A német jegybank vezetője szerint magas marad az infláció

A német központi bank vezetője, Joachim Nagel szerint 2024-ig is eltarthat, mire az infláció jelentősen csökkenni fog, ugyanis időbe telik, amíg a magasabb kamatlábak hatása érvényesül.

A német Bundesbank elnöke kedden jelentette be, hogy várhatóan több mint egy évbe telik majd, mire az infláció elfogadható szintre csökken – számolt be a Deutsche Welle hírportál.

Joachim Nagel, a jegybank vezetője is azt jósolta, hogy az éves infláció 2023-ban még mindig 7 százalékos lesz, mivel az magasabb kamatok hatása csak hosszabb idő elteltével fejti ki a kívánt hatást.

Mire számíthat a német jegybank?

A jegybank vezetője jövőre Németországban csökkenő inflációra számít, azonban kiemelte, szükséges, hogy az Európai Központi Bank (EKB) tovább emelje a kamatokat.

„Még eltart egy ideig, amíg az infláció visszatér oda, ahová tartozik, vagyis a 2 százalékos szintre. Ez azt jelenti, hogy továbbra is nehéz hónapokra számíthatunk”

– fogalmazott Joachim Nagel. A szakértő továbbá hangsúlyozta, hogy 18 hónap és két év közötti időbe telik, amíg a kamatemelések teljes mértékben hatni fognak, „ezért most türelemre van szükség”.

A bankfőnök szerint az Európai Központi Bank idén már négy kamatemelést alkalmazott az infláció miatt. „A kamatemelések folytatódni fognak. Egy bizonyos utat már megtettünk, de még több fog következni” – mondta és hozzátette: Decemberben az inflációs ráták csökkenésére lehet számítani, mivel a német kormány olyan intézkedéseket vezetett be, amelyekkel a vállalkozások és a fogyasztók megsegítését szolgálja az emelkedő energiaárak miatt.

Kamatemelések sora jöhet

Az EKB a múlt héten 0,5 százalékponttal 2,5 százalékra emelte a fő kamatlábat, amelyet először júliusban emelt az évek óta tartó nulla százalékos rekordalacsony szintről.

Az ukrán-orosz háborút követő magasabb energiaköltségek miatt megugró fogyasztói árak arra késztették az Európai Központi Bankot, hogy változtasson a hitelfelvételi költségekre vonatkozó politikáján.

Bár a magasabb kamatlábakat az infláció kordában tartásának kulcsfontosságú eszközének tekintik, a gazdaságra is terhet rónak azáltal, hogy a vállalatoknak és a háztartásoknak nyújtott hitelek visszafizetése megdrágul

– hívta fel a figyelmet a Deutsche Welle.

Az EKB legutóbbi előrejelzése szerint az eurózóna éves átlagos inflációs rátája 2022-ben 8,4 százalék lesz, jövőre 6,3 százalékra, 2024-ben pedig 3,4 százalékra csökkenhet.

Több mint harminc éve volt olyan magas az infláció Svédországban, mint napjainkban.

A tekintélyes dán lap, a Politiken internetes kiadása emlékeztet, a svéd statisztikai hivatal (SCB) adatai szerint legutóbb több mint harminc éve küzdött ekkora mértékű pénzromlással Svédország, mint napjainkban. Szakértők szerint félő, hogy a svéd gazdaság hosszú időre recesszióba kerül.

Novemberben a fogyasztói árak 11,5 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év ugyanazon szakaszában. Carl Martensson a statisztikai hivatal szakértője szerint a világjárvány okozta pénzromlást tetézte az energiaárak hatalmas megugrása, melynek kiváltó oka az ukrajnai háború. A dán kereskedelmi kamara szakértője, Tore Stramer szerint – az igazi veszély az –, hogy Svédország évekig tartó recesszióba süllyed.

Az infláció megfékezése érdekében a svéd jegybank az idei évben már négy alkalommal emelt kamatot, ám februárig előreláthatólag nem fog újra.

Nagyobb a brit gazdaság visszaesése a vártnál, recesszió fenyegeti Londont. A korábbi becsléseket meghaladó mértékben csökkent a bruttó hazai össztermék.

A Brit Statisztikai Hivatal által csütörtökön ismertetett, felülvizsgált adatokból világosan kiderült, hogy a brit hazai össztermék, a GDP összege a szeptemberrel zárult hónapban 0,3 százalékkal esett vissza a második negyedévvel összevetve – számolt be a Világgazdaság internetes kiadása.

A legutóbbi hónapban közölt, első becslés, 0,2 százalékos harmadik negyedévi GDP csökkenéssel számolt, ám ennek aránya valójában nagyobb.

Németországban a hideg időjárás miatt gyorsan ürültek a gáztározók, a gázmennyiség egy nyolcada elfogyott. A hálózati ügynökség felszólította a lakosságot, hogy takarékoskodjon. A szakemberek arra figyelmeztetnek hogy jövőre tovább drágul az energia, a gáz például legalább a kétszeresére. Közben Frankfurtban szórólapokon tájékoztatják a lakosságot, hogy miként készüljenek fel egy nagyobb áramkimaradásra – hangzott el az M1 Híradójában.

