Videósorozatban mutatja be a Magyar Nemzet a dollárbaloldal történetét

Márki-Zay Péter augusztus 26-án adott egy interjút, amiben azt mondta, hogy még júniusban is kaptak több száz millió forintot, amiből a kampány utolsó számláit fizették ki. Arról, hogy a magyar választások idején milyen külföldi mozgolódások voltak, mostanra már egyre többet lehet tudni. Az ügyet videósorozatban mutatja be a Magyar Nemzet.

„Dollárbaloldal”, ez a kifejezés ragadt rá arra a botrányra, ami már több mint két hónapja robbant ki. 

A Magyar Nemzet videósorozatának első részében az ügy kirobbanását és Márki-Zay Péter különféle magyarázatait mutatja be. Az ügyben már titkosszolgálati vizsgálatot is elrendelt a nemzetbiztonsági bizottság. 

Hónapok óta foglalkoztatja a közvéleményt a „dollárbaloldal” ügye. Kósza pletykák addig is terjedtek erről, de végül nyár végén maga Márki-Zay Péter vallotta be, hogy százmilliókat – sőt, mint utóbb kiderült: 1,8 milliárd forintot – kaptak a tengerentúlról. A pénzt egy alapítvány gyűjtötte össze, amelynek alapítója nem más volt, mint Korányi Dávid, Karácsony Gergely főtanácsadója, a Soros-hálózat régi megbízható embere. Ahogy a balliberális 24.hu podcastjában nemrégiben összefoglalták: „Ez a tengerentúli kapcsolat […] az ellenzéki folklór szerint ez korábban Karácsony Gergely alatt volt. […] De mivel az a projekt különböző okok miatt összecsuklott […], ez a háttér megtalálta az útját Márki-Zay Péterhez.”

Óriásplakátok, szórólapok és online hirdetések sokasága a bizonyíték arra, hogy a globális baloldali hálózat által Amerikában létrehozott Action for Democracy nevű szervezeten keresztül Márki-Zay Péter mozgalmának juttatott 1,8 milliárd forintot a baloldal választási kampányára fordíthatták. A pártok külföldi finanszírozása ugyanakkor törvénysértő, súlyosan sérti az ország szuverenitását. Az ügyben titkosszolgálati vizsgálat és rendőrségi nyomozás is zajlik – olvasható az Origó cikkében.

Újabb tények valószínűsítik, hogy a baloldal választási kampányát finanszírozták az Amerikából érkezett dollármilliókból. A Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM) juttatott csaknem kétmilliárd forintos támogatásról Márki-Zay Péter azt állította, hogy azzal nem a baloldal választási kampányát pénzelték, ami nehezen hihető.

Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a külföldről érkezett dollármilliók minden bizonnyal bekerültek a baloldal összesített kampánykasszájába.

Az eddig sem volt kérdés, hiszen maga Márki-Zay Péter mondta el a nyilvánosság előtt, hogy az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,8 milliárd forintot kapott az Egyesült Államokból, konkrétan az Action for Demokracy nevű szervezettől. Az Action for Demokracy vezetője az a Korányi Dávid, aki Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai főtanácsadójaként már a 2019 őszétől a Városháza alkalmazottja és hosszú évek óta a globális baloldali hálózat egyik kulcsembere: ahol megjelenik, oda előbb-utóbb megérkezik Soros György pénze is. Korábban beszámoltunk arról is, hogy az AD az előválasztás idején százmilliókat költő, szintén ismeretlen adományozók által pénzelt 99 Mozgalmat is támogatottjai közé sorolta. Amikor azonban nemrégiben a magyar sajtóban téma lett az Action for Democracy és Karácsony Gergely mozgalma közötti pénzügyi kapcsolat, 

Érdemes felidézni Korányi Dávid korábbi nyilatkozatát, amelyben elismerte, hogy a magyarországi választás inspirálta az Action for Democracy megalakítását, a működésük kapcsán pedig hangsúlyozta:

Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy az Egyesült Államokból máig ismeretlen adományozók jelentős pénzösszegekkel is igyekeztek befolyásolni a magyar politikai életet, az országgyűlési választások kimenetelét.

Visszatérve a kampányanyagokra, március 20-án az RTL Klub online portálja adott hírt arról, hogy „a külföldi szavazókra is rárepül az ellenzék” (a képet a közös baloldali kampánystábtól kapták).

