tóth gabi
Az Eurostat legfrissebb felmérése.
Az Európai Unió legtöbb tagállamában csökkent a földgázfogyasztás augusztus és november között, átlagosan 20,1 százalékkal a 2017 és 2021 közötti azonos hónapok átlagos gázfogyasztásához képest – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.
Az uniós hivatal közlése szerint a gázfogyasztás csökkenése a gázfelhasználás iránti kereslet visszaszorítását célzó uniós intézkedéseknek köszönhető. Az uniós intézkedések célja, hogy az EU függetlenedjen az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A REPowerEU nevű terv részét képező intézkedés a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentését tűzte ki a 2022 augusztusa és 2023 márciusa közötti időszakra az előző öt egymást követő év azonos időszakának átlagához képest – emlékeztettek.
Az Eurostat jelentése szerint az idén augusztus és november között 18 uniós tagállam, köztük Magyarország gázfogyasztása csökkent a 15 százalékos célérték alá. Három tagországban volt 40 százalék feletti a csökkenés. Litvániában 41,6 százalékkal, Lettországban 43,2 százalékkal, Finnországban 52,7 százalékkal esett vissza a gázfogyasztás.
Az unióban hat tagállam, Szlovénia, Olaszország, Portugália, Csehország, Spanyolország, Írország csökkentette ugyan földgázfogyasztását, de még nem érte el a 15 százalékos célt. Két országban, Máltán (7,1 százalék) és Szlovákiában (2,6 százalék) ugyanakkor nőtt a földgázfelhasználás a vizsgált időszakban.
Közölték azt is, hogy a január és november közötti havi adatokat tekintve a gázfogyasztás folyamatosan elmaradt a 2017-2021-es évek azonos hónapjainak átlagától. A fogyasztás augusztusban volt a legalacsonyabb, 708 petajoule (PJ) a 2017-2021-es 823 PJ átlaghoz képest – tették hozzá.
Németországban a hideg időjárás miatt gyorsan ürültek a gáztározók, a gázmennyiség egy nyolcada elfogyott. A hálózati ügynökség felszólította a lakosságot, hogy takarékoskodjon. A szakemberek arra figyelmeztetnek hogy jövőre tovább drágul az energia, a gáz például legalább a kétszeresére. Közben Frankfurtban szórólapokon tájékoztatják a lakosságot, hogy miként készüljenek fel egy nagyobb áramkimaradásra
„Itt Németországban a gazdasági minisztérium honlapján is folyamatosan fogalmaznak meg spórolási tippeket. Például arra kérik az embereket, hogy a fűtőtesteket, a gázkonvektorokat ne rakják körbe bútorokkal, ne lógjon rájuk a függöny, ezzel ugyanis 12 százalékkal csökkenthető az energia felhasználása, és érdemes légteleníteni is a fűtőberendezéseket, ezzel éves szinten a felhasznált energia 1,5 százalékát lehet megtakarítani” – mondta Noll Katalin, az M1 berlini tudósítója.
Ausztriában az energiaválság ellenére – két év szünet után – megrendezik a Szilveszteri Ösvény elnevezésű újév-köszöntő fesztivált Bécs belvárosában, ám a központi tűzijáték elmarad. A fesztivál, ahol gasztronómiai élmények mellett színpadi zene is várja a látogatókat, a vendéglátóipar számára is segítséget jelenthet az energiaválságban – számoltak be róla az M1 Híradóban.
Franciaországban pánikot okozott a betegek körében, hogy a legnagyobb áramelosztó cég vezetője azt mondta: az előre tervezett áramszünetek esetén nem tudnak kivételt tenni a lélegeztetőkészüléket használó betegekkel. A kormány igyekszik megnyugtatni az embereket, és próbál úrrá lenni az energiaválságon
Néhány nappal ezelőtt ismét üzembe helyeztek egy kelet-franciaországi szénerőművet. A francia kormány még szeptemberben adta ki azt a rendeletet, amelyben az energiaellátási kihívásokra hivatkozva az ország utolsó két szénerőművének újraindításáról döntött. Az erőművet üzemeltető vállalat szerint középtávon – még ha környezetszennyező is – szükség van a szénerőműre.
„Mindeközben a kormány egy segélycsomagon dolgozik, ebből 50 millió eurót különítenek el úgynevezett lakhatási védőháló kialakítására, azaz ebből próbálják azt szorgalmazni, hogy akik nem tudják a közüzemi számláikat fizetni – és egyre többen vannak –, azokat télen ne lakoltathassák ki. Tehát a moratórium télre vonatkozik, hogy tavasztól mi lesz a helyzet, egyelőre erre nincsen terv” – mondta el az M1 helyi tudósítója, Köves Andrea.
