Ukrán vezérkar: Az oroszok lekapcsolják az áramellátást Herszon megyében

Az oroszok az általuk megszállt Herszon megyében le fogják kapcsolni a távközlési hálózatot és az áramellátást, hogy az embereket az életkörülmények lerontásával távozásra kényszerítsék - írta hétfő esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

A kijevi katonai vezetés kiemelte, hogy az orosz erők továbbra is erőszakkal evakuálják a civileket a dél-ukrajnai régióból Oroszország területére. „A rendelkezésre álló információk szerint mintegy száz fogyatékos gyermeket vittek ki a kahovkai járásbeli Dnyiprjaniban lévő pszichiátriai-neurológiai bentlakásos intézményből. Az oleskivi árvaház gyermekeit és dolgozóit a moszkvai területre készülnek kitelepíteni. Egy idősotthon lakóit pedig elköltöztették Kahovka városából, az intézményben pedig katonákat szállásoltak el” – írta a vezérkar. Hozzátette, hogy az orosz katonák folytatják a helyi lakosság és az infrastruktúra kifosztását, anyagi erőforrásokat, élelmiszereket és járműveket szállítanak ki az országból Oroszországba.

A vezérkar közölte, hogy friss információk szerint vasárnap éjjel a Herszon megyei Hola Pristany városában megsemmisültek az orosz csapatok üzemanyag-tartalékai.

Az ukrán légerő a nap folyamán kilenc csapást mért az orosz erőkre, hat élőerő-, fegyver- és haditechnika-koncentrációra, valamint három légvédelmi állást ért találat. A légvédelmi egységek lelőttek egy ellenséges Szu-25-ös repülőgépet – erősítette meg a katonai vezetés. Hozzátette, hogy az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek hétfőn négy parancsnoki állásra, két élőerő-, fegyver- és haditechnika-koncentrációra, valamint egy lőszerraktárra mértek csapást.

Az orosz erők támadó műveleteket hajtottak végre Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka, délen pedig Novopavlivszke irányában. Az orosz támadások zöme továbbra is létfontosságú infrastrukturális és más polgári létesítmények ellen irányult – jegyezte meg a vezérkar.

A jelentés szerint hétfőn az orosz hadsereg négy rakéta- és 12 légicsapást, valamint több mint 14 tüzérségi támadást hajtott végre. Donyeck, Luhanszk, Dnyipropetrovszk és Herszon megyékben mintegy tíz települést ért támadás.

Észak-Korea tagadja, hogy fegyvereket szállítana Oroszországnak. A KCNA, a kommunista ország hírügynöksége a phenjani vezetés közleményét ismertetve számolt be erről helyi idő szerint kedden.

Az ukrajnai háború olyan geopolitikai zűrzavart okozott, amely jelentős árfelhajtó hatást gyakorolt az energiahordozók piacára is. Az idei év második és harmadik negyedéves kimutatása szerint az árfelhajtó hatásnak köszönhetően öt éve nem látott profitot könyvelhettek el az amerikai olaj- és gázipari vállalatok.

„Ismételten szeretnénk világossá tenni, hogy sosem voltak fegyverügyleteink Oroszországgal, és nem tervezünk ilyesmit kötni a jövőben sem” – húzta alá az észak-koreai vezetés állásfoglalásában.

Phenjan szerint „a fegyverügyletekről szóló híresztelésekkel” akarja az Egyesült Államok befeketíteni Észak-Koreát.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője szerdán azt állította, hogy Észak-Korea titokban jelentős mennyiségben szállít tüzérségi lövedékeket Oroszország ukrajnai háborújához. Kirby szerint az Egyesült Államok úgy véli, hogy a phenjani vezetés közel-keleti, illetve észak-afrikai országokon keresztül próbálja eljuttatni a szállítmányokat, elkendőzve ezzel azok valódi rendeltetését.

Phenjan egyben visszautasította António Guterres ENSZ-főtitkár észak-koreai rakétaindításokkal kapcsolatos kijelentéseit is, mondván, azok tisztességtelenek. Hangsúlyozta, hogy a rakétaindítások „az amerikai katonai provokációkra adott, az ország védelmét szolgáló igazságos válaszlépések voltak”.

Guterres még pénteken elítélte az észak-koreai rakétaindításokat és sürgette a kommunista országot, hogy „haladéktalanul hagyjon fel a további provokációkkal”.

„Úgy vélem, az ENSZ-főtitkár igazságtalan és elfogult viselkedése tehető bizonyos mértékben felelőssé azért, hogy ennyire komollyá vált a helyzet a Koreai félszigeten” – idézte a KCNA az észak-koreai külügyminiszter nemzetközi szervezetért felelős helyettesét.

A S&P Global Commodity Insights, az energiával és nyersanyagokkal kapcsolatos információk szolgáltatója által a Financial Times számára készített elemzése szerint az Egyesült Államokban működő, tőzsdén jegyzett olaj- és gázipari társaságok összesített nettó bevétele 200,24 milliárd dollárt tett ki 2022 második és harmadik negyedévében – írta a Financial Times. A kimutatás, amely magában foglalja a legjelentősebb vállalatokat, a közepes méretű csoportokat, valamint a kisebb, független palatermelőket, az ágazat példátlanul sikeres évét vetíti elő.

