Közel kétszer annyit kapott a baloldal a kampányára Amerikából, mint amennyit eddig beismert

Az eddig ismert összegnek csaknem a duplája, több mint hárommilliárd forintnyi amerikai támogatás érkezett az Action for Democracy-n keresztül a baloldali választási kampányba, amelyet lényegében a DatAdat cégcsoport vezényelt le. Az ellenzéki hálózat mögött pedig az Egyesült Államok titkosszolgálata, a CIA is megjelenik – olvasható az Origó.hu cikkében.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága ma nyilvánosságra hozta a baloldal külföldről történő finanszírozását vizsgáló titkosszolgálati jelentés – minősítés alól feloldott – főbb megállapításait.

A dokumentumból kiderül, hogy a Márki-Zay Péter által beismert 1,8 milliárd forinton felül további mintegy 1,2 milliárd forint is érkezett az Egyesült Államokból az ellenzékhez a Korányi Dávid vezette Action for Democracy nevű szervezeten keresztül. 

 
A jelentés szerint ugyanis a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak utalt 1,8 milliárd forint mellett a DK közeli Ezalényeg.hu kiadója, az Oraculum 2020. Kft. több, mint egymilliárd, a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoport közel 150 millió, a Gemius Hungary Kft. pedig mintegy 3 millió forintot kapott Karácsony Gergely főtanácsadójának amerikai szervezetétől. Összesen tehát 3 milliárd 15 millió forintnyi külföldi pénzt utaltak a baloldali kampányra.

Márki-Zay Péter elmondása alapján eddig csak azt lehetett tudni, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom utalt pénzt a DatAdatnak. Most viszont az is egyértelművé vált, hogy lényegében a teljes magyar baloldal megbízásokkal halmozta el Bajnai Gordonék adatkezelő cégcsoportját.  
A Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom, pártja a Párbeszéd, az LMP, az MSZP-hez köthető Kapcsolat.hu Kft., Böcskei Balázs Idea Intézete, és a Czeglédy Csaba érdekkörébe tartozó Éljen Szombathely Egyesület is jelentős összegeket utalt a volt miniszterelnök és társai vállalkozásainak.

A szolgálatok megvizsgálták az Action for Democracy kapcsolati hálóját, és feltárták, hogy a szervezet kapcsolatba hozható a National Endowment for Democracyval (NED), ami „lényegében a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön”.

Ezt nem más, mint a szervezet társalapítója, Allen Weinstein is megerősítette, amikor még 1991-ben úgy fogalmazott: 

Az elemzés rámutatott, hogy a NED részese volt a 2006-os fehérorosz ellenzéki elnökjelölt kampányának, a 2011-es arab tavasz során ellenzéki pártokat támogatott, nagyobb összegeket juttatott az ujgur csoportoknak Kínában, és hongkongi civil szervezeteket is finanszírozott.

Az Action for Democracy – Chris Maroshegyi nevű amerikai alelnökén – keresztül szoros kapcsolatban van továbbá az Albright Stonebridge Group nevű szervezettel is, amelynek számos vezető munkatársa 2021-ben tagja lett Joe Biden amerikai elnök adminisztrációjának.  

Ismert, múlt héten Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja kezdeményezte az anyag titkosításának a feloldását, és kijelentette: „az ország szuverenitását súlyosan sértő cselekményekről és tranzakciókról van szó, amelyekről joga van tudni a teljes magyar nyilvánosságnak”.

Nem tudtunk róla, nem kaptunk belőle, Márki-Zay Péterék ügye – többnyire ezekkel a szavakkal reagáltak a baloldali politikusok, amikor az Amerikából érkező 3 milliárdos kampánytámogatásról kérdezték őket.

Bár egymás után derülnek ki a részletek a baloldal pártfinanszírozási botrányáról, a vezető politikusaik továbbra is csak mellébeszélnek a tengerentúlról érkező 3 milliárd forintnyi támogatással kapcsolatban.

A hatósági vizsgálatok alapján bizonyosnak tűnik, hogy az ország szuverenitását is veszélyeztető beavatkozási kísérletről van szó, amelyhez hasonlóra nem volt példa a rendszerváltás óta eltelt évtizedek alatt. Ugyanakkor az ellenzéki politikusok úgy tesznek, mintha még csak nem is hallottak volna arról, hogy a hivatalos keretük többszöröséből kampányolhattak az áprilisi voksolást megelőzően, a felelősséget pedig Márki-Zay Péterre, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) elnökére igyekeznek hárítani.