Az eddiginél is nagyobb mértékben kell csökkenteni a földgázfogyasztást Németországban. Eddig 13 százalékos lakossági gáz-megtakarítás mértek, de a német hálózati felügyelet szerint ez nem elég, az ellátásbiztonság fenntartásához 20 százalék kellene. Közben Németországban egyre többen fűtenek fával vagy brikettel.
Németországban egyre többen választanak a gáz helyett valamilyen alternatív fűtési módszert, ugyanis a gáz ára az egekbe szökött.
„Régebben olajjal és földgázzal fűtöttünk, de amióta szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, nagyon felmentek az árak. Emiatt ismét szén és fa használatára kényszerültünk. Jelenleg a gáz körülbelül tizenhatszor drágább, mint a fa” – nyilatkozta az M1 Híradónak egy német farmtulajdonos.
Egy kandalló- és kályhagyártással foglalkozó cég vezetője azt mondja: extrém mértékben megnőtt a fa- és széntüzelésű fűtési megoldások iránti lakossági kereslet. „Vállalkozásunk idén rendkívül népszerűvé vált, mert mindenki kandallóval akar meleget teremteni a lakásában” – fogalmaz.
A német közüzemi hálózati felügyelet szerint azonban az eddiginél is nagyobb mértékben kell csökkenteni a földgázfogyasztást.
Klaus Müller, a felügyelet vezetője a Der Tagesspiegel című német lapnak adott interjúban azt mondta: jelenleg éves összehasonlításban mindössze 13 százalékos a lakossági gázmegtakarítás az előző négy év átlagához képest. Kiemelte, hogy
Németországot azért fenyegeti földgázhiány, mert az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd leállította németországi szállításait.
Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat 1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor közvetlenül Oroszországból nem érkezett Németországba földgáz.
Nemcsak a háztartások, hanem Európa-szerte a települések is nehéz helyzetbe kerültek az orosz-ukrán konfliktus és a szankciók következtében egekbe szökő energiaárak miatt. Európában több városban is spórolnak a karácsonyi világításon. Az egyik olasz település polgármestere úgy döntött: díszkivilágítás helyett inkább a rászoruló családoknak segítenek kifizetni a rezsiszámlát.
Az elmúlt két év a koronavírus-járvány miatt megviselte az olasz embereket és az olasz gazdaságot egyaránt.
A villanyszámlák emelkedése miatt sok család és cégtulajdonos került nehéz helyzetbe. Egyes polgármesterek – köztük a dél-olaszországi Pomigliano d’Arco vezetője is – úgy döntöttek, hogy a spórolás miatt lemondanak az utcai dekorációról és a világításról.
„Az első dolog, amitől megijedtem, hogy az önkormányzat villanyszámlája hatszorosára nőtt. Ez az oka annak, hogy nem tettem olyan javaslatokat, amelyek a városnak kiadást jelentenének” – mondta Gianluca Del Mastro, a település polgármestere.
Hozzátette, összesen körülbelül 120 ezer euróval segítették a bajba került embereket, átlagosan egy család 300-400 eurót kapott.
„LED-izzókra váltottunk, ennek köszönhetően jelentősen csökkent az energiafelhasználásunk. További 30 százalékot spórolunk azzal, hogy éjfél helyett már este 10-kor lekapcsoljuk az égőket” – magyarázta Klaus-Jürgen Meier, a díszkivilágítást finanszírozó kereskedelmi szövetség vezetője.
Sőt, szeptemberben úgy rendelkeztek, hogy a berlini nevezetességek és középületek világítását is kapcsolják le minden este 10 órakor, hogy csökkentsék a város energiafelhasználását.
A londoni Oxford Street felett idén is menetrend szerint, még november második szombatján gyulladtak fel először az ünnepi fények, a karácsonyi vásárlási szezon első napján. A bevásárlóutca kivilágításához 300 ezer LED-izzót kötöttek össze.
„Örülünk, hogy újra világítanak az Oxford Street mágikus fényei. Ám most először, az energiatakarékosság jegyében nem lesz egész napos a bevásárlóutca díszkivilágítása. Délután három órakor felkapcsoljuk, 11-kor pedig lekapcsoljuk a lámpákat” – mondta Dee Corsi, a díszítésért felelős cég vezetője, hozzátéve, hogy ezzel a megoldással az energiafelhasználásukat a tavalyi kétharmadára csökkentik.