A béke lesz a központi témája a Ferenc pápa vezette karácsonyi szertartásoknak

Az ukrajnai háború és a többi fegyveres konfliktusa leállítását kívánja szorgalmazni Ferenc pápa a világhoz intézett karácsonyi üzeneteiben a Szent Péter-bazilikában szombat este kezdődő vigílián, valamint december 25-i beszédében.

Fél nyolckor kezdődött a Ferenc pápa vezette vigília a bazilikában.

A hagyomány szerint az egyházfő imádsága indította a szertartást, a papok a kivilágítatlan Szent Péter-bazilikában a főoltárig haladnak, ahol felcsendül a Kalenda, a karácsonyt hírül adó ének. Ezzel egy időben felkapcsolják a bazilika fényeit, és megszólalnak harangjai.

Felhajtják az oltárnál elhelyezett Gyermek Jézus szobrot eltakaró leplet. A földrészeket képviselő gyerekek népviseletben virágot helyeznek a szoborhoz: az idén Olaszországot, Indiát, Kongót, a Fülöp-szigeteket, Mexikót, San Salvadort és Koreát képviselik.

A Vatikán előzetes közlése szerint a pápával huszonöt bíboros, tizenöt püspök és kétszáz másik pap koncelebrál. Kínaiul az egyházért, franciául a pápáért, arabul a politikai, társadalmi, gazdasági felelősökért imádkoznak, hogy az erőszak megszüntetésével a békét építsék. Portugálul a testben és lélekben szenvedőkért, a dél-indiai malajálam nyelven a fiatalokért szól az ima.

A nyolcvanhat éves Ferenc pápa előre láthatóan a vigília nagy részét ülve kíséri majd térdfájdalmai miatt.

A szertartás végén a gyermekek a bazilikában felállított betlehemben, a jászolban helyezik el a Gyermek Jézus szobrát.

Tavaly karácsonykor háromezer hívőt engedtek be a vigíliára, és akkor még kötelező volt a maszk viselése, azóta viszont eltörölték a járvány óvintézkedéseket.

December 25-én délben Ferenc pápa a bazilika központi lodzsájáról mondja el karácsonyi üzenetét, melynek hagyományos témája a béke. Az egyházfő felsorolja a konfliktusok dúlta földrajzi térségeket, de szokás szerint érinti a legaktuálisabb nemzetközi problémákat. Az egyházfő az ukrajnai háború februári kirobbanása óta majdnem minden beszédében érintette a konfliktust, a karácsony előtti felszólalásaiban kitért az energiaválság, az élelmiszerhiány, az infláció problémáira hangoztatva, hogy azoknak súlyos következményei lehetnek Európában éppúgy mint a világ egészében.

Az olasz nyelvű beszéd után latinul Urbi et Orbi áldását adja Róma városára és a világra.

A pandémia óta ez lesz a második karácsony, melyen a pápa a bazilika lodzsájáról mondja el beszédét, melyet olaszok és külföldiek tömege hallgat majd a Szent Péter térről.

Az első keresztény vértanú, Szent István december 26-i ünnepén Ferenc pápa az apostoli palotáknak a Szent Péter térre néző ablakából mond rövid beszédet délben.

A Szent Péter tér közepén az Abruzzo hegyeiből érkezett magas fenyő áll, közelében az épületnagyságú fából faragott betlehemmel, mely Friuli Venezia Giulia tartomány ajándéka.

Az idei karácsony üzenetét elsőként Konrad Krajewski bíboros, a pápai alamizsnahivatal vezetője foglalta össze, mielőtt megérkezett Kijevbe szombaton.

A Kijevben szolgáló apostoli nuncius Visvaldas Kulbokas a Vatikáni Rádiónak elmondta, biztonságos, robbanások és rakéták nélküli karácsonyt kíván.

A szentszéki államtitkár Pietro Parolin bíboros úgy vélte, nem lát rövid időn belüli megoldást sem az ukrajnai, sem a világban zajló többi háborúra. „A helyzet nagyon törékeny” – jelentette ki Parolin.

A Szent Péter téren a Harry Grab nevű utcaművész installációt állított fel, mely a szent családot, közepén a Gyermek Jézussal a jászolban, egy ketrecben ábrázolja. A ketrec tetejét szöges drótra emlékeztető fénysor díszíti. Szűz Mária és Szent József kis méretű szobra a tengeren átkelő migránsok narancssárga mentőmellényét viseli. A Jézus születését hirdető angyal kezében tartott szalagon a Welcome to Europe (Üdvözöljük Európában) felirat olvasható.

