kulcsár edina
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd óta több fórumon, rendszeresen hangoztatja, hogy nem ukrán rakéta csapódott be Lengyelországban, miközben még a lengyel nyomozók is ukrán rakétáról beszélnek.
A Reuters szerint Andrzej Duda lengyel elnök azt közölte, hogy minden jel szerint eltévedt ukrán légvédelmi rakéta okozhatta két ember halálát kedden Lengyelországban, ebben pedig az Egyesült Államok is egyetért (az amerikaiak a lengyelekkel közösen vizsgálják a történteket). Az ukrán elnök viszont továbbra is kitart amellett, hogy nem ukrán, hanem orosz rakétáról van szó.
Emiatt az ukránok kérvényezték, hogy ők is saját nyomozókat küldhessenek a helyszínre az eset kivizsgálásának ügyében, a lengyel elnök pedig ezzel kapcsolatban elmondta, hogy beleegyeztek az ukrán kérésbe, de az amerikaiaknak is engedélyezniük kell, ez viszont szerinte meg fog történni.
Rendőrök járőröznek a kelet-lengyelországi Hrubieszów járásban fekvő Przewodow faluban 2022. november 15-én, miután két ember életét vesztette azt követően, hogy ukrán rakéta csapódott be
FORRÁS: MTI/EPA/PAP/WOJTEK JARGILO
Az eseményekre ráadásul videós bizonyíték is van, ezt azonban egyelőre még nem hozták nyilvánosságra. Jakub Kumoch, a lengyel elnök tanácsadója szerint a felvételen tisztán látszanak azok az események, amelyek a tragédiához vezettek.
HOZZÁTETTE, HOGY A RAKÉTA TÖRMELÉKÉBŐL, A KRÁTER NAGYSÁGÁGÁBÓL ÉS A FELHASZNÁLT ÜZEMANYAG MENNYISÉGÉBŐL A FELVÉTELEK NÉLKÜL IS KI LEHET SZÁMÍTANI, HOGY HONNAN LŐTTÉK KI A RAKÉTÁT.
Dimitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint a nyugati hatalmak úgy vádaskodtak, hogy semmilyen bizonyíték nem állt a rendelkezésükre. Hozzátette, hogy a mostani események jól mutatják, hogy nem szabad elhamarkodott döntéseket hozni, és ezzel megkockáztatni egy esetleges eszkalációt.
Az Izvesztija nemrég arról írt, hogy az ukránok által említett két rakéta valójában csak egy volt, tehát úgy tűnik, az is álhír lehetett, hogy az ukrán légvédelem által kilőtt rakéta eltalálta az orosz beérkező rakétát, és egy szerencsétlen véletlen miatt történt meg a tragédia. Ezt az információt viszont még nem erősítették meg.
Nem fogadja el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az eddigi vizsgálatok eredményeit a Lengyelország területére becsapódott és két ember halálát okozó rakéták ügyében. Az ukrán elnök szerint az oroszoké volt az a hadi eszköz, ami a pusztítást okozta. Korábban a lengyel kormány, Joe Biden amerikai elnök és a NATO is azt közölte, hogy egy szovjet gyártmányú, de ukrán rakéta hullott lengyel területre. Biden úgy reagált Zelenszkij szavaira, hogy az ukrán államfőnek nincs bizonyítéka – hangzott el az M1 Híradójában.
A szakértők minden négyzetmétert átvizsgálnak a rakétabecsapódás helyszínén. Minden megtalált alkatrész döntő fontosságú lehet az ügy kivizsgálásában. A területet a hatóságok hermetikusan lezárták.
Az incidens kedden történt Przewodówban, Lengyelország keleti részén, az ukrán–lengyel határtól mindössze hat kilométerre. A rakéta egy gabonasilót talált el, és két lengyel állampolgár, akik a közelben tartózkodtak, életüket vesztették.
A településen élők azt mondják, a történtek óta minden megváltozott.
„Ki ne félne! Mindenki fél, mert mi vagyunk a legközelebb az ukrán határhoz. De nemcsak ez jelent veszélyt, Fehéroroszország is nagyon közel van” – mondta egy helybéli, aki szerint az egész térség egy veszélyzóna.
A szakértők az elsődleges vizsgálatok után megállapították, hogy legalább egy rakéta szovjet gyártmányú Sz–300-as légvédelmi eszköz volt. Ilyennel ugyan mind az ukrán, mind az orosz hadsereg rendelkezik, de mivel kisebb a hatótávolsága, az Orosz Föderáció területéről kilőve nem érhette volna el Lengyelországot.
Az incidens másnapján Joe Biden elnök azt közölte, hogy a robbanást okozó rakéta az ukrán hadsereg légvédelmi eszköze volt. És ugyanezt nyilatkozta a vizsgálatok előzetes eredményeire hivatkozva Andrzej Duda lengyel elnök is, sőt a NATO is erre az álláspontra jutott.
Volodimir Zelenszkij azonban mindezt nem fogadja el.