A fotókkal illusztrált cikk szerint a londoni King’s Cross állomáson és a Borough High Streeten is megjelentek óriásplakátok, amelyeken Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltet népszerűsítették. A plakátokon jól látható a baloldali pártok mellett az MMM logója is, ami a közös kampányköltést igazolja. Egy másik hirdetés a józsefvárosi újságban jelent meg az összellenzék egyéni képviselőjelöltjének, Jámbor Andrásnak a fotójával, és szintén jól látható a pártok mellett Márki-Zay Péter mozgalmának szimbóluma.

Hasonló plakátok tűntek fel az ország többi részén is, például Szegeden, Egerben, Kecskeméten, Szombathelyen és a főváros választókerületeiben is a baloldali pártok és az MMM közös kampányhirdetéseinek bizonyítékaként. A képviselőjelöltek és a miniszterelnök-jelölt Facebookra szánt digitális grafikai elemein is együtt szerepelt a pártok és az MMM logója országszerte.

Ezek fényében leginkább az tűnik valószínűnek, hogy a dollárbaloldalt, annak képviselőjelöltjeit a Soros-világ egyik hazai kijáróembere, Korányi Dávid által alapított amerikai szervezeten, az Action for Demokracyn keresztül eddig ismeretlen külföldi személyek 1,8 milliárd forinttal támogatták a választási kampányban. Ám a magyar törvények nem teszik lehetővé pártok külföldi finanszírozását, hiszen ez az ország függetlenségének súlyos megsértését eredményezheti.

Az ügyben rendőrségi nyomozás zajlik, és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elrendelte a titkosszolgálati vizsgálatot is.

Ingyenebéd nincs – jelentette ki a Magyar Nemzet megkeresésére Horváth József biztonságpolitikai szakértő azzal összefüggésben, hogy főképpen külföldről beáramló pénzekből finanszírozhatták a baloldal választási kampányát. 

– Senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy az ellenzéki pártoknak kormányra kerülésük esetén benyújtották volna a számlát azok a körök, amelyek pénzt fektettek az ő kampányukba. Ennek számos módja lehetett volna, felvásárlás, állami tulajdonban lévő, jól jövedelmező üzletágak megszerzése és még sorolhatnánk – fogalmazott.

– Éppen ezért a nemzetbiztonsági törvény mihamarabbi módosítására van szükség, hiszen a jogszabályt hozzá kell alakítani a jelenkor kihívásaihoz – jelentette ki Horváth József.

A Gulyás Márton vezette Partizán együttműködött azzal a DatAdattal, amely Gyurcsány- és a Bajnai-kormányokban szerepet vállaló Szigetvári Viktorhoz és Ficsor Ádámhoz köthető.

Mint mondta, a nemzetbiztonsági kockázat fogalmának újradefiniálása elkerülhetetlen, a pártoknak konszenzusra kell jutniuk abban az alapvető kérdésben, hogy az ország szuverenitása nem sérülhet semmiféle külföldi befolyás által. Úgy véli, ez minden politikai szereplő érdeke, ezalól senki nem lehet kivétel. 

– Azokat a szervezeteket, alapítványokat, cégeket, amelyek pártokat, kampányokat finanszíroznak, mindenképpen át kellene világítania a titkosszolgálatoknak. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a támogatást elfogadó politikai köröknek fogalmuk sincs arról, hogy valójában kik állnak a szóban forgó „jótékonyan adakozó” szervezetek mögött. Ezek szélsőséges esetekben lehetnek ellenérdekelt titkosszolgálatok, de még szervezett bűnözői körök is – hangsúlyozta a szakértő.

Akkor azt sem rejtette véka alá, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sok donor adta össze. Arra a kérdésre, hogy az amerikai tőzsdespekuláns köztük volt-e, azt válaszolta, hogy „nem hiszem, hogy Soros György konkrétan adományozott volna pénzt nekünk”.

A Magyar Nemzet által szerdán közzétett videóinterjúban Márki-Zay már azt magyarázta, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett” pártként. 

Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket. 

– Amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány – hangsúlyozta Márki-Zay, aki úgy gondolja, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt. 

