A gázársapka bevezetése munkahelyek elvesztéséhez vezethet

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója az M1 Ma reggel című műsorában közölte, Európa lábon lőtte magát a szankciók bevezetésével, és rámutatott, munkahelyek kerülhetnek veszélybe miattuk.

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója az M1 Ma Reggel című műsorában elmondta, amennyiben a megnövekedett energiaszámlák miatt az Európában működő vállalatok máshová helyezik át a termelőtevékenységüket, az munkahelyek elvesztéséhez vezethet.

Az elemző szerint az Európai Unió lábon lőtte magát a szankciók és az ársapkák bevezetésével, és egyáltalán nem helyes, hogy az orosz energetikai függés helyett egy „nyugati” energetikai függésbe kerül a kontinens. Véleménye szerint egyértelmű politikai döntést hozott az unió a februárban életbelépő, gázra vonatkozó ársapka tekintetében, amelyet Magyarország (Hollandia és Ausztria tartózkodása mellett) nem szavazott meg. Félő, hogy a megnövekedő energiaárakat a cégek a fogyasztókra fogják hárítani – emelte ki.

Boros Bánk Levente kijelentette:

a szankciós intézkedésekkel nem lehet békét teremteni,

ugyanis világosan látszik, az intézkedések nem hozták rosszabb helyzetbe Oroszországot.

Emlékeztetett, a rendszerváltoztatás időszakában mindenki azt hitte, hogy – gazdasági értelemben is – békés időszak köszönt Európára és Magyarországra, és a hidegháborús éveket felváltja a kettészakított világ együttműködése. Ehhez képest, egy új hidegháború kezd kialakulni a világban.

A szakértő szerint a nyugati világ nem a békét keresi Oroszországgal, hanem ideológiai kérdéseket gyárt két ország háborújából. A végső cél Európa teljes leválasztása Oroszországról.

Elfogadták az uniós gázársapkát az energiaügyi miniszterek mai ülésén Brüsszelben. Hónapokig vitáztak róla, és még most sincs teljes egyetértés arról, hogy valóban szükség van-e rá. Magyarország sem szavazta meg a javaslatot. A kormány szerint az uniós gázársapka ellátási nehézségekhez, spekulációhoz és áremelkedéshez vezet.

Hónapokig tartó vita és egyezkedés után az Európai Unió energiaminiszterei 180 euro/MWh-ás gázárplafonban maximálták hétfőn a holland tőzsdén kötött havi ügyletek felső árhatárát.

Ez pedig azt jelenti, hogy az eredetileg tervezett 275, majd 188 euro/MWh-ra módosított árnál is alacsonyabb szintben egyeztek meg.

Pedig a tagállamok álláspontja még reggel is távol volt egymástól. A francia energiaminiszter arról beszélt, az elnökség által javasolt árhoz képest Franciaország egy magasabb árplafont tartana elfogadhatónak.

„Ma az elnökség 188 eurós javaslatáról kell döntenünk, pedig Franciaország jelezte: 200 és 260 euró közötti ársáv lenne neki a megfelelő – mondta a Agnes Pannier-Runacher francia energiaminiszter.

A német gazdasági miniszter azt mondta: Nincs kifogásunk az alacsony gázárakkal szemben, de óvatosnak kell lenni, mert a gázárplafon könnyen a visszájára fordulhat. Robert Habeck azt mondta: együtt kell majd élni a megállapodással.

A miniszter veszélyesnek és felelőtlennek nevezte ezt a fajta mesterséges beavatkozást a piac működésébe, ami eddig példa nélküli, ezért aztán legalábbis rendkívül alapos előzetes vizsgálatot kellene lefolytatni.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a megoldást a földgáz mennyiségének növelése jelentené, azonban ehhez infrastruktúra-fejlesztésekre is szükség van.

„Hiába épülnek LNG-kikötők Európa különböző részein, ha további vezetékek nem állnak rendelkezésére” – jelentette ki.

„Ahelyett, hogy ezzel az értelmes kérdéssel foglalkoztunk volna, az elmúlt hónapok elmentek arra a szerencsétlenkedésre, amely a gázársapka körül zajlik” – hangsúlyozta.

A miniszter elmondta, hogy az EU cseh soros elnökségének gázársapka-javaslatáról próbaszavazást tartottak, amelyen Magyarországgal együtt kilenc tagállam szavazott nemmel, de ez ennek ellenére nem elég a blokkoló kisebbség kialakításához.

„Az a tény, hogy dacára annak, hogy a jogszabályi többség megvan a gázársapka mellett, mégsem merik leütni ezt egy szavazási eredményként, az világosan mutatja, hogy próbálnak olyan széles konszenzust köré építeni, hogy a felelősség szét legyen osztva. És amikor kiderül, hogy teljesen felesleges, veszélyes, egész Európára kárt okozó intézkedés volt, akkor mindenki benne legyen a felelősök között” – fogalmazott.

