Ukrán rakétagyárat és gázlétesítményeket értek orosz légicsapások

Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el, amely három és fél órán át tartott.

A célpontok egyike a dnyiprói Pivdenmas rakétagyár volt – mondta el Denisz Smihal miniszterelnök a Nemzetközi Gazdasági Fórumon Kijevben. Arról nem beszélt, hogy pontosan melyik gázlétesítményeket érte csapás.

Csütörtökön országszerte több helyszínen lehetett robbanások hangját hallani, egyebek között Odesszában, Kijevben és Dnyipróban. Odessza megyében találat ért egy fontos, elektromosenergia-szolgáltató létesítményt – közölte Makszim Marcsenko helyi kormányzó Telegram-csatornáján, anélkül, hogy az objektumot megnevezte volna.

Kijevi tisztségviselők elmondták, hogy két robotrepülőgépet és négy iráni drónt semmisítettek meg a főváros közelében csütörtökön.

Oroszország heves támadást indított az ukrán infrastruktúra ellen az elmúlt hetekben. Az orosz hadsereg kedden több mint kilencven rakétát és robotrepülőt lőtt ki ukrán létesítményekre. Eddig ez volt a legnagyobb légitámadás az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök emberek millióitól akarja megvonni az áramot és a fűtést a hidegben – mutatott rá az ukrán külügyminisztérium csütörtökön.

A tárca felszólította Kijev szövetségeseit, hogy küldjenek több lég- és rakétavédelmi rendszert Ukrajnának, hogy el lehessen kerülni ezt a tragédiát.

„A késlekedés emberéletekbe kerül” – figyelmeztetett a kijevi külügyminisztérium.

Nem fogadja el Volodimir Zelenszkij az eddigi vizsgálatok eredményeit a Lengyelországba becsapódott és két ember halálát okozó rakéták ügyében. Az ukrán elnök szerint az oroszoké volt az a hadieszköz, ami a pusztítást okozta. Korábban a lengyel kormány, Joe Biden és a NATO is azt közölte, hogy egy szovjet gyártmányú, de ukrán rakéta hullott lengyel területre. Az amerikai elnök Zelenszkij szavaira úgy reagált: az ukrán államfőnek nincs bizonyítéka.

Az Egyesült Államok nem lát olyan tényezőt, amely ellentmondana a lengyel vizsgálat előzetes megállapításainak, miszerint vélhetően ukrán légvédelmi rakéta becsapódása okozta két ember halálát lengyel területen – közölte az amerikai védelmi miniszter helyi idő szerint szerdán.

Lloyd Austin az úgynevezett ukrajnai védelmi összekötő csoport virtuális ülése után tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy bármiképp záruljon is vizsgálat, a világ tudja, hogy végső soron ezért az incidensért is Oroszországot terheli a felelősség.

A miniszter értékelése szerint az összekötő csoport nagyon hatékony volt abban, hogy katonai képességekkel lássa el az ukránokat ahhoz, hogy megállítsák az oroszokat. Hozzátette, szeretnék fenntartani ezt a lendületet télen is, hogy Ukrajna visszanyerje a kezdeményezést a hadszíntéren.

Hatvanhárom ember holttestét találták meg ukrán bűnüldöző szervek Herszon déli régiójában a megszálló orosz csapatok kivonulása után. A testeken az ukrán belügyminiszter közlése szerint kínzások nyomait fedezték fel.

„Most 63 holttestet találtak Herszon régióban, de tudnunk kell, hogy a kutatás csak most kezdődött, számos további börtön és temetkezési hely feltárása várható” – idézte csütörtökön az ukrán Interfax hírügynökség Denisz Monasztirszij ukrán televízióban elhangzott nyilatkozatát.

Szergej Sojgu hadseregtábornok, védelmi miniszter november 9-én rendelte el az orosz csapatok visszavonását a Dnyeper folyó bal partjára az Ukrajnától elcsatolt Herszon megyében.

Az ukrán bűnüldöző szervek 436 esetben tártak fel háborús bűncselekményeket a régióban az orosz megszállás óta. Tizenegy fogvatartási helyet fedeztek fel, ezek közül négy helyen kínozták is a foglyokat.

