Visszafelé sülhet el Brüsszel legújabb terve

Eszerint januártól egy évre maximálnák a holland gáztőzsdén kötött szerződések árát, hogy letörjék a magas árakat. Elemzők szerint azonban ahogy a szankciók, úgy a gázársapka is könnyen visszafelé sülhet el, mert tovább fokozhatja a gázhiányt Európában. Moszkva már korábban közölte, hogy ha bevezetik az ársapkát, akkor egyáltalán nem fognak orosz gázt szállítani Európába. A tervet több tagállam, köztük Magyarország is ellenzi – hangzott el az M1 Híradójában.

„Ez nem egy ezüstgolyó, ami majd lenyomja a gáz árát, hanem egy erős eszköz, amit szükség esetén használhatunk” – így mutatta be Kadri Simson az Európai Bizottság gázárplafonról szóló javaslatát. Az energiaügyért felelő biztos azt mondta: megawattóránként 275 eurós gázárplafont javasolnak a holland tőzsdén kötött ügyletekre. Vagyis a jelenlegi 121 euró/MWH-nál most sokkal nagyobb összegben maximálnák a gáz árát, hogy elkerüljék az augusztusihoz hasonló magas árakat.

„Ez nem egy piaci beavatkozás, hogy mesterségesen alacsonyan tartsuk az árakat: ez az utolsó esélyünk arra, hogy megakadályozzuk a valós piaci helyzettől és a globális trendektől eltérő túlzott gázárkiugrásokat”

– mondta Kadri Simson. A bizottság javaslata egy újabb próbálkozás, hogy Brüsszel elfogadtassa a több tagállam által már többször elutasított gázársapka ötletét.

A bürokraták ugyanis így szeretnék letörni a szankciók miatt egekbe emelkedett és Európát recesszióval fenyegető gázárakat.

Csakhogy, ha Brüsszel javaslatát elfogadják a tagállamok, az több szakértő szerint nemhogy enyhíti, hanem tovább mélyíti a válságot, mert súlyosan veszélyezteti Európa pénzügyi stabilitását és ellátásbiztonságát, ugyanis a termelők majd más piacokon adják majd el az energiahordozókat. Az orosz Gazprom már korábban, az árplafon ötletének felmerülésekor azt közölte: ha bevezetik, akkor többet nem szállít Európába gázt. És nemcsak Oroszország, hanem más energiatermelő országok is elutasítják Brüsszel terveit.

Korábban a Világgazdaság írt arról, hogy Norvégia –ahol az energiahordozókból származó bevételek a négyszeresükre emelkedtek – annyit közölt: köszönik, de nem kérnek a gázársapkából. Katar pedig egyenesen képmutatásnak nevezte Brüsszel ötletét, ugyanis szerintük korábban pont az Európai Unió volt, amely versenyszabályokat határozott meg ezen a piacon – írta a Portfolio.

„Az az ársapka, amely gyakorlatilag az orosz gáz európai piacról történő kiszorítására irányul, ez egészen egyszerűen abszurd”

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Magyarország semmiképp sem támogatja az ársapka bevezetését, mert az áremelkedéshez vezethet. Szijjártó Péter korábban azt mondta:

„a gáz árának maximálása csak egy álcázott szankció.”

Ráadásul az Európai Bizottság arra is készül, hogy ha a tagállamok elfogadják a gázárplafon bevezetését, akkor rögtön javaslatot tesz az uniós riasztás kihirdetésére a gázpiacon. Ez pedig azt jelenti, hogy az Unióban életbe kell léptetni a kötelező 15 százalékos gázfogyasztás-csökkentést. Ez jelenleg önkéntes.

„Brüsszel továbbra is arra törekszik, hogy minél nagyobb hatalomra tegyen szert és a nemzetállamoktól a lehető legtöbb önálló döntési jogot vonja el”

– erről Litkei Máté beszélt a Kossuth rádióban. A Klímapolitikai Intézet igazgatója hangsúlyozta: jól látszik, hogy a szankciós politika megbukott, de Brüsszel a tagállamok kiszolgáltatottságát kihasználva továbbra is kitart mellette.

„Azok a különböző javaslatok, azok a különböző már megszületett döntések, amelyek energiaszankciókról szólnak, embargóról, kötelező közös energiabeszerzésről, ársapkáról, ezek mind csorbítják a tagállamok mozgásterét, mind szuverenitást vonnak el a tagállamoktól és egyfajta centralizációs törekvésként értelmezhetők Brüsszel irányából.”