Az orosz erők szombaton tüzérségi támadást hajtottak végre a dél-ukrajnai Herszon belvárosa ellen, hét ember meghalt, ötvennyolcan pedig megsebesültek – közölte szombaton az ukrán elnöki hivatal.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „terrorcselekménynek” nevezte az orosz műveletet.

Kirilo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője szerint tizennyolc sebesült állapota súlyos. Azt is közölte, hogy a támadást Grad típusú rakéta-sorozatvetővel hajtották végre.

Zelenszkij fényképeket is közzétett, amelyeken lángokban álló gépkocsik, betört ablakok és élettelen testek láthatók. A várost az ukrán erők novemberben foglalták vissza az orosz hadseregtől, azóta az oroszok többször intéztek ellene heves tüzérségi támadást a Dnyeper túlpartjáról.

„Ezek nem katonai létesítmények. (…) Ez terror – gyilkosság, megfélemlítés céljából vagy szórakozásból” – írta Zelenszkij.

Az AFP francia hírügynökség tudósítói számos élettelen testet láttak az utcán.

Jurij Szobolevszkij, a megyei tanács helyettes vezetője szerint egy rakéta a Szabadság téren álló szupermarket közelében csapódott be.

Ukrán közlés szerint az orosz erők Herszon megye más részei ellen is tüzérségi támadást hajtottak végre. A megye nagy része orosz ellenőrzés alatt van, és egyike annak a négy területnek, amelyet Moszkva a nemzetközi jog megsértésével elcsatolt.

Az ukrán ügyészség szombaton bejelentette, hogy egy ukrán bíróság tizenegy évi börtönre ítélt „két zsoldost” és „két orosz katonát”, akiket azzal vádolnak, hogy megkínoztak három ukrán katonát szeptemberben Izjum térségében.

„A katonákat elrabolták, és fogva tartották egy szabadidőközpontban víz és élelem nélkül. A megszállók az egyik katonát kalapáccsal ütötték” – közölte az ügyészség, hozzátéve, hogy „a négy férfi beismerte bűnösségét és bocsánatot kért”.

Volodimir Zelenszkij figyelmeztette az ukránokat, hogy Moszkva karácsonykor újabb csapásokat indíthat, és felszólította őket, hogy „figyeljenek a légiriadókra, segítsék egymást és vigyázzanak egymásra” – írja a The Guardian.

Az ukrán elnök pénteken esti videóbeszédében azt mondta: az ünnepek közeledtével az „orosz terroristák ismét fokozhatják tevékenységüket.”

A Reuters arról is beszámolt, hogy Zelenszkij oroszra váltva arra figyelmeztetett, hogy „Oroszország polgárainak világosan meg kell érteniük, hogy a terror soha nem marad válasz nélkül”. Részletesebben nem fogalmazott.

Vlagyimir Putyin rendeletben tiltotta meg a Gazpromnak és leányvállalatainak, hogy 2023 második feléig üzletet kössenek az úgynevezett „barátságtalan” befektetőkkel. Az orosz elnök a hétfőn elfogadott uniós gázársapkára reagálva mondta ezt és bejelentette: fenntartják a jogot, hogy felmondják a jelenlegi gázszerződéseiket. Közben Németországban alternatív megoldásokat keresnek: készen áll a működésre az első két LNG-terminál, ahol cseppfolyósított földgázt tudnak fogadni – hangzott el az M1 Híradójában.

Megérkezett a Seapeak Hispánia nevű tankerhajó Németország partjaihoz. 140 ezer köbméter egyiptomi cseppfolyósított földgázt szállít, amelyet Németország első két LNG-termináljába fognak betölteni.

Múlt hétvégén az alsó-szászországi város, Wilhelmshavenbe kikötőjében adták át az első német LNG-terminált, a német kancellár jelenlétében. itt fogadni és tárolni is tudják a cseppfolyósított földgázt, amelyet később már légnemű halmazállapotban juttatnak el a német gázhálózatba.

„Még sok ilyen terminál lesz, amelyek egytől egyig hozzájárulnak a fejlődéshez. Majd ha mind megépült, akkor bizton állíthatjuk, hogy Németország szavatolta az energiabiztonságát”

– mondta Olaf Scholz, német kancellár.

Ez a terminál várhatóan Németország éves gázszükségletének hat százalékát fedezi. Mintegy öt millió háztartást tud majd ellátni földgázzal. 2025-re – német sajtóinformációk szerint – a terminálok száma kilencre nőhet, amelyek együttes kapacitása nagyobb lehet, mint a háború előtti orosz gázimport.

