A dollárbaloldal után itt van a dollármédia

Néhány napja derült ki, hogy a Telex nevű portál is kap 300 millió forintnyi támogatást egy amerikai kormányzati szervtől. Apáti Bence publicista a közösségi oldalán azt mondta: a bevatkozási művelet folytatódik, amit pedig a dollármédia mond, nem más, mint dollárokon megrendelt megtévesztés.

Dollárbaloldal után, itt a dollármédia! A dollárok gurulnak, és már nemcsak a dollárbaloldalhoz, hanem a dollármédiához is – így fogalmazott Apáti Bence a közösségi oldalára feltöltött videóban. A publicista azt mondta: kiderült, hogy most már nemcsak a baloldali pártokat pénzelik Amerikából, hanem közvetlenül a médiát és annak különböző projektjeit is.

„Azt már eddig is tudtuk, hogy dollárokon tartják ki a baloldalt, de most az is kiderült, dollárokból fizetik a legújabb baloldali médiaprojektet is. Pontosan 740 ezer dollárból. A finanszírozó pedig közvetlenül egy amerikai kormányzati szerv” – fogalmazott.

Erről azonban nem tett említést a támogatásban részesülő Telex főszerkesztője, Dull Szabolcs, amikor bejelentette: az amerikai szervezet, átszámítva csaknem 300 millió forintos támogatásából új oktatóközpontot, Telex Akadémiát indítanak, hogy tanárokat képezzenek, illetve újságírást tanítsanak 15 és 25 év közötti diákoknak.

A Magyar Nemzet szerint a Telex vezetője diszkrét homályban felejtette, hogy az a hivatal, amely a pénzt adja, valójában az amerikai külügyminisztérium egyik szerve.

„Ez a támogató a Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor. Konkrétan egy amerikai állami szervezet.

Ezért mától a Telexet és társait nem lehet másképp nevezni, csak dollármédiának! Jól jegyezzük meg, amit a Telex, a 444 vagy a többi dollármédia mond, az sosem más, mint dollárokon megrendelt megtévesztés” – jelentette ki Apáti Bence.

A publicista emlékeztetett: a Telex eleve külföldi támogatásból indult, a most bejelentett, amerikai kormányzati támogatásból finanszírozott Telex Akadémia pedig egy az egyben a hazai Megafont másolja.

A finanszírozók számára az sem okozott problémát, hogy

EGÉSZEN ELKÉPESZTŐ MÓDON A 444 HAT ÉVIG VESZTESÉGES VOLT, 2019-BEN PEDIG CSAK KEREKÍTVE LETT 3 MILLIÓ FORINTOS AZ ADÓZOTT EREDMÉNY.

Időközben, a 2022-es választásokhoz közeledve aztán meglódult a 444 kiadója, amelynek a koronavírus-járvány ellenére a nettó árbevétele és az adózott eredménye egyaránt jócskán megszaladt.

Mindebben pedig Soros György mellett más támogatóktól érkező, adott esetben külföldi pénzeknek is kulcsszerepe lehetett. Ahogy arról az Adatradar beszámolt , 2021 decemberében, nem sokkal a választás előtt az Európai Bizottság azt állította, hogy Magyarországon torz a médiaszabályozás, a pálya a kormánypártok irányába lejt. Így aztán egy hónappal később támogatást ítéltek meg egy, a francia hírügynökség, az AFP égisze alatt működő konzorciumnak. A 2 200 000 eurós összköltségvetésű pályázatból hét „tényellenőrző csapatot” finanszírozott Brüsszel 12-15 hónapos futamidővel. Egy-egy nyertesre tehát több mint 120 millió forint jutott. Az AFP a 444.hu kiadójával, a Magyar Jeti Zrt-vel kötött stratégiai együttműködést.

Így jött létre a Lakmusz, amely döntően kormánykritikus „tényellenőrzéseket” végez, egyértelműen balliberális kötődésű szerkesztőségi gárdával. A lap újságírói ugyanis korábban szinte kivétel nélkül Soros által fenntartott helyeken, a 444-nél, a Magyar Narancsnál, a Direkt 36-nál vagy éppen a Soros-egyetemen dolgoztak. Sőt, ahogy azt pár hete a Magyar Nemzet megírta, a Lakmusz mellettEGY TANÁCSADÓI TESTÜLETET IS FELÁLLÍTOTTAK, AHOL A SOROS-HÁLÓZAT JÓL ISMERT SZEREPLŐI SORAKOZNAK.Tagja például Kapronczay Stefánia, a szintén Soros-pénzelte Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója, Krekó Péter, a Political Capital ügyvezetője, Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója és Pardavi Márta is, aki a Helsinki Bizottság társelnöke. Ez utóbbi szervezeteket szintén bőkezűen támogatta a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata. 