A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a halottak exhumálása folytatódik, a kínzási eseteket rögzítik.

Andrij Kovalenko, a herszoni területi ügyészség ügyésze a New York Timesnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a térségben az oroszok 800 foglyának őrizetbe vételéről gyűjtöttek tanúvallomásokat. Ezekből kiderült, hogy a foglyokat gyakran bántalmazzák áramütéssel, illetve verik, fojtogatják őket.

Ukrán és nemzetközi vizsgálatok szerint az orosz csapatok által megszállt ukrán területeken háborús bűnöket követtek el. Moszkva tagadja a polgári lakosság elleni atrocitásokat.

Más, korábban orosz csapatok által megszállt területeken is találtak tömegsírokat, köztük olyanokat, amelyekben a polgári áldozatokon kínzások nyomait fedezték fel.

November 29. és december 6. között Kairóban tartják meg a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START-szerződéssel foglalkozó orosz-amerikai kétoldalú konzultatív bizottság ülését – közölte csütörtökön Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az RTVI tévécsatornának.

„Továbbra is tartjuk a kapcsolatot az amerikaiakkal más vonalakon, beleértve a START-szerződéssel kapcsolatos úgynevezett kétoldalú konzultatív bizottságot. Ennek az ülése november 29-től december 6-ig tart Kairóban” – mondta a diplomata.

Rjabkov korábban a RIA Novosztyi hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a kairói tárgyalások egyik témája az ellenőrzések újraindítása lesz.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök álláspontja továbbra is eltér az Ukrajnát támogató nyugati országokétól a Lengyelországban lezuhant rakéta ügyében, ez pedig fesszültséget szült a szerdai NATO-tanácskozáson.

A NATO-tagállamok nagykövetei szerdán üléseztek, hogy egyeztessenek az ukrán határhoz közeli lengyel Przewodów faluban becsapódott rakéta ügyében. A NATO, Lengyelország és az Egyesült Államok szerint a fegyvert valószínűleg a kijevi légvédelmi erők lőtték ki egy orosz támadás során. Ennek ellenére Volodmir Zelenszkij az ülés után kijelentette, „nincs kétsége” afelől, hogy az ukrán határ közelében Lengyelországban becsapódott rakéta, amely két ember halálát okozta, „nem ukrán eredetű”.

Az ukrán elnök kijelentése azonban legalább egy NATO-diplomatát felháborított, aki a Financial Times-nak névtelenül nyilatkozva elmondta:

„Ez kezd nevetségessé válni. Az ukránok lerombolják a beléjük vetett bizalmat. Senki sem hibáztatja Ukrajnát, ők pedig nyíltan hazudnak. Ez pusztítóbb, mint az a rakéta”.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, semmi sem utal arra, hogy a rakétatámadás Moszkva szándékos csapásmérése lett volna. Hozzátette, a nyugati katonai szövetség szerint „nincs jele annak, hogy Oroszország támadó katonai akciókra készülne a NATO ellen”. Kiemelte azonban: „Ez nem Ukrajna hibája. Oroszországot terheli a felelősség azért, ami tegnap Lengyelországban történt, mert ez közvetlen következménye a folyamatban lévő háborúnak”.

Andrzej Duda lengyel elnök szerdán Lengyelországban tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a nyomozók szerint „nagy valószínűséggel” egy orosz gyártmányú, az 1970-es években gyártott S300-as rakétáról volt szó. „Nincs bizonyítékunk arra, hogy Oroszország indította” – fogalmazott.

A Fehér Ház támogatta Varsó álláspontját. „Semmi olyat nem láttunk, ami ellentmondana Duda elnök előzetes értékelésének, miszerint ez a robbanás nagy valószínűséggel egy ukrán légvédelmi rakéta eredménye volt, amely sajnálatos módon Lengyelországban landolt” – fejtette ki Adrienne Watson, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője.

Nincs arra utaló jel, hogy a keddi kelet-lengyelországi robbