„A kormány magán kezdte a spórolást”

Mint közösségi oldalán írja Varga Mihály, a hivatalok jócskán felülteljesítették a kitűzött célt, ugyanis a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által üzemeltetett 101 hivatali épületben szeptemberben 55,9 százalékkal, októberben pedig 81,2 százalékkal csökkent a gázfogyasztás a tavalyi véhez képest.

Ez 1,3 milliárd forint megtakarítást jelent a költségvetésnek – hívta fel a figyelmet a pénzügyminiszter, aki köszönetet mondott a munkatársaknak a helytállásukért.

A politikus azt mondta, a vége felé közeledő, Mondjunk nemet a szankciókra! elnevezésű országjáráson több mint 120 helyszínen több tízezren vettek részt fórumokon. A találkozókon elsősorban a gazdasági és háborús helyzetről és az erre adott brüsszeli válaszokról volt szó.

Június óta a szankciókat kiterjesztették az energetikai szektorra is, annak minden következményével. Már nyáron megszületett a döntés az olajembargóról, de az intézkedés csak december 5-én lép hatályba – közölte a politikus.

Emlékeztetett,

Magyarországnak sikerült elérnie, hogy mentességet kapjon, vezetéken hozzájuthat az orosz szénhidrogénekhez, de az árhatások alól nem tudja kivonni magát.

Ha más országok tengeri úton nem kapnak orosz alapanyagot, az európai szolgáltatóknak pedig megtiltják, hogy orosz forrásból származó termékeket értékesítsenek más országoknak, szűkebb lesz a kínálat, ez pedig árfelhajtó hatású. Ennek következtében az olajárak emelkedésével kell számolni, és ez az egész világon érezhető lesz, különösen Európában – mondta.

Dömötör Csaba rámutatott, miközben a szankciók káros hatásai mindenhol érezhetők Európában, az unió a recesszió rémével néz szembe, európai vállalatok korlátozzák vagy leállítják a termelést, számos cég a világ más részébe helyezi át üzemeit, és most már munkahelyek is veszélyben vannak, nem látni a nyomát irányváltásnak.

Sőt újabb és újabb szankciókat akarnak bevezetni, például a gázra, és egyre erőteljesebbek a hangok, amelyek a nukleáris energiára is kiterjesztenék a korlátozásokat – mondta.

A magyar kormány szerint ez tévút, ennek óriási kárai vannak. Ezért kezdeményezték a nemzeti konzultációt, amelyen már több mint egymillióan mondták el a véleményüket – közölte Dömötör Csaba, és arra biztatott mindenkit, aki ezt még nem tette meg, hogy töltse ki a konzultációt papíron vagy online.

Az államtitkár úgy fogalmazott,

a következő tárgyalási szakaszokban nagyon nagy súlya van annak, ha több mint egymillió magyar ember akarata egy irányba mutat.

A korábbi tapasztalatok azt mutatták, ha „közösen állunk ki az igazunkért”, akkor sikerülhet irányváltást elérni a brüsszeli politikában – fűzte hozzá.

A kormánynak most is ez a célja, mert ami most van, az tarthatatlan, miközben a háború nem ért véget, és Oroszország az árak növekedése miatt még csökkentett értékesített mennyiség mellett is „a pénzénél van”, nekünk el kell szenvedni a gazdasági károkat, amelyeket minden európai és magyar ember a saját bőrén érez – hangsúlyozta Dömötör Csaba.

Mihálffy Béla (KDNP), a térség országgyűlési képviselője arra kérte a szegedi városvezetést, hogy a hatszorosára nőtt áram- és többszörösére drágult gázszámlát küldjék el Brüsszelbe, és ott a baloldali politikai szövetségeseik közbenjárásával intézzék el, hogy azok ki legyenek fizetve. Az elhibázott szankciós politika árát nem fizethetik meg a szegediek – hangoztatta a politikus.

A Brüsszelben az utóbbi hónapokban meghozott döntések, az Oroszország elleni szankciók a katasztrófa szélére sodorták az európai gazdaságot, inflációt okoztak, drámai energiaár-emelkedésekhez vezettek, és nem váltották be azt a hozzájuk fűzött reményt, ígéretet, hogy közelebb hozzák az ukrajnai háború végét – mondta Hidvéghi Balázs (Fidesz-KDNP) európai parlamenti (EP-) képviselő pénteken Salgótarjánban.