Márki-Zay PéterFORRÁS: FACEBOOK/MÁRKI-ZAY PÉTER

IGAZ, HOGY A MAGYAR VÁLASZTÁSOK APROPÓJÁN LÉTREJÖTT ACTION FOR DEMOCRACY (AD) ELNEVEZÉSŰ SZERVEZETEN KERESZTÜL AZ MMM SZÁMLÁJÁRA KERÜLT A MÁR EMLÍTETT 3 MILLIÁRD FORINT NAGYOBBIK RÉSZE, ÁM AZ 1,8 MILLIÁRD FORINTBÓL MIND A HAT BALOLDALI PÁRT KAMPÁNYOLT.A Karácsony Gergely városdiplomáciai főtanácsadójaként tevékenykedő Korányi Dávid vezette AD jelentős összeget, 1 milliárd forintot juttatott az Oraculum 2020 Kft.-nek is. Utóbbi a kiadója az EzaLényeg.hu nevű, DK-közeli propagandalapnak. Az amerikai pénzek nagy része egyébként a Bajnai Gordon volt kormányfő és a Ficsor Ádám egykori titokminiszter érdekeltségébe tartozó, az egész baloldal kampányát bonyolító DatAdat-csoporthoz került. Az MMM 1,4, az Oraculum 324, az Action for Democracy 147 millió forintot utalt Bajnaiékhoz.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke az Amerikából érkező milliárdokat firtató kérdésre úgy fogalmazott: nem tudott arról, hogy Márki-Zay mozgalmához külföldi kampánypénzek is érkeztek, s azt állította, a Demokratikus Koalíció semmit nem használt fel ezekből az összegekből.

Gyurcsány Ferenc FORRÁS: FACEBOOK

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője ugyancsak azt bizonygatta a párt "árnyékkormányinfóján", hogy semmilyen formában nem került hozzájuk a guruló dollárokból.

Karácsony Gergely kijelentette, az Amerikából érkező milliárdok Márki-Zay egyesületére és az Action for Democracyre tartoznak. – A Párbeszédhez nem került ezekből a pénzekből – hangsúlyozta a botránytól elhatárolódni próbálkozó főpolgármester.

A párbeszédes Tordai Bence szintén azt állította, hogy fogalma sincs, ki és mire fordította a 3 milliárd forintot, mivel az szerinte különböző egyesületekhez érkezett, hozzátéve, pártja egy fillért sem kapott az amerikai donációkból.

Hasonlóképpen hárított Szabó Tímea, a Karácsony-párt frakcióvezetője is, aki emellett az ügyről készült és nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés autentikusságát is kétségbe vonta. Úgy fogalmazott, hogy „mindenféle színes vonalakat húzni ide-oda enyhén szólva barokkos".

Az ugyancsak a Párbeszéd színeiben mandátumot nyert Jámbor András állítólag csak a sajtóból szerzett tudomást a guruló dollárok ügyéről. Bár szerinte ki kell vizsgálni az esetet, azt is hozzátette, ha történt volna valami visszaélés, azt a kormánypárti sajtó már nyilvánosságra hozta volna.

Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese tagadta, hogy tudomása lett volna a tengeren túlról érkező kampánypénzekről. Úgy fogalmazott, örült volna, ha korábban van információja a 3 milliárd forintról, ami szavai szerint rengeteg pénz.

A jobbikos honatya Bencze János is azt bizonygatta, hogy nincs tudomása a külföldről érkező milliárdok sorsáról, s úgy fogalmazott, ő is kíváncsi lenne, kik és miként használták fel az összegeket. A Jobbik korábbi elnöke, Jakab Péter is csak azt mondta, hogy a választási kampányban nem használtak fel külföldi pénzt.

Bár Ungár Péter, az LMP társelnöke fogalmazott a legerősebben a baloldali politikusok közül – dermesztőnek nevezve, hogy sokan nem tartják problémának a kampányfinanszírozási botrányt – a pártja felelősségéről ő sem beszélt.

Hasonlóképpen nyilatkozott az LMP-től Kanász-Nagy Máté is. A szintén LMP-s Hohn Krisztina meglepődött a jelentés tartalmán, miközben azt állította, hogy törvényesen járt el a pártja.

Több politikus egyáltalán nem volt hajlandó értelmes választ adni a sajtó kérdésére, így például Mellár Tamás (Párbeszéd), valamint Tóth Endre (Momentum) teljesen más témáról kezdtek beszélni a guruló dollárok ügyében feltett újságírói kérdésre. Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke pedig szó nélkül elhajtott az autójával, amikor azt kérdezték tőle, hogy a szocialisták részesültek-e az amerikai pénzekből.