Nemrég az is kiderült, hogy a Lakmuszt további 30 hónapig, azaz két és fél évig (!) finanszírozzák majd külföldről. Ahogy maguk megírták, „a második, 30 hónapon át tartó fázis is az Európai Bizottság résztámogatásával valósul meg. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki a bizottság, és minden tevékenységben teljes függetlenséget élvez. A projekt keretében a Lakmusz öt másik autonóm szervezettel dolgozik együtt a hamis és félrevezető információk terjedése ellen Magyarországon: a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatóival, a francia AFP hírügynökség újságíróival, az Idea Alapítvány tudatos médiafogyasztással foglalkozó munkatársaival és a francia Epresspack webes fejlesztőivel.” 

Soros György mellett tehát most már – az uniós adófizetők pénzéből – Brüsszel is kezd a 444 kiadójának állandó fenntartójává válni. Vélhetően ugyanakkor nem fognak összeveszni a Magyar Jeti Zrt. működtetésén, az Európai Bizottság ugyanis nem delegált tagokat Uj Péterék vállalkozásába, ellentétben a Soros-hálózattal. Utóbbi pedig ráadásul a Lakmusz fent felsorolt partnerei között is több szereplővel képviselteti magát.

„A Telex egy az egyben másolja a Megafon-modellt. Ingyenes képzéseket indít, közösségimédia-használatot fog tanítani, így akarja csúcsra járatni az érzékenyítést” – fejtette ki.

Az amerikai kormánytól korábban sem állt távol, hogy beavatkozzon a magyar médiaegyensúlyba. Barack Obama elnökségének idején szerettek volna vidéki magyar újságokat támogatni, de azt a tervet a Trump-adminisztráció leállította.

Apáti Bence felidézte azt is:

az Egyesült Államok volt demokrata elnöke az áprilisi választások után egy, a demokrácia kihívásairól tartott előadásában is negatív példaként hozta fel Magyarországot.

„Erős emberek Kínától Magyarországon és a Fülöp-szigeteken át Brazíliáig hadba állították a közösségimédia-platformjaikat. Ha nem teszünk semmit, ez csak még rosszabb lesz” – mondta akkor Obama.

„Bizony arról panaszkodott, hogy mennyire elfogadhatatlan a jobboldal előretörése Magyarországon a közösségi médiában. És ezt nem fogják ennyiben hagyni” – kommentálta a korábbi amerikai elnök mondatait Apáti Bence.

Csalódást okoztak a baloldali pártok az áprilisi választásokon külföldi támogatóiknak, ezért az amerikai baloldal most a sajtón keresztül igyekszik növelni befolyását Magyarországon. Erről Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője beszélt a Kossuth Rádióban.

„Nagyon látványos, hogy most ezek a külföldi finanszírozók, miután ugye április 3-án történelmi vereséget szenvedett el a balliberális oldal a választáson, sokkal inkább

a befolyásszerzésnek a súlypontját most áthelyezték a magukat ugye civilnek nevező szervezetekre és ezekre a sajtótermékekre, tehát most úgy tűnik, hogy rajtuk keresztül igyekeznek befolyást szerezni”

– fogalmazott.

A budapesti amerikai nagykövetség közben hétfőn bejelentette: az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége olyan közép-európai programot indít hét országában, köztük Magyarországon, amelyek a demokratikus intézmények, a civil társadalmak, valamint a független sajtó megerősítését célozzák.

Nemrég kiderült, hogy a régi indexesek új blogja, a Telex hozzávetőleg 300 millió forintot kap az Egyesült Államok költségvetéséből. Ez még inkább rávilágít arra az évtizedes trendre, hogy a dollárbaloldal mögött Magyarországon dollármédia áll, amelyet szintén külföldről finanszíroznak. A jelenség egyik első bizonyítéka a 444.hu Soros György általi finanszírozása volt.

