A karácsonyi díszkivilágításon is spórolnak a németek

Visszafogják az ünnepi díszkivilágítást Németországban az energiaválság miatt. Az energiatakarékossági rendelet szabályozza például azt is, hogy hány izzót lehet használni az utcákon és az üzletekben. Azt is meghatározták, hogy mit jelent az úgynevezett felesleges világítást, és ami annak számít, azt le kell kapcsolni – számolt be az M1 híradója.

„Gyakorlatilag szabályozzák azt, hogy a középületeket, műemlékeket, ahogy más országokban is, tilos megvilágítani. Például a fénykibocsátó reklámokat 22 órától reggel hat óráig nem lehet üzemeltetni, de az üzletek például,  ha 24 óráig vannak nyitva, akkor rendkívüli esetekben megvilágíthatják a reklámfelületeiket” – számolt be Berlinből Noll Katalin.

Kritikusan magas a földgázfogyasztás Németországban – figyelmeztetett a szövetségi közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) csütörtökön.

A hatóság az eddigi stabilról kritikusra változtatta a gázfogyasztás mértékének megítélését, és a várható időjárást is kritikusnak minősítette. Az ellátásbiztonság megőrzéséhez 20 százalékkal kell csökkenteni a fogyasztást az utóbbi négy év átlagához képest, de a 49. naptári héten „ismét túl kevés gázt sikerült megtakarítani” – emelte ki Klaus Müller, a Bundesnetzagentur vezetője.

A ipari nagyfogyasztók felhasználása csak 7 százalékkal maradt el az utóbbi négy év átlagától, szemben az egy héttel korábban elért 12 százalékos csökkenéssel. A háztartások és a nem a nagyfogyasztói körbe tartozó vállalatok felhasználása csupán 3 százalékkal csökkent a bázisértékhez képest, míg egy héttel korábban még 13 százalékos csökkenést sikerült elérni.

Ez így együtt azt jelenti, hogy a 49. héten az utóbbi négy év átlagához képest 5 százalékkal kevesebb gáz fogyott.

Egy héttel korábban még 13 százalékos volt a megtakarítás.

A kedvezőtlen fejlemény a szokottnál keményebb hidegnek és a földgáztüzelésű erőművek áramtermelésének tulajdonítható. A kelleténél kisebb megtakarítás apasztja a földgáztárolókban felhalmozott készletet – fejtette ki a hatóság vezetője, aláhúzva, hogy „ez nem maradhat így egész télen”.

Valamennyi tárolót együttvéve a töltöttségi szint 91,26 százalékos – áll a Bundesnetzagentur kimutatásában, amelynek alapján az utóbbi héten naponta nagyjából 1 százalékponttal csökkent a németországi gáztárolók töltöttsége. A kilátások nem jók, az év 50. hetében az átlaghőmérséklet mínusz 3,18 Celsius-fok lehet, így a fogyasztás további jelentős növekedésével kell számolni a felügyelet szerint.

Az Európai Unió legnagyobb gazdaságát azért fenyegeti földgázhiány, mert Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd leállított németországi szállításait, annak ellenére, hogy a földgázkereskedelmet nem érintik az háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt európai uniós büntetőintézkedések.

Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból.

Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek egyebek között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják.

Az eddiginél is nagyobb mértékben kell csökkenteni a földgázfogyasztást Németországban. Eddig 13 százalékos lakossági gáz-megtakarítás mértek, de a német hálózati felügyelet szerint ez nem elég, az ellátásbiztonság fenntartásához 20 százalék kellene. Közben Németországban egyre többen fűtenek fával vagy brikettel.

Németországban egyre többen választanak a gáz helyett valamilyen alternatív fűtési módszert, ugyanis a gáz ára az egekbe szökött.

„Régebben olajjal és földgázzal fűtöttünk, de amióta szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, nagyon felmentek az árak. Emiatt ismét szén és fa használatára kényszerültünk. Jelenleg a gáz körülbelül tizenhatszor drágább, mint a fa” – nyilatkozta az M1 Híradónak egy német farmtulajdonos.