A homályos eredetű, külföldi milliárdokhoz köthető befolyásolási kísérlet részleteinek a feltárására egyébként számos vizsgálat indult.A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL KÖLTSÉGVETÉSI CSALÁS GYANÚJA MIATT, A NEMZETI NYOMOZÓ IRODA PEDIG PÉNZMOSÁS ÉS SIKKASZTÁS GYANÚJA MIATT FOLYTAT NYOMOZÁST, DE VIZSGÁLATOT FOLYTATNAK A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK, AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK, VALAMINT A NEMZETI ADATVÉDELMI HIVATAL IS.

A magyar baloldal választási kampányát több mint 3 milliárd forinttal pénzelő Action for Democracy vezetője, Korányi Dávid a baloldali propagandablognak, a Telexnek nyilatkozva próbálta bagatellizálni Rákay Philip hétvégi leleplező videóját. Bajnai Gordon volt miniszterelnök korábbi, Karácsony Gergely főpolgármester jelenlegi tanácsadója azonban újabb hazugságokba bonyolódott.

Korányi Dávid hétfőn a Telexen keresztül kezdett lázas magyarázkodásba Rákay Philip leleplező videója után. Mint köztudott, a Megafon munkatársa az Internet Archive - kvázi digitális levéltár - segítségével három ponton leplezte le a baloldal korábbi hazugságait.

Az első, hogy az Action for Democracy igenis a választási kampányhoz gyűjtötte az adományokat, nem pedig a „kultúra megváltoztatásához" kértek anyagi segítséget. A második, hogy szó sem volt mikroadományokról, hiszen az Action for Democracy még élő adománygyűjtő felülete szerint csupán tizenegyen utaltak pénzt a szervezet felhívására. A harmadik pedig, hogy bár ennek az ellenkezőjéről beszéltek, valójában nem kellett az adományozóknak feltüntetniük az útlevélszámukat, erre ugyanis lehetőségük sem volt.

Vita a saját honlappal

Bajnai Gordon volt kormányfő egykori, Karácsony Gergely főpolgármester jelenlegi tanácsadója a Telexen megjelent kínos propagandacikkben zavaros magyarázkodásba kezdett arról, hogy mi számít választási kampánynak és mi nem. Szerinte "az autoriter vezetők elleni fellépés és a demokrácia leépítése elleni küzdelem" nem pártpolitikai kampány, sem az amerikai, sem a magyar szabályok szerint. - Mi azt sosem állítottuk, hogy ne Orbán és más aspiráns, aktuális diktátorok ellen küzdenénk minden erőnkkel – fogalmazott az Action for Democracy vezetője.

Korányi Dávid

Korányi Dávid magyarázata azért is hazug, mert az általa vezetett szervezet internetes oldaláról készült március 24-ei mentéséből – a választás április 3-án volt – kiderült, hogy a szervezet gőzerővel készült a magyar országgyűlési választásokra és az Amerikából jól ismert kifejezéssel battleground state-ként, vagyis csatatérállamként jellemezték Magyarországot. A honlap még élő adománygyűjtő felületére kattintva pedig ezt kiegészítve a következőket lehet olvasni még most is:a legkritikusabb választás előtt állunk, amit a világ valaha látott.A demokrácia sorsa ezen a választáson és az Orbán-féle diktátorok megállításán múlik. Ezért harcol az Action for Democracy. Ezt követően pedig feltették a kérdést:Adakozol erre a célra?Korányi Dávid tagadása tehát meglehetősen hiteltelen, hiszen éppen a lényegről nem ejtett egyetlen szót sem, a honlap szerint ugyanis teljesen világos, hogy a választásokra, az Orbán-kormány megdöntésére gyűjtötték a pénzt.

A digitális levéltár ismét segített

Korányi Dávid szerint Rákay Philip állításával ellentétben sokkal több támogatójuk volt, január óta összességében az Action for Democracy teljes tevékenységét tekintve többezres nagyságrendű. „A nagy leleplezésként tálalt screenshot a több százból egyetlen kampány egy kiragadott pillanatban való állapotát mutatja csak, semmit nem mond az összképről" – fogalmazott megint zavarosan (vajon mit értett azon, hogy több száz kampányt folytattak a magyar választás előtt?).

Korányi szerint a videóban bemutatott felület csak egyike volt az adománygyűjtő oldalaknak, amiket a fundraising kampány során használtak. Az Action for Democracy honlapja mellett az ActBlue és az Action Network felületén, valamint a magyartavasz.hu nevű nyugat-európai diaszpórát célzó magyar nyelvű oldalon keresztül is sokan iratkoztak fel és küldtek adományt. A szervezet állítása szerint direktben ért el támogatókat e-mailben és a közösségi médián keresztül, többen pedig a banki átutalást választották. Szerinte volt olyan nap februárban, amikor több százan küldtek támogatást az Action for Democracynak, így Korányi szerint nem igaz, hogy csak 11 ember adta össze a 3 milliárd forintot, amit a szervezet Magyarországra juttatott.