Nagy hullámokat keltett a „Telex Akadémia”, melynek kapcsán felidéztük, hogy az Egyesült Államok magyarországi nagykövete már szenátusi bizottsági meghallgatásán ígéretet tett arra, hogy a „független médiát” támogatni fogják. Erre bizonyíték a Telex "képzési programjának" hozzávetőleg 300 millió forintnyi dollárral, az amerikai adófizetők pénzéből való megtámogatása.

A Telex esete ugyanakkor nem példátlan.A 444.HU MÁR RÉGÓTA NAGYÖSSZEGŰ ADOMÁNYOKAT KAP KÜLFÖLDRŐL. A 2013 ÁPRILISÁBAN ELINDULT OLDALT MÁR KORAI FÁZISÁBAN KÜLFÖLDRŐL FINANSZÍROZTÁK.

gy például Soros György szervezetétől, a Nyílt Társadalom Alapítványtól „Civil újságírás” projektre a 2013. október 1-je és 2014. május 31-e közötti időszakra 49 500 dollárt, azaz mai árfolyamon számolva több, mint 20 millió forintot kapott a Magyar Jeti Zrt., a 444.hu kiadója. A 444 egyébként arra kapta a pénzt, hogy „felügyelje” a kampányidőszakot, valamint a választást, mind a 106 választókerületben.

Sőt,

A 444-BEN TŐKEALAPOKON KERESZTÜL IS JELENTŐS KÖZVETETT BEFOLYÁSRA TETTEK SZERT SOROS GYÖRGY.Ugyanis 2014-ben fél millió dolláros tőkebevonással húszszázalékos tulajdonrészt vásárolt a Magyar Jeti Zrt.-ben a Digital News Ventures nevű amerikai befektetési alap. Ez az alap az MDIF Media Development Investment Fund (MDIF) részeként működik. Az MDIF támogatói és befektetői között megtalálható többek közt a Soros György-féle Open Society Foundation: így például 2005 és 2009 között az MDIF (korábban MDLF) több mint 15 millió dollárnyi támogatást kapott az Open Society Institute-tól. Valér Kot és Marie Nemcova személyében két régi Soros-hálózatos szereplő a 444 kiadójának vezetőségébe is bekerült.

A magyarországi rendszerváltás előtt nagy társadalmi szerepet betöltő magyar nyelvű rádiót, a Szabad Európa Rádiót 42 éves működés után, 1993-ban végleg bezárták. Újraindítása többször is szóba került.

Ennek egyik fő szószólója a letűnt SZDSZ egyik kulcsfigurája, Haraszti Miklós volt, aki már 2012-ben a Washington Postban („Support democracy in Hungary with new Radio Free Europe broadcasts”) kérte az Egyesült Államokat, hogy indítsa újra a klasszikus médiumot.

Haraszti ráadásul két balliberális nagyágyút, a rendszerváltáskori SZDSZ-szimpatizáns amerikai nagykövetet, Mark Palmert, illetve az Orbán-kormány leváltását polgárháború révén is elképzelhetőnek tartó Charles Gatit is maga mellett tudhatta a kezdeményezéskor.

„…a nyugati típusú, plurális demokrácia magyarországi bukásával itt az idő, hogy az Egyesült Államok újraindítsa a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adását” – idézte fel a liberális értelmiség egykori igényét az Origo. A lap összeállításban most úgy fogalmaz: a korábban az amerikai kormány által létrehozott rádiót 2020-ban felváltotta a Szabad Európa elnevezésű internetes felület, de most már totális baloldali elfogultsággal.

A lap egyik alapító tagja az a Kerényi György, aki a posztkommunista párt, az MSZP sajtósa volt pár évvel korábban.

De rendszeres szakértője a Szabad Európának az egykori SZDSZ-es kabinetfőnök, a szegedi polgármester tanácsadója, Ruff Bálint is, aki az Origo szerint Márki-Zay Péter tavaly októberi előválasztási győzelme után a hódmezővásárhelyi polgármesternél is munkára jelentkezett, ám végül a parlamenti választásokon elbukott kormányfőjelölt nem kért a szolgálataiból.

A Szabad Európa néven működő portált amerikai költségvetési pénzekből tartják fenn. Saját bevallásuk szerint függetlenségük egyik garanciája a külföldön működő amerikai médiumokat összefogó ügynökség.