„Akárhány szavazási kör lesz a mai nap folyamán, Magyarország nemmel fog szavazni. Vezetékeket kell építeni meg LNG-kikötőket kell építeni, új forrásokat kell keresni, nem szerencsétlenkedni az ársapkával” – tette hozzá.

A miniszter ezután Közép-Európa kőolajellátásának ügyét érintette, aláhúzva, hogy az Oroszországból induló Barátság vezetéken keresztül évi 19 millió tonna kőolaj érkezik Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba.

Az egyetlen alternatív útvonal, a horvátországi Adria vezeték kapacitása pedig mindössze évi 12 millió tonna, ezt legalább fél éve mindenki tudja, és mégsem történt semmi a bővítés érdekében – sérelmezte.

„Ez óriási hibája az Európai Uniónak, mert ez nem kétoldalú vagy három- vagy négyoldalú kérdés, hanem európai ügy” – szögezte le.

Szijjártó Péter végül problémásnak nevezte, hogy a Mol év végén lejáró szerződésének hosszabbítására a horvát fél tisztességtelen ajánlatot adott, az ugyanis a tranzitdíj 80 százalékos emelésével járna.

„Ez nem más a horvátok részéről, mint visszaélés a háborús helyzettel, a monopolhelyzettel, visszaélés azzal, hogy a háború miatt Magyarország, Szlovákia és részben Csehország adott esetben kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet” – közölte.

Ennek kapcsán olyan javaslat kidolgozására kérte fel az Európai Bizottságot, amelynek értelmében a háború miatt szükségessé váló alternatív útvonalakon alkalmazható árak nem mehetnének az európai átlagok fölé.

Újságírói kérdésre pedig az európai parlamenti korrupciós botrányról, a katari vízummentességi folyamat megakasztásáról szólva kiemelte: visszanyalt a fagyi, és nagy a káosz, a zavar, hogy akkor mit is lehet erre mondani, nyilvánvalóan megpróbálnak megint külső felelőst találni.

„Ha Katar adott esetben az energetikai együttműködését felfüggesztené vagy lassítaná az Európai Unióval, az újabb lépés lenne az európai energetikai öngyilkosság irányába” – figyelmeztetett.

„Úgy gondolom, hogy a problémáink és a kétségeink megalapozottak. A heves hozzáállásnak és kapkodásnak nagyon erős negatív következményei lehetnek. Most okos és átgondolt döntésre van szükség ”- tette hozzá.

A döntésnek érdemi hatása egyelőre azért nem lesz, mert a jelenlegi piaci ár 110 euro környékén van, vagyis jóval az uniós gázársapka szintje alatt áll.

„Magyarország nem támogatta a gázársapkát, mert az áremelkedést hoz és veszélybe sodorhatja az európai energiaellátást ”– mondta Szijjártó Péter Brüsszelben. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: Brüsszel most a tagállamokra akarja hárítani a felelősséget a problémák megoldása helyett.

„Inkább azzal kellett volna foglalkozni, hogy hogyan növeljük az Európában irányuló földgáz mennyiségét és hogyan fejlesszük az európai vezetékrendszert annak érdekében, hogy a beérkező nagyobb mennyiségű földgázt szét lehessen osztani az európai országok között. De ahelyett, hogy ezzel az értelmes kérdéssel foglalkoztunk volna, az elmúlt hónapok elmentek arra a szerencsétlenkedésre, amely a földgáz ársapka körül zajlik” – tette hozzá.

Hortay Olivér a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője a közösségi oldalán azt írta, hogy a tőzsdén kívüli ügyletek – így a magyar hosszú távú szerződés – mentességet kaptak.

„A tagállamok a korábbi javaslatoknál alacsonyabb, 180 euró/MWh szintet fogadtak el, ami akkor lép életbe, ha három napig stabilan a szint fölött mozognak az árak. Az intézkedést február 15-től kell alkalmazni. Magyarország szempontjából kulcsfontosságú, hogy a tőzsdén kívüli ügyletek – így a hosszú távú szerződések- és a kötelező brüsszeli konzultáció kikerültek a csomagból. Ezzel együtt az intézkedésnek várhatóan súlyos következményei lesznek az európai energiapiacra nézve” – hangsúlyozta.

Visszaélés a monopol helyzettel

Szijjártó Péter a másik fontos energiahordozó, a kőolaj esetében arra hívta fel a figyelmet, hogy Horvátország visszaél a helyzetével és kihasználja Magyarország, Szlovákia és Csehország kiszolgáltatottságát, amikor az Adria kőolajvezeték tranzitdíját 80 százalékkal akarja megemelni:

„Ez a tranzitdíj az általános európai benchmarknak a 2,5-3-szorosa. Ez nem más a horvátok részéről, mint visszaélés a háborús helyzettel, visszaélés a monopol helyzettel, visszaélés azzal, hogy a háború miatt Magyarország, Szlovákia és részben Csehország – adott esetben – kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet. Ez egy rendkívül tisztességtelen magatartás.”

Szijjártó Péter közölte: felkérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a tervezett emelés ellen.