A háború több mint kilenc hónapja tart egyre véresebb és tragikusabb körülmények között, „a szankciós döntések pedig többet ártanak az európaiaknak, mint az agresszornak” – tette hozzá a politikus a Mondjunk nemet a szankciókra! elnevezésű országjárás keretében tartott fórumot megelőző sajtótájékoztatón.

Hidvéghi Balázs ismertette, a kormány nemzeti konzultációt indított a brüsszeli szankciókról,

Magyarország az egyedüli európai uniós tagállamként megkérdezi a választópolgárokat azokról a döntésekről, amelyek az elmúlt hónapokban Brüsszelben születtek.

„Véleményünk szerint a rossz, elhibázott szankciókat vissza kell vonni, azokat meg kell változtatni” – fogalmazott, hozzátéve: a nehéz tárgyalási sorozatban a kormány pozícióját erősíti, ha maga mögött tudja a magyar választópolgárok jelentős részének támogatását, a nemzeti konzultáció erre teremt lehetőséget.

A politikus kifejtette: Európa nincs abban a helyzetben, hogy teljes mértékben, egyoldalúan elvágja magát az orosz energiahordozóktól, de az Európai Unió tagállamai is különböző helyzetben vannak, ezért nem lehet egységes, mindenkire egyformán kötelező és egyformára alakított döntéseket hozni, főleg nem az energetika területén.

Azt mondta, Közép-Európát különösen nehezen érinti ez a helyzet, hiszen tengeri kikötő híján az orosz csővezeték fizikai megléte az, ami garantálni tudja a Magyarországra érkező olajat és földgázt, „ezektől az energiaforrásokról pedig nem tudjuk magunkat egyik napról a másikra leválasztani”.

Kitért arra is,

sok szankcióról született döntés, a magyarok számára a leghúsbavágóbb az energiahordozók kérdése, és a magyar kormány az ezekről szóló szankciókat nem fogadta el, ezek ellen erőteljesen érvelt.

Emlékeztetett arra, a magyar miniszterelnök felmentést harcolt ki a csővezetéken keresztül érkező olajra bevezetett szankciók alól, Magyarország világossá tette, hogy a földgázra vonatkozó javaslatokat nem tudja elfogadni, illetve a tervezett, atomenergiára vonatkozó szankciókról még tárgyalni sem hajlandó.

Hidvéghi Balázs hangsúlyozta: azon szankciók esetében, amelyek alapvetően, lényegesen érintik a magyar gazdaságot és a magyar embereket, a kormány szembement azokkal, akik ezeket erőltették.

Amikor Brüsszelben az Oroszország elleni szankciókat bevezették, nyilvánvalóan minden tagállamnak, így Magyarországnak is hazudtak, hiszen a szankciók Európának ártanak valójában és nem Oroszországnak – jelentette ki az építési és közlekedési miniszter csütörtökön Mohácson.

Lázár János a Mondjunk nemet a szankciókra! elnevezésű országjáró sorozat rendezvényén, a fórumot megelőző sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az is hazugság volt, hogy a szankciók segítségével hamarabb véget ér a háború, ehelyett a háború vége jelenleg nem is látszik.

A miniszter szerint az is hazugság volt Brüsszel részéről, hogy a szankciós csomag nem érinti az energiát, és annak nem lesz hatása az energiahelyzetre. Ezzel szemben a szankciók miatt elszabadultak az energiaárak, a növekvő energiaárak miatt pedig megnőtt az infláció – mondta.

Lázár János szerint abból a nehéz helyzetből, amelybe Magyarország Brüsszel miatt került, akkor lehet kilábalni, ha a kormányt továbbra is támogatják,

ezért mindenkit arra kért, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációban.

A tárcavezető a sajtótájékoztatón érintette az 1526-ös sorsdöntő ütközet félezredik évfordulójával kapcsolatos Mohács 500 programot is, amely – mint mondta – komoly fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé a településen és környezetében.

A térség fejlődését szolgálja a miniszter szerint a Mohács közelében futó M6-os autópálya Bóly és az országhatár közötti szakaszának építése is.

Ezzel kapcsolatban elmondta: a 90 milliárd forintos, 2024-es átadással tervezett beruházás készültsége jelenleg már több mint 60 százalékos.

A politikus reményét fejezte ki, hogy a térség fejlődését szolgáló másik fontos infrastrukturális fejlesztés, a tervezett mohácsi Duna-híd – az energiaválság miatt ideiglenesen leállított – előkészítése is folytatódhat a jövőben.