„A működési pénzforgalom valószínűleg rekordot dönt – vagy legalábbis nagyon közel lesz hozzá az év végére”

– mondta Hassan Eltorie, az S&P feltörekvő részvények kutatásért felelős ügyvezető igazgatója.

Joe Biden adóemeléssel fenyegeti a szektort

A Financial Times emlékeztetett, hogy az olajvállalatok óriási bevétele feldühítette a Fehér Házat, mert az emelkedő benzinárak rányomják bélyegüket az amerikai félidős választásokra, a demokrata kormánypárt pedig szavazókat veszíthet. Joe Biden elnök azzal vádolta a vállalatokat, hogy „profitálnak” Moszkva inváziójából. Az amerikai elnök kijelentette, amennyiben az olajvállalatok nem abba fektetik be a többletbevételüket, hogy növeljék az olajkitermelést és ezzel csökkentsék az árakat, arra fogja kérni a kongresszust, hogy vessen ki magasabb adókat a szektorra.

A lap szerint azonban egy váratlan adótörvény elfogadása nem valószínű Washingtonban, de valósággá vált az Atlanti-óceánon túl. Mint arra rámutattak,

Brüsszel 33 százalékos „szolidaritási hozzájárulást” vezetett be az energiavállalatok többletnyeresége után, London pedig 25 százalékos „energianyereség-illetéket” vezetett be, ami így 65 százalékra emelte a nyereségadót 2025 végéig. Rishi Sunak, az Egyesült Királyság miniszterelnöke pedig azt fontolgatja, hogy 30 százalékra emeli az illetéket és meghosszabbítja 2028-ig.

Az extranyereség eltérő értelmezései

Darren Woods, a valaha volt legjövedelmezőbb negyedévét produkáló Exxon Mobil vezérigazgatója a rendkívüli adó kilátásba helyezésére reagálva kijelentette, hogy cége vaskos osztalékát úgy kell tekinteni, hogy „hasznunk egy részét közvetlenül az amerikai néphez juttatja vissza”.

Rick Muncrief, a Devon Energy palafúró vállalat vezérigazgatója pedig azt mondta: „a részvények értéknövelését részesítettük előnyben a mennyiségi kibocsátás növelésével szemben”. A vezérigazgató hozzátette, hogy vállalatának részvényei piacvezető készpénzhozamokkal jutalmazták a részvénytulajdonosokat.

Másfélszeres drágulás

A Financial Times kiemelte, hogy az iparág kirívóan magas nyereségét a szabad készpénzáramlás mértéke támasztja alá. Ez a kulcsfontosságú iparági mutat a szektor működési költségeinek és fő kiadásainak levonása után keletkezik.

Az idei év extra nyeresége a Brent nyersolaj árából is levezethető. A Financial Times cikke rámutatott, hogy a Brent nyersolaj ára, ami a nemzetközi olajár referenciaértéke, átlagosan több mint 105 dolláros szintet ért el 2022 második és harmadik negyedévben. Ez jóval meghaladta az elmúlt öt év átlagos 70 dollár/hordó árszintet.

A cikk megjegyzi azonban, hogy a 105 dollár/hordós átlagár még így is komoly mérséklődést jelent a március eleji csúcshoz képest, amikor az olaj ára 140 dollár/hordó szintet ért el az ukrajnai háború kitörése után.

Jelentős osztalék a részvényeseknek

Az idei év nyereségét látva a tőzsdék arra késztették az olajvállalatokat, hogy lépjenek be a „tőkefegyelem új korszakába”.

Azaz részesítsék előnyben a részvényesek hozamát a drága fúrási beruházásokkal szemben, így a részvénykibocsátás növelésével újabb befektetőket vonzhatnak magukhoz.

A Raymond James befektetési bank becslése szerint a világ 50 legnagyobb termelőjének tőkekiadása idén körülbelül 300 milliárd dollár lesz. Ez viszont még így is elmarad a 2013-as értéktől, amikor kétszer ennyit fizettek ki a vállalatok, és akkor voltak az ideihez hasonlóan magas szinten az árak.

„Az elmúlt öt évben az iparág a „fúrj, baby, fúrj” hozzáállás helyett a részvényesek tulajdonképpeni vágyára, vagyis a tőke visszatérítésére összpontosított” – mondta Pavel Molchanov, a Raymond James elemzője. „Az osztalékok és a részvények visszavásárlása soha nem volt olyan nagyvonalú, mint most” – emelte ki.

A Financial Times szerint az olajipar új diszciplínája ellentétben áll a techóriásokéval, akik egyre kevésbé vonzzák az új befektetőket. Ennek oka többek között az is, hogy például a Google és a Meta is gyenge nyereségről számoltak be az elmúlt időszakban.