is úgy ítéli meg, hogy inkább a béketárgyalások állnak Ukrajna érdekében. A háborúpárti hangok nem győzték meg a brüsszeli fősodor álláspontjára általában nyitottabb fővárosiakat sem, 69 százalékuk szerint az ukránoknak inkább a békére kellene törekedniük – összegzett az intézet.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása november 28-30. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült – olvasható a közleményben.