A magyar gazdaság önhibáján kívül elveszít 4000 milliárd forintot, csak azért, mert megnőtt az energia ára – ezt Orbán Viktor mondta egy gazdasági rendezvényen. A miniszterelnök kiemelte: jövőre ugyanazt a mennyiségű energiát, ugyanolyan minőségben, mint idén, ennyivel több pénzért kell beszerezni. Orbán Viktor hozzátette: olyan energiaválságba kerültünk, amely az egész európai ipar rohamos leépülésével fenyeget, ugyanakkor ilyen helyzetben is lehetséges a magyar családok megvédése a hatalmas rezsiköltségektől.

Brüsszel eddig 8 szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben. Hónapokig érveltek azzal, hogy az embargók elhozzák a háború végét. Azt is ígérték, hogy a szankciók nem érintik majd az energiahordozókat, de később azokra is kiterjesztették a büntetőintézkedéseket. Ez pedig energiaválsághoz, illetve szankciós inflációhoz vezetett, ami miatt Európa a recesszió rémével néz szembe.

Brüsszelnek nem újabb szankciókon kellene dolgoznia, hanem az energiahordozókra vonatkozó korábbi korlátozásokat kellene eltörölnie – mondta Menczer Tamás az M1-en. Az államtitkár hangsúlyozta: az energiaárak és a tomboló infláció is azonnal csökkenne, ha Brüsszel hajlandó lenne eltörölni a szankciókat.

A szankciók miatti energiaválság az európai ipar rohamos leépülésével fenyeget – ezt már Orbán Viktor mondta a Széchenyi Kártya Program rendezvényén. A miniszterelnök hangsúlyozta: a szankciók miatt többszörösére emelkedtek az energiaárak, ami a magyar gazdaságnak, illetve a költségvetésnek több ezer milliárd forintos kárt okoz.

„A magyar gazdaság elveszít 4000 milliárd forintot önhibáján kívül, csak azért, mert az energia ára megnőtt. Ugyan azt a mennyiségű energiát, ugyan olyan minőségben 10 milliárd euróval, vagyis 4000 milliárd forinttal többért kell beszerezni a következő évben” – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor hozzátette: az viszont örömet okozhat, hogy ki lehet maradni a recesszióból.

„Örömmel tölthet el bennünket az is, hogy ki lehet maradni a háborúból. Örömmel tölhet el bennünket az is, hogy megcélozhatjuk, hogy december alapon számolva 2023 év végére az infláció legyen egy számjegyű. És

örömet okozhat az is, hogy megcélozzuk, és lehetségesnek találjuk, hogy ilyen helyzetben is a családokat meg lehet védeni a hatalmas rezsiköltségektől”

– fejtette ki. Hozzáéve: a mai, már megváltoztatott rezsitámogatási rendszerben átlagosan, minden hónapban a magyar költségvetés minden háztartásnak ad 180 ezer forintot. Ha ezt nem adnák, akkor átlagosan minden magyar családnak ennyivel lenne nagyobb az energiaszámlája.

Orbán Viktor hangsúlyozta: az eddigi tizenkét év a legnagyobb hozadéka az Magyarország számára, hogy az alsó négy tizedben, decilisben elhelyezkedőknek kinyíltak a lehetőségei, hogy csatlakozhassanak a középosztályhoz.

Kijelentette: Ha összevetjük, hogy mennyit kellett költeniük a magyar embereknek 2010-ben a rezsire, ideértve az élelmiszert és az energiát, és ez mennyit, hány százalékot vitt el a fizetésükből, és hány százalékot visz el most, akkor sokkal jobb állapotban vagyunk, mint tíz évvel ezelőtt voltunk.

„De ha nem tudjuk megvédeni a magas rezsiköltségektől ezeket a családokat, akkor vissza fogunk esni oda, ahol 2010-ben voltunk.

És az alsó középosztály számára az előrejutás lehetősége meg fog szűnni, amiért pedig tizenkét éve keményen dolgozunk. Ezért, bár közgazdaságilag lehet vitatni, hogy helyes dolog-e egy ilyen rezsitámogatási rendszer fönntartása, ez közgazdasági szempontból vitatható, de társadalmi szempontból nem vitatható” – mondta a kormányfő.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: bár már elfogadták a 2023-as költségvetést, azt hozzá kell igazítani a jelenlegi helyzethez. Nem lehet másra hagyatkozni, olyan saját mentőcsónakot kell találni, amely egyszerre képes megvédeni a lakosságot és fenntartani a magyar cégek működőképességét.