Németország célja, hogy teljesen függetlenítse magát az orosz energiaforrásoktól. Moszkva ugyanis 50 év után először, szeptemberben leállította a földgázszállítást Németországba az Északi Áramlat 1 vezetéken.

Vlagyimir Putyin csütörtökön aláírta azt az elnöki rendeletet, amely 2023 második feléig megtiltja a Gazpromnak és leányvállalatainak, hogy tranzakciókat bonyolítsanak az úgynevezett „barátságtalan” befektetőkkel.

Az orosz elnök sajtótájékoztatóján bejelentette: fenntartják a jogot a jelenlegi gázszerződések felmondására is.

„Figyelemmel kísérjük az ügyet. Ha ez az egész javasolt rendszer sérti a Gazprom és partnerei közötti szerződéseket, akkor jogunk van mérlegelni, hogy kötelesek vagyunk-e teljesíteni ezeket a kontraktusokat, amennyiben a másik fél megszegi azokat”

– mondta az orosz elnök.

Az orosz kormány ezzel arra reagált, hogy az energiaügyi miniszterek hétfői ülésén Brüsszelben elfogadták az uniós gázársapkát. Hónapokig tartó vita és egyezkedés után 180 euro/MWh-ás gázárplafonban maximálták hétfőn a holland tőzsdén kötött havi ügyletek felső árhatárát. Vagyis az eredetileg tervezett 275, majd 188 euro/MWh-ra módosított árnál is alacsonyabb szintben egyeztek meg. A gázársapka február 1-től lép hatályba.

Ezt az uniós ötletet Magyarország ellenezte, de első körben például Németország sem támogatta a javaslatot. A Brüsszelben megállapított árplafon egyébként jóval a jelenlegi piaci ár felett van, ugyanis a gáz ára 900 dollár alá esett 1000 köbméterenként. A mértékadó holland tőzsdén jelenleg 81 euro/MWh-os áron kereskednek a gázzal.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyesült államokbeli látogatása után visszatért Kijevbe, és péntek reggel már újra íróasztala mögül jelentkezett a megszokott videoüzenetével.

„A győzelemért munkálkodunk!” – mondta mosolyogva a 44 éves államfő, jó napot és jó egészséget kívánva mindenkinek. Zelenszkij szerdán az Egyesült Államokban járt, ahol Joe Biden amerikai elnökkel tárgyalt, és beszédet mondott a kongresszusban. Biden 1,85 milliárd dollár értékben újabb katonai segélyt ígért Ukrajnának, amelynek egy Patriot típusú, nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer is része.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint pénteken Donyeck város déli peremén rálőttek az RT Arabic televízió forgatócsoportjára. Az incidensről az RT orosz televízió számolt be Telegram-csatornáján.

A forgatócsoportnak sikerült épségben elhagynia a járművet, néhány járókelő megsebesült.

A dél-ukrajnai Melitopol központjában pokolgép robbant egy gépkocsiban – közölte pénteken a TASZSZ-szal Vlagyimir Rogov, a „Mi Oroszországgal vagyunk” mozgalom elnöke. A detonációnak nem volt halálos áldozata, két ember megsebesült.

Az ukrán kormány pénteken bírálta, hogy a dél-ukrajnai Mariupolt uraló orosz hatóságok lebontják a drámai színház romjait, amely

több száz oda menekülő polgári személlyel márciusban tüzérségi támadás célpontja volt.

„A mariupoli drámai színház megszűnt létezni. Az orosz megszálló erők eltüntetik a bűntetteik nyomát, és nem törődnek azzal, hogy kulturális örökségről van-e szó, vagy sem” – írta Telegram-csatornáján az ukrán kulturális miniszter.

„Az épület a konfliktus és a kultúra elleni háborúk jelképévé vált” – fogalmazott Olekszandr Tkacsenko, aki az elkövetők felelősségre vonását követelte. A bejegyzéshez a miniszter egy videót is csatolt, amelyen egy buldózer egy törmelékek között álló falat rombol le.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Afrikából várhat támogatást, miközben továbbra is küzd az orosz invázió ellen – írja a Sky News.

Kijevben, a diplomaták egy csoportja előtt ma Zelenszkij elmondta, hogy 10 új nagykövetséget nyit a kontinensen, hogy erősítse a kereskedelmi kapcsolatokat és támogatást kérjen – összesen 30-at.

A Reuters szerint Ukrajna gabonakészleteit a kontinens szegénység és éhínség elleni küzdelemre próbálhatja felhasználni azokon a területeken, ahol erre szükség van, hogy megnyerje a támogatást.

„Több tucat afrikai országgal átszervezzük a kapcsolatainkat” – mondta korábban Zelenszkij.