A lapunknak nyilatkozó alkotmányjogász szerint azonban lényegesen árnyaltabb a kép, ifjabb Lomnici Zoltán úgy vélte, az Állami Számvevőszéknek, illetve az illetékes nyomozóhatóságnak van hatásköre kivizsgálni a történteket. Rávilágított arra, hogy a párttörvény értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. 

– A baloldali pártoknak azt kell bizonyítaniuk, hogy az MMM részéről közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz azokból a forrásokból, amelyek külföldről áramlottak az egyesületbe, ami a történtek fényében nem lesz egyszerű – jelentette ki.

Mint köztudott, a Magyar Nemzet cikksorozatban tárta fel az elmúlt napokban a baloldali kampány külföldi támogatásának mélyrétegeit: kiderült, hogy adatgyűjtő cégtől politikai elemzőkön át, tematikus szakpolitikai NGO-k sorától az aktivistamozgósító szervezetig egy jól megtervezett, teljes, „amerikai mintájú” kampányszervezet állt fel. 

A volt amerikai demokrata elnökjelölt-jelölt, a szélsőbaloldali Bernie Sanders kampányfőnök-helyettese és egyik field managere is dolgozott Márki-Zay kampányában, amelyet Soros György spekuláns körei minden lehetséges eszközzel támogattak.

Mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, ezért a szervezet nyugodtan elfogadhat külföldről érkező pénzeket – állítja Márki-Zay Péter, az ellenzék korábbi kormányfőjelöltje. Ifjabb Lomnici Zoltán szerint lényegesen árnyaltabb a kép, az alkotmányjogász úgy véli, a baloldali pártoknak be kell bizonyítani, hogy nem részesültek külföldről származó anyagi előnyben az MMM-en keresztül, ami nem lesz egyszerű. Tény, az ellenzék kampányát nem csupán a külföldről érkező hatalmas utalások, de az idegen érdekek mentén ténykedő külföldi szakemberek is befolyásolták.

A Magyar Nemzet által közzétett videóinterjúban Márki-Zay Péter kijelentette, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett” pártként. Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket. 

– Amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány – fogalmazott. 

Márki-Zay egyébként a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében augusztus végén számolt be arról, hogy „még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból”. Akkor azt sem rejtette véka alá, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sok donor adta össze. 

Arra a kérdésre, hogy az amerikai tőzsdespekuláns köztük volt-e, azt válaszolta, hogy „nem hiszem, hogy Soros György konkrétan adományozott volna pénzt nekünk”.

– Már az idei kampány elején súlyos aggályokat vetett fel, hogy a baloldal listavezetője mögött, először a rendszerváltás óta nem párt vagy pártalapítvány állt, hiszen egy egyszerű civil szervezetre megengedőbb pénzügyi szabályok vonatkoznak, mint a pártokra, illetve például az egyesületek esetén nem érvényesül az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénzügyi kontrollmechanizmusa – fogalmazott lapunk érdeklődésére ifjabb Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász rávilágított, hogy a párttörvény értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. Szerinte tehát a baloldali pártoknak azt kell bizonyítaniuk, hogy az MMM részéről közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz azokból a forrásokból, amelyek külföldről áramlottak az egyesületbe. 

– E körben, bár ez meglehetősen életszerűtlen, hivatalos szakvéleményt az ÁSZ fog nyújtani, ugyanakkor rontja az ellenzéki pártok pozícióit az a tény, hogy a „Csak fölfelé” plakátkampány keretében a közös jelölt Márki-Zay Pétert és az adott választókörzet baloldali jelöltjét láthattuk szerte az országban – tette hozzá.

– Cáfolja az MMM szeparált kampányelméletét az a körülmény is, hogy a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoport, amely szintén külföldről segítette a baloldalt, kaphatott az MMM külföldről érkező pénzeiből a március végi baloldali sms-botrány vonatkozásában, amely szintén a teljes ellenzék érdekében megvalósuló kampány volt – jegyezte meg. 

A szakember összességében úgy vélte: a hazai történések teljes körű kivizsgálására az Állami Számvevőszéknek, illetve az illetékes nyomozó hatóságnak van hatásköre.