Ezzel összefüggésben az ugyancsak megafonos Deák Dániel tegnap egy videóban válaszolt Korányi Dávidnak. Deák szintén az Internet Archive-ot hívta segítségül és kiderült, hogy

AZ AZÓTA MÁR TÖRÖLT MAGYARTAVASZ.HU OLDALON – A MÁRCIUS 23-AI MENTÉS SZERINT – NEM IS VOLT ADOMÁNYGYŰJTŐ FELÜLET.

Az is egyértelművé vált, hogy az Action for Democracy Facebook-oldalán egyáltalán nem kértek, nem gyűjtöttek felajánlásokat. Erre vonatkozó bejegyzés egyszerűen nincs.

Korányi az útlevélszám-rengetegben

Korányi Dávid az útlevélszámokkal összefüggésben is zavaros magyarázatot adott. Mint közölte, a magyar, útlevélszámot kérő donációs oldal a régi honlapon működött, és az már nem elérhető április óta. Azt ígérte, hogy a szervezet informatikusai előkeresik a tavaszi verziót, ám azt csak később tudja elküldeni, mert a Telexszel folytatott levelezésükkor New Yorkban még hétvégi munkaszünet volt. Korányi próbált biztosra menni, hiszen azért hozzátette: nincs olyan törvényi előírás, amely alapján ellenőrizniük kellene a támogatók állampolgárságát.

A dolog szépséghibája csupán az, hogy Rákay Philip éppen a Korányi által még meg nem talált tavaszi honlapváltozat mentését tette közzé, ezen pedig nyoma sincs útlevélszám rubrikának. Nagy kérdés, hogy Korányi mivel fog előrukkolni, hiszen korábban, november 22-én éppen ő közölte, hogy csak a diaszpórában élő számtalan magyar állampolgártól összeszedett pénzből támogatta az Action for Democracy a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalmat. Ráadásul Márki-Zay több nyilatkozatában is leszögezte, csak magyar útlevélszámmal, vagyis állampolgársággal lehetett felajánlásokat tenni.

A baloldali holdudvar szellemi hanyatlásának az egyik legjobb példája a kampánypénz-ügy, mert világosan megmutatja, hogy még jelentős külső támogatással sem tudnak fegyelmezetten végrehajtani célorientált stratégiákat – mondta el az Origónak adott interjúban Talabér Krisztián. A Nézőpont Intézet politológusa szerint amennyiben a baloldal nem menekülne a kínos kérdések megválaszolása elől, nemcsak arra a kérdésre kellene válaszolniuk, hogy milyen politikai képviseletet ígértek a guruló dollárokért cserébe, hanem hogy egyáltalán kinek. Hozzátette: a dollármilliók jelentettek elsőrendű motivációt a szankciópárti álláspont képviseletében.

Leleplező videót tett közzé a Facebookon Rákay Philip, amelyben egyértelműen bizonyítja, hogy a dollárbaloldalhoz nem amerikai magyar kisadományozóktól érkezett hárommilliárd forint, hanem az összeg összesen 11 forrásból érkezett. Van esély arra, hogy kiderüljön, ki az a 11 adományozó?

Mivel a baloldalt támogató Action for Democracy abban is valótlant állított, hogy az adományok átláthatósága érdekében útlevélszámot kértek, vélhetően a teljes adományozói adatbázisukat átszövi a visszakövethetetlenség, ami bizonyára célja is volt az amerikai gyűjtőoldalnak. A pénzek összekalapozása alapvetően több profizmusra utal, mint az, ahogyan ezeket a pénzeket felhasználták, és az ehhez köthető szenzitív információkat kezelték.

A BALOLDALI HOLDUDVAR SZELLEMI HANYATLÁSÁNAK AZ EGYIK LEGJOBB PÉLDÁJA EZ AZ ÜGY: VILÁGOSAN MEGMUTATJA, HOGY MÉG JELENTŐS KÜLSŐ TÁMOGATÁSSAL SEM TUDNAK FEGYELMEZETTEN VÉGREHAJTANI CÉLORIENTÁLT STRATÉGIÁKAT.

A baloldal egyre jobban belebonyolódik a saját hazugságaiba, és ezáltal még hiteltelenebbé válnak. Miért nem képesek bevallani az igazat?