„Személyesen vettem át az esti jelentést a légierő és a hadsereg parancsnokától. Nem kételkedem, ez nem a mi rakétánk volt, nem mi lőttük ki. Nincs okom nem bízni bennük” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
Időközben az ukrán elnök újságíróknak azt is mondta, ragaszkodik hozzá, hogy saját szakértői is részt vegyenek Lengyelországban az ügy kivizsgálásában, sőt, szerinte az ukrán szakembereket már be is kellett volna engedni a baleset helyszínére.
Andrzej Duda lengyel elnök erre a követelésre azt mondta, Lengyelországnak és az Egyesült Államoknak is jóvá kellene hagynia, hogy ukrán szakértők érkezzenek a rakétabecsapódás helyszínére.
„Megosztottuk a nyomozás eredményét Joe Biden elnökkel, azaz az ügy kivizsgálása szövetségesi szinten történik. Ezt Joe Biden kezdeményezte, tehát a lengyel és az amerikai szakértők most együtt vannak a helyszínen. Ha ebben más is részt akar venni, akkor mindkét féltől engedélyt kell erre kérnie” – szögezte le a lengyel elnök.
Szakértők szerint a becsapódás valamilyen módon kapcsolatban van a kedd délutáni orosz rakétatámadásokkal. Az orosz hadsereg ugyanis az eddigi legsúlyosabb rakétatámadást intézte az ukrán infrastruktúra ellen. Magas rangú tisztviselők egybehangzóan úgy fogalmaztak, hogy a lengyelországi robbanás az Ukrajna ellen végrehajtott orosz offenzíva következménye volt.
A támadások csütörtökön is folytatódtak. Reggel légiriadót rendeltek el Ukrajna egész területén, több városból, köztük Odesszából is rakétatalálatokat jelentettek. Az ukrán nemzeti energiatársaság pedig azt közölte, hogy az ország egész területén lépcsőzetesen időnként kikapcsolják majd az áramot, ugyanis az orosz rakétacsapások több mint 30 ukrajnai infrastrukturális létesítményt megrongáltak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök álláspontja továbbra is eltér az Ukrajnát támogató nyugati országokétól a Lengyelországban lezuhant rakéta ügyében, ez pedig fesszültséget szült a szerdai NATO-tanácskozáson.
A NATO-tagállamok nagykövetei szerdán üléseztek, hogy egyeztessenek az ukrán határhoz közeli lengyel Przewodów faluban becsapódott rakéta ügyében. A NATO, Lengyelország és az Egyesült Államok szerint a fegyvert valószínűleg a kijevi légvédelmi erők lőtték ki egy orosz támadás során. Ennek ellenére Volodmir Zelenszkij az ülés után kijelentette, „nincs kétsége” afelől, hogy az ukrán határ közelében Lengyelországban becsapódott rakéta, amely két ember halálát okozta, „nem ukrán eredetű”.
Az ukrán elnök kijelentése azonban legalább egy NATO-diplomatát felháborított, aki a Financial Times-nak névtelenül nyilatkozva elmondta:
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, semmi sem utal arra, hogy a rakétatámadás Moszkva szándékos csapásmérése lett volna. Hozzátette, a nyugati katonai szövetség szerint „nincs jele annak, hogy Oroszország támadó katonai akciókra készülne a NATO ellen”. Kiemelte azonban: „Ez nem Ukrajna hibája. Oroszországot terheli a felelősség azért, ami tegnap Lengyelországban történt, mert ez közvetlen következménye a folyamatban lévő háborúnak”.
Andrzej Duda lengyel elnök szerdán Lengyelországban tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a nyomozók szerint „nagy valószínűséggel” egy orosz gyártmányú, az 1970-es években gyártott S300-as rakétáról volt szó. „Nincs bizonyítékunk arra, hogy Oroszország indította” – fogalmazott.
A Fehér Ház támogatta Varsó álláspontját. „Semmi olyat nem láttunk, ami ellentmondana Duda elnök előzetes értékelésének, miszerint ez a robbanás nagy valószínűséggel egy ukrán légvédelmi rakéta eredménye volt, amely sajnálatos módon Lengyelországban landolt” – fejtette ki Adrienne Watson, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője.
Nincs arra utaló jel, hogy a keddi kelet-lengyelországi robbanás szándékos támadás eredménye lenne, és arra sem, hogy Oroszország katonai offenzívát indítana a NATO ellen – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdai sajtónyilatkozatában.
Stoltenberg a NATO-tagállamok nagykövetei részvételével tartott rendkívüli tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta: az előzetes elemzések szerint az incidenst valószínűleg egy ukrán légvédelmi rendszer rakétája okozta, amelyet azért lőttek ki, hogy megvédjék az ukrán területet az orosz cirkálórakétáktól.
– hangsúlyozta a főtitkár.
Hozzátette, hogy az eset kivizsgálása még folyamatban van, és meg kell várni a végeredményét. Felhívta a figyelmet, hogy a NATO az ukrajnai háború kezdete óta fokozta a készenlétet a szövetség keleti szárnyán.
„Oroszországnak abba kell hagynia ezt az értelmetlen háborút, a NATO pedig továbbra is támogatni fogja Ukrajna jogát az önvédelemhez” – jelentette ki Stoltenberg.