„Itt Németországban a gazdasági minisztérium honlapján is folyamatosan fogalmaznak meg spórolási tippeket. Például arra kérik az embereket, hogy a fűtőtesteket, a gázkonvektorokat ne rakják körbe bútorokkal, ne lógjon rájuk a függöny, ezzel ugyanis 12 százalékkal csökkenthető az energia felhasználása, és érdemes légteleníteni is a fűtőberendezéseket, ezzel éves szinten a felhasznált energia 1,5 százalékát lehet megtakarítani” – mondta Noll Katalin, az M1 berlini tudósítója.

Megsemmisítő csapást mér az amerikai inflációcsökkentési törvény (IRA) Európa versenyképességére: az Egyesült Államok 7500 dollárral támogatja az elektromos autókat vásárló háztartásokat, és cégek tömegeit vonzza el Európából. Franciaországban és Olaszországban az energiaszámlák háromszorosára vagy akár ötszörösére ugorhatnak.

A svéd Northvolt akkumulátorgyártó, a Volkswagen és a BMW autógyártók, az olasz Enel vállalat és annak napelemes alkatrészgyára, valamint a japán Panasonic vállalat, amely a Teslának szállít akkumulátorokat… A mára szinte végtelennek tűnő lista azokat a cégeket tartalmazza a világ minden tájáról, amelyek Európa helyett ezentúl az Egyesült Államokban fektetnek be, vagy pedig felfüggesztik európai pénzkiadásaikat, mivel cégeiket Amerikába telepítik át – írja a Le Figaro.

Visszautasíthatatlan ajánlat

A francia konzervatív lap annak eredt utána, hogy milyen közvetett és közvetlen hatásai vannak a Joe Biden amerikai elnök által augusztusban aláírt amerikai törvénycsomagnak a háború és az energiaválság sújtotta Európára.

Az amerikai iparvállalatok nem maradnak hálátlanok: az odatelepülő cégek esetében megsokszorozzák befektetéseiket a származási országokban;

ilyenek például az alabamai First Solar és a Piedmont Lithium bányavállalat.

Az augusztusban elfogadott 430 milliárd dolláros (16 962 milliárd forintos) törvénycsomag, az inflációcsökkentési törvény támogatásokat, szubvenciókat és adókedvezményeket biztosít.

A csomag egy 7500 dolláros (3 millió forintos) támogatást is tartalmaz, amelyet a háztartásoknak nyújtanak az USA-ban gyártott elektromos járművek vásárlásához. Ez a csomag tehát mágnesként vonzza a befektetőket, hogy inkább az Egyesült Államokban fektessenek be, mint máshol, különösen az elektromos járműiparban – s éppen ez a vonzerő, ami „riasztja az európaiakat” – írja a konzervatív lap.

Az IRA annál is inkább fenyegeti az öreg kontinens iparának versenyképességét, mivel az energiaválság súlyos terheket ró Európára. Az amerikai energiaárak háromszor-négyszer alacsonyabbak, mint Európában, így az Egyesült Államok vonzóbb, mint valaha.

A makacs svédek

A lapban megszólal Nicolas de Warren, a 36 céget tömörítő UNIDEN elnöke és Éric Trappier, a Dassault Aviation vezérigazgatója is. Nem sok jóval kecsegtetnek: míg Franciaországban szerintük a gáz- és villanyszámlák átlagosan négyszeresére fognak nőni, az Ipari Szövetség (Confindustria) szerint Olaszországban az energiaszámlák máris az ötszörösére emelkedtek.

Amerika a rendkívül környezetszennyező, de sokkal olcsóbb palagázból profitál, tehát egy valóságos Eldorádó – fogalmaz a lap, hozzátéve: sok piaci szereplő tart attól, hogy leépül az európai ipar. A Le Figaro példaként hozza fel a tajvani TSMC vállalatot, amely már Donald Trump elnöksége idején úgy döntött, hogy Arizonában telepszik le. A cég most bejelentette, hogy 40 milliárd dollárra emelve megháromszorozza befektetését az amerikai félvezetőgyárba.

A kínai kihívás: az energiaigényes európai és nem európai vállalatok, melyek sorban felfüggesztik uniós beruházásaikat, ha nem Washington, akkor Peking felé fordulnak. A BASF német vegyipari vállalat például „véglegesen” úgy döntött, hogy csökkenti európai tevékenységét. Ezek a mozgások főleg a Kínában már jelen lévő vállalatokat jellemzik, itt a vonzerő kevésbé erős, mint az Egyesült Államok esetében az országgal kapcsolatos bizonytalanságok miatt – közölte Elvire Fabry, a Jacques Delors intézet kutatója.

Fabry úgy véli: míg a hathatós válasz a Buy European! (Vásárolj európai terméket!) üzleti filozófiája lenne,

az európaiak ragaszkodnak a Kereskedelmi Világszervezet és az uniós szabályok szelleméhez.

Annál is inkább, mivel januárban Svédország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, egy olyan ország, amely erőteljesen ellenzi a protekcionizmust és az európai piac lezárását.