Ifjabb Lomnici Zoltán mindezeken túl felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában PAC-eknek (politikai akcióbizottságoknak), illetve újabban 527-es szervezetnek nevezik azokat a csoportokat, amelyek összegyűjtik és közösen kezelik a tagok és adományozók kampány-hozzájárulásait (akik pénzt adnak ezeknek az alapoknak a kampányokra jelöltek, népszavazási kezdeményezések vagy jogszabályok ellen/mellett). Hangsúlyozta, az ilyen szervezetek működése hazánkban nem normaszerű, ráadásul a titkos pénzek becsatornázása egy politikai kampányba az USA-ban is súlyos büntetést von maga után.

A Magyar Nemzet az elmúlt napokban négy részes cikksorozatban tárta fel a baloldali kampány külföldi támogatásának mélyrétegeit: kiderült, hogy adatgyűjtő cégtől politikai elemzőkön át, tematikus szakpolitikai NGO-k sorától az aktivistamozgósító szervezetig egy jól megtervezett teljes, „amerikai mintájú” kampányszervezet állt fel. 

Biztosan kerültek a Bajnai Gordonhoz köthető DatAdat-hoz külföldi pénzek Márki-Zayékon keresztül.

Karácsony Gergely előválasztási bukása után a főpolgármester számára bérelt plakáthelyeket a rejtélyes finanszírozó átengedte, vagy legalábbis nem ellenezte, hogy átengedjék Márki-Zaynak, aki aztán már összellenzéki miniszterelnök-jelöltként novembertől 400 óriásplakáton hirdette: Soros György nem telepített be migránsokat Magyarországra.

A 2021 októberében Márki-Zay mögé felsorakozott kampányhálózat magyarországi részének egyik meghatározó tagja volt a DatAdat nevű cégcsoport, amelyben megtalálható például Gyurcsány Ferenc volt titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám, a baloldal 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban is sikertelen kampányguruja, Szigetvári Viktor és a legnagyobb név, Bajnai Gordon egykori miniszterelnök. 

Több celebet, humoristákat is bevetettek Márki-Zayék, talán a legismertebb név közülük Bödőcs Tibor, aki a Nyomtass Te Is! című baloldali kampánylapot a vidékieket lenéző videóval reklámozta.

A korábbi választásokhoz hasonlóan a kampányban ismét ringbe szálltak a Soros György alapítványa által fenntartott szervezetek, illetve az ezekben működő közismert szereplők. Az aktivistatoborzást Bajnai Gordon baloldali exkormányfő vállalta magára, a „20K – Húszezer ember az ország tízezer pontján egy teljes napon át” nevű kezdeményezéssel. A deklarált céljuk az volt, hogy minden választókörzetbe legalább 2-2 ellenzéki szavazatszámlálót biztosítsanak.

Fontos szerep jutott természetesen a médiának is a kampányban, főként olyan sajtóorgánumoknak, amelyeket a Soros-hálózat régóta támogat, ilyen a 444.hu, a Magyar Narancs nevű hetilap, az Átlátszó, vagy éppen a szintén Soros-pénzből működő Direkt 36.

A Magyar Nemzet cikksorozata bizonyítékok sorával igazolta, hogy a baloldali pártok a 2022-es választáson a kampánygépezetük döntő részeinek nem voltak az urai. Ez a külföldi befolyásolás a baloldali kampány stratégiai döntéseit, így a 2022-es választás legfontosabb témájában, az orosz–ukrán háború ügyében képviselt álláspontjukat is meghatározta.

Maga Márki-Zay Péter ismerte el egy márciusi interjúban az InfoRádióban, hogy honvédelmi és biztonságpolitikai kérdésekben olyan szakértőkkel konzultál, mint például Wesley Clark volt amerikai négy csillagos tábornok, illetve olyan NATO-szakértővel, mint a magyar származású, amerikai születésű Evelin Farkas. 

Ebből egyértelművé vált, hogy a háború és béke kérdésében a vásárhelyi politikus vállaltan és döntő módon külső szereplők befolyása alatt állt. Ezek fényében nem meglepő, hogy Márki-Zay és sok más baloldali politikus fegyverek szállítását követelte Ukrajnának, sőt magyar katonák frontra küldését is elképzelhetőnek nevezték. Olyan álláspontot képviseltek a legfontosabbá vált biztonságpolitikai kérdésekben, amely Soros Györgyével és számos tengerentúli politikuséval megegyezett ugyan, de a magyar választók elsöprő többségének akaratával szembement.