– fogalmazott Litkei Máté.

Az Európai Bizottság gázársapkáról szóló javaslatáról már csütörtökön tárgyalnak az uniós energiaügyi miniszterek.

Ellentmondásos jelenségre hívta fel a figyelmet a Brüsszel által tervezett orosz gázembargó kapcsán korábban az M1-nek nyilatkozó energetikai szakértő. Miközben ugyanis az unió nem kér az orosz gázból, a szolidaritási mechanizmuson keresztül Magyarországnak éppen hogy orosz gázt kellene átadnia a bajba kerülő nyugati államoknak. Ez is azt mutathatja, hogy Brüsszel csak a szavak szintjén tartja fontosnak a szankciókat.

Ursula von der Leyen májusban jelentette be, hogy az Európai Bizottság olajembargót akar elrendelni. Vagyis megtiltaná, hogy a tagállamok orosz kőolajat vásároljanak. A javaslat komoly feszültséget okozott, végül mégis elfogadták. Magyarország viszont csak úgy szavazta meg, ha a vezetékes olajszállításra nem vonatkozik a tiltás.

Brüsszel azonban itt nem állt meg, és szinte azonnal szóba került, hogy az orosz földgázimportot is szankcionálni kellene. Többen már akkor figyelmeztettek, hogy ez tovább súlyosbítaná a szankciók miatt tomboló európai energiaválságot és az árak emelkedése mellett ellátási problémákat is okozna.

Brüsszel azóta sem tett le a tervről, csak a gázembargó elnevezés gázársapkára változott, viszont szakértők szerint a lényege ugyan az maradt: azzal járna, hogy a mostaninál is kevesebb gáz érkezne Európába.

Brüsszel ötletét több tagállam – Magyarország mellett például Németország – is elutasítja, ugyanis ha megvalósulna a lakosságot és az ipart is súlyosan érintené.

A politikailag meghatározott árplafon mindig azzal a kockázattal jár, hogy a termelők máshol adják el gázukat, és mi, európaiak több gáz helyett kevesebbet kapunk – mondta néhány napja Olaf Scholz német kancellár.

A tervezett ársapka miatt fokozódó gázhiányra pedig Brüsszel szerint az a megoldás, hogy a tagállamok legyenek szolidárisak egymással. Azaz akinek a tárolóiban van gáz, az adjon azoknak, akiknek nincs. Ezzel az ötlettel viszont többen nem értenek egyet, Robert Habeck német gazdasági miniszter szerint egy ilyen intézkedés fenntarthatatlan lenne.

„A gázárplafon bevezetéséről csak akkor lehet szó, ha azt is tudjuk, hogy mit kell tenni, ha nem jön elég gáz Európába. Az egyetlen javaslat, amit hallok, az a tárolók készleteinek megosztása a tagállamok között. Ez viszont nem lesz fenntartható, Európa végét is jelentheti” – mondta Robert Habeck.

Szikra Levent, az Alapjogokért Központ elemzője a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy akár támogatható is lenne a szolidaritási javaslat, szerint visszás és következetlen politika Brüsszeltől, hogy a saját hibái miatt kialakult probléma megoldásához a tagállamoktól vár áldozatot.

„Az EU pont saját magát szankcionálja, vagy saját maga érdekeivel megy szembe, és a tagállamok érdekeivel, majd elvárja a tagállamoktól, hogy mégis segítsenek egymásnak, ha már ugye az EU csak ártani tudott”

– hangsúlyozta Szikra Levente.

„Brüsszelnek csak addig számít egy energiahordozó származása, ameddig az közvetlenül Oroszországból jön. Ha kínai vagy indiai hajók közvetítésével érkezik az orosz gáz és olaj, akkor minden rendben van” – mondta Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója a Híradónak.

Kiemelte: így nem meglepő, hogy Brüsszel most azt szeretné, hogy azok az országok, amelyek szankciók helyett a realitásoknál maradtak és vettek orosz gázt, adják oda azoknak az országoknak, amelyek gázhiányban szenvednek a saját szankcióik miatt.

 „Azt látjuk, hogy Magyarország megvásárolja és betárolja Oroszországtól ezeket a gázmennyiségeket. Egészen addig, ameddig ezt Magyarország csinálja, elítélendő és az EU részéről kritikával illetik, majd akkor, amikor szükség van rá, készségesen elfogadják ezeket a gázmennyiségeket, hogy ki tudják elégíteni a saját igényeiket”

– vezette le Litkei Máté.