Egy kandalló- és kályhagyártással foglalkozó cég vezetője azt mondja: extrém mértékben megnőtt a fa- és széntüzelésű fűtési megoldások iránti lakossági kereslet. „Vállalkozásunk idén rendkívül népszerűvé vált, mert mindenki kandallóval akar meleget teremteni a lakásában” – fogalmaz.

A német közüzemi hálózati felügyelet szerint azonban az eddiginél is nagyobb mértékben kell csökkenteni a földgázfogyasztást.

Klaus Müller, a felügyelet vezetője a Der Tagesspiegel című német lapnak adott interjúban azt mondta: jelenleg éves összehasonlításban mindössze 13 százalékos a lakossági gázmegtakarítás az előző négy év átlagához képest. Kiemelte, hogy

az ellátásbiztonság fenntartásához 20 százalékkal kell visszafogni a földgázfogyasztást.

Németországot azért fenyegeti földgázhiány, mert az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd leállította németországi szállításait.

Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból.

Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat 1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor közvetlenül Oroszországból nem érkezett Németországba földgáz.

Németország szívesen tárgyalna az Egyesült Királysággal egy olyan szolidaritási paktumról, amely lehetővé tenné Európa legnagyobb földgázfogyasztóinak, hogy kölcsönösen kisegítsék egymást, ha például egy szélsőségesen hideg időjárás miatt hiány lépne fel ezen a télen.

Egy földgázzal kapcsolatos szolidaritási megállapodás kölcsönösen előnyös lenne mind London, mind pedig Berlin számára – nyilatkozta Klaus Müller a szövetségi közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) vezetője a The Guardian napilapnak.

„Hosszú partvonalával az Egyesült Királyságnak földrajzi előnye van a folyékony földgáz behozatalára szolgáló infrastruktúra terén. Az elmúlt hetek tapasztalatai azonban azt is megmutatták, hogy a gázhálózat mérete is számít, ugyanis minél nagyobb a hálózat, annál könnyebb az átmeneti hiányokat kiigazítani ” – fogalmazott Klaus Müller.

Bár az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból (Brexit) jogi következményei miatt egy London és Berlin közötti vészhelyzeti segélyprogram nem tudná megismételni az uniós tagállamok között kötött ellátásbiztonsági megállapodásokat,

a hálózati felügylet vezetője és a német kormány szóvivői is jelezték, hajlandók a meglévő szabályozáson kívüli együttműködésre.

A zöldpárti politikus továbbá arra is rámutatott, habár „az Egyesült Királyság jogi értelemben kilépett az európai szolidaritási mechanizmusból, de az országok közötti csővezetékek továbbra is a helyükön maradtak. Mi még mindig felemelhetjük a szavunkat annak érdekében, hogy cselekedjünk minél nagyobb európai szolidaritással”.

Az energiaválság megviseli a német ipart

Németországnak hosszan tartó bizonytalansággal kell szembenéznie energiaigényes ipara gázellátása miatt, így Európa legnagyobb gazdasága abba a számára eddig ismeretlen helyzetbe került, hogy az orosz export drámai zuhanása után – az Ukrajna elleni háborúval szembeni nyugati ellenállás közepette – az EU többi államához forduljon szolidaritást kérve.

Németország – amely Belgiumon keresztül közvetett vezetékkapcsolattal rendelkezik az Egyesült Királysággal –, szolidaritási megállapodásokat írt alá Ausztriával és Dániával, de a jelentések szerint Belgium, Hollandia, Lengyelország és Luxemburg vonakodik hasonló paktumokban való részvételtől. A nem EU-tag Svájccal folytatott tárgyalások szintén megrekedtek – hangsúlyozta a The Guardian.

Megállapodások az uniós tagállamok között

Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy több uniós tagállam kössön az előbb említett megállapodásokhoz hasonló egyezséget, hogy egy hasonló helyzetben elkerülhető legyen az árakat felhajtó licitháború. A német gazdasági és energiaügyi minisztérium szóvivője kiemelte, hogy a korábbi megállapodásokat az uniós keretek között kötötték, azonban Egyesült Királyság esetében nem létezik ilyen keretrendszer.