Tiltott párt- vagy kampányfinanszírozást elfogadni komoly büntetőjogi következménnyel járhat, így egyfelől a teljes tagadásba menekülésük a jogi következmények előli menekülés is, másfelől politikai szempontból azért fontos kerülniük a témát, mert az ilyen támogatások sosem ingyen vannak, ugyanis cserébe a donor mindig politikai hasznot remél. Amennyiben a baloldal nem menekülne a kínos kérdések megválaszolása elől, nemcsak arra a kérdésre kellene válaszolniuk, hogy milyen politikai képviseletet ígértek a guruló dollárokért cserébe, hanem hogy egyáltalán kinek.

A BALOLDAL ELMÚLT FÉLÉVES KOMMUNIKÁCIÓJÁBÓL AZ DERÜL KI, HOGY ERŐSEN SZANKCIÓPÁRTIAK, FIGYELMEN KÍVÜL HAGYVA AZT A TÉNYT, HOGY A SZANKCIÓK NEMCSAK MAGYARORSZÁG, DE EURÓPA GAZDASÁGÁT IS SZÉTVERIK.

Személyes véleményem szerint a dollármilliók jelentettek elsőrendű motivációt a szankciópárti álláspont képviseletében.

Márki-Zay Péter már többször elszólta magát, és leleplezte a baloldal hazugságait. Ez szándékos, vagy egész egyszerűen nem gondol bele abba, amit beszél?

Erre kétféle válasz is lehetséges, függően attól, hogy Márki-Zay Pétert mennyire gondoljuk kompetens politikai szereplőnek. Ha annak gondoljuk, akkor egyfelől bosszúkísérlet is lehet a baloldal ellen, amiért a kampány alatt és a választási kudarc után korábbi szövetségesei egy pillanat alatt cserben hagyták őt. Amennyiben nem gondoljuk Márki-Zay Pétert kompetens politikai szereplőnek, akkor egyszerűen az is elképzelhető, hogy ugyanazt az átgondolatlan és csapongó politikai kommunikációt folytatja, amely a kormánypártokat tavasszal ismételten hozzásegítette a kétharmados győzelemhez. Én az utóbbit gondolnám valószínűbbnek, mivel

MÁRKI-ZAY PÉTER ORSZÁGOS MEGJELENÉSE ÓTA EGYSZER SEM BIZONYÍTOTTA RÁTERMETTSÉGÉT A POLITIKÁRA.

Az a körülmény, hogy az Action for Democracy kapcsolatba hozható az amerikai titkosszolgálat egyik fiókszervezetével, még nyilvánvalóbbá teszi, hogy az adományozás valódi célja a hazai belügyekben való külföldi befolyásszerzés. Miért volt ez célja az amerikaiaknak?

Az amerikai finanszírozás szándéka kevésbé egyértelmű, mint a balliberális oldal indítékai. Két dolog biztosan állítható: a baloldal képtelen volt végrehajtani a tervet, dollármilliók segítségével sem tudták megragadni a kormányrudat; illetve az, hogy a hazai baloldal számára olyan, mint a „nemzeti érdek" nem mond semmit. Már-már közhellyé válik, de az ilyen esetekben tényleg megkérdőjelezhetetlen az igazságtartalma annak a kijelentésnek, hogy

A HAZAI BALOLDAL NEM MAGYARORSZÁGOT KÉPVISELI KÜLFÖLDÖN, HANEM A KÜLFÖLDI ÉRDEKEKET MAGYARORSZÁGON.

Milyen jövő várhat a dollárbaloldalra?

A dollárbaloldal már tizenkét éve nem talál magára: vidéki szervezeti hálózata elkorhadt, a népszerűtlenségük a rekrutációnak sem kedvez, az előválasztásnak nevezett belső kiválasztási mechanizmusuk, illetve az ehhez hasonló szisztémák pedig csak a kontraszelekciót erősítik. További nehezítő tényező, hogy az Orbán-centrikus világképük – vagyis, hogy mindent abból vezetnek le, hogy mit gondol Orbán Viktor, majd ennek az ellenkezőjét kommunikálják – pedig nem illeszkedik a magyar választói lélektanhoz, így szavazótábor növelésére alkalmatlan üzenetek megfogalmazására van csak kapacitásuk. Úgy vélem, hogy a dollárbaloldal tartósan beragadt a népszerűtlen kategóriába, mellesleg a Nézőpont Intézet pártpreferencia-kutatásai már több mint fél éve jelzik az ellenzékváltó hangulatot. Ennek elsődleges jele, hogy 15-20 százaléknyi olyan választót látunk, akikről bár kormányellenességük kiderül, de a mostani ellenzéki politikai palettáról már nem tudnak választani.