Közölte továbbá, hogy több szövetséges tagállam is bejelentette, hogy kész növelni a légvédelmi eszközök mennyiségét Ukrajnának, erről még a szerdai nap folyamán tanácskoznak az érintett országok.
Semmi sem utal arra, hogy szándékos támadás lett volna Lengyelországgal szemben a Przewodówban történt robbanás – jelentette ki szerdai varsói sajtóértekezletén Andrzej Duda lengyel elnök.
A biztonságért és védelemért felelős lengyel miniszterekkel folytatott tanácskozást követő, Mateusz Morawiecki kormányfővel közös sajtóértekezleten Duda elmondta: az Ukrajna ellen intézett keddi orosz légicsapások a lengyel határhoz közeli területeket is értek. Érthetőnek nevezte, hogy Ukrajna az orosz rakéták ellen légvédelmi rakétákkal is védekezett.
„Lényegében ezért a keddi incidensért az orosz fél felelős” – tette hozzá. „Egyáltalán semmilyen jel nem utal arra, hogy Lengyelországgal szemben szándékos támadás történt volna” – fogalmazott. Feltehetőleg SZ–300-as, a 70-es években a Szovjetunióban gyártott rakéta csapódhatott be – mondta, véletlen balesetnek minősítve az eseményt.
– fejtette ki Andrzej Duda.
Lengyelország elnöke elmondta még, hogy az előzetes helyszíni vizsgálat arra utal, hogy a kelet-lengyelországi Przewodówban nem „hagyományos robbanás” történt, inkább a maradék lőszer gyulladhatott fel a rakéta lezuhanásakor.
A helyszínen továbbra is lengyel és amerikai nyomozók dolgoznak – erősítette meg. Andrzej Duda nyugalomra szólította fel a helyi lakosokat annak kapcsán, hogy Lengyelország keleti határa térségében jelenleg fokozott a katonai repülőgépek és a fegyveres erők aktivitása.
Mateusz Morawiecki a közös sajtóértekezleten közölte: a rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy az ukrajnai orosz támadásban „az egyik rakétát valóban nagyon szerencsétlen módon lőtték ki”, Lengyelország területére csapódott be anélkül, hogy az valamelyik fél szándéka lett volna.
– közölte Morawiecki. Ez a jogi eszköz azonban továbbra is rendelkezésre áll – fűzte hozzá.
Duda elnök kedd este még nagyon valószínűnek nevezte, hogy Lengyelország nagykövete a NATO-nál a 4. cikkely elindításáról szóló kérvényt nyújt be szerdán. Ez a cikk a szövetségesek közötti konzultációkat helyez kilátásba, ha bármelyik tagország fenyegetést érzékel területi egysége, függetlensége vagy biztonsága ellen.
Morawiecki később, a nemzetbiztonsági tanács ülésén a rakétaincidens semmilyen egyéb forgatókönyvét sem zárta ki. Azt is lehetségesnek nevezte, hogy Oroszország úgy tervezte meg a keddi ukrajnai támadást, hogy ennek „egyik mellék- vagy éppen főhatásaként összeugrassza Lengyelországot és Ukrajnát”.
Mégis Oroszországot nevezte a lengyelországi rakétaincidens végső felelősének csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter Bangkokban, nem sokkal az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésnek (APEC) a thaiföldi fővárosban kezdődő csúcstalálkozója előtt, s kiállt Ukrajna önvédelemhez való joga mellett.
Jóllehet az előzetes lengyel vizsgálatok szerint az ukrán légvédelem két rakétája csapódott kedden a kelet-lengyelországi Przewodów melletti gabonasilóba, mind Blinken, mind pedig nem sokkal korábban Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter leszögezte: akárhogy zárul a vizsgálat, a végső felelősség Moszkvát terheli az ügyben.
A két tárcavezető azt mondta, hogy teljes mértékben megbíznak a lengyel vizsgálati eredményekben. „Ukrajnának joga van az önvédelemhez, mi pedig elkötelezettek vagyunk Ukrajna védelme mellett” – fogalmazott Blinken.
A fekete-tengeri gabonaexport-megállapodás meghosszabbításával kapcsolatban Blinken újságíróknak azt mondta,
„Oroszország megértette az üzenetet, és nyilvánvalóan úgy érezte, a világ nem fogadná el, ha nem döntene a hosszabbítás mellett” – fogalmazott.
Az egyezmény szombaton járt volna le, a meghosszabbításról szóló egyezséget csütörtökön jelentette be António Guterres ENSZ-főtitkár. Bár Blinken a döntést diplomáciai sikernek minősítette, azt vetette Vlagyimir Putyin orosz elnök szemére, hogy továbbra sem foglalkozik a feszültségcsökkentésre vonatkozó javaslatokkal az ukrajnai háborút illetően.
Felszólalása további részében Blinken üdvözölte a mianmari junta tömeges amnesztiáról szóló döntését, melynek keretében mintegy hatezer foglyot – köztük négy külföldi állampolgárt – engednek szabadon, mindazonáltal leszögezte: a délkelet-ázsiai ország jövőjét még mindig sötéten látja.