„Természetesen semmi sem áll az útjában annak, hogy elvben az Egyesült Királysággal is kössünk ilyen megállapodásokat. A szövetségi kormány azon dolgozik, hogy minden lehetséges utat megnyisson a további gázszállítások előtt. Egy Angliával folytatott beszélgetés beleillene ebbe a tervbe”

– fogalmazott a szóvivő.

Az Egyesült Királyság, amely saját gázellátásának mintegy 44 százalékát termeli ki, hagyományosan kevésbé függ az orosz importtól, mint például Németország, Ausztria vagy pedig Görögország, azonban szükségletének felét továbbra is az egyre inkább versengő nemzetközi piacról szerzi be. A kontinens továbbá a legalacsonyabb gáztárolási kapacitással rendelkezik.

Ha nem történnek váratlan események, Németország gázhiány kialakulása nélkül átvészelheti az idei telet

Klaus Müller szerint a Norvégiából, Belgiumból, Hollandiából és Franciaországból származó importnak köszönhetően Németország sokkal több gázt kap a szomszédos országokból, mint a korábbi években, ami lehetővé tette, hogy az ország a héten 99,4 százalékos töltöttséget érjen el a gáztározókban.

A szokatlanul enyhe őszi kezdet miatt a német háztartások és vállalkozások az elmúlt hetekben a kormány által kitűzött 20 százalékos célnál nagyobb mértékben takarékoskodtak az energiával, és az ország csak az elmúlt napokban kezdte el felhasználni tartalékait, hetekkel később, mint ahogy az a korábbi években volt tapasztalható.

„Ha sikerül betartani a 20 százalékos megtakarítási célt mint minimumot, és a téli időszak hőmérséklete átlagos marad, és nem történnek váratlan események a szomszédos országokban, akkor Németországnak van esélye  – és mostanra azt mondanám, hogy jó esélye arra nézve –, hogy hiány nélkül vészelje át a telet. Azonban ahhoz, hogy ezt elérjük, továbbra is töretlen erőfeszítésre lesz szükség” – jelentette ki Klaus Müller.

A 2023-as és 2024-es tél bizonytalan jövőt hozhat

A hálózati felügyelet vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy abban az esetben, ha előre nem látható események történnének – mint például a kritikus gázinfrastruktúra megrongálódása Németországban vagy pedig a szomszédos államokban, valamint egy hirtelen fellépő extrém hideg időjárás –, a német kormányt a vészhelyzet kihirdetésére kérné.

„Már néhány nap extrém hideg januárban, februárban vagy márciusban is jelentős hatással lenne a gázfelhasználásunkra”

– fogalmazott.

Müller szerint ha egy ilyen forgatókönyv elkerülhetetlennek látszik, akkor hivatalának mérlegelnie kell a gázellátás szabályozását, hogy az összes német régiót vagy a különösen nagy igényű vállalatokat, vagy pedig a nem különösebben létfontosságúnak számító iparágakat lássa el energiával.

A német politikus továbbá kifejtette a „gyógyszeripar és az élelmiszeripar egy része különösen fontos, mert nem tudunk elképzelni olyan helyzetet, amikor ezekről le akarnánk mondani. Ez természetesen nem vonatkozik az egész ágazatra, ugyanis Németország valószínűleg egy darabig túlélne csokoládés keksz nélkül is, azonban más ágazatok csak részben lehetnek létfontosságúak. Nem lehet például kórházat működtetni, ha nincs mosoda, amelyik a kórházi köpenyeket tisztítja”.

„Mivel nehezen látom, hogy jövőre lesz olyan békemegállapodás, amelyet Ukrajna elfogadhatónak talál, nem valószínű, hogy jövőre újra feltölthetjük a tárolóinkat orosz gázzal. Az is kérdéses, hogy milyen könnyen jutunk majd LNG-hez”

– tette hozzá, és kiemelte, „mivel sikerül teljesítenünk a céljainkat, nem aggódom annyira az idei tél miatt. A 2023-as és 2024-es tél azonban bizonytalan jövőt hoz, amit nehéz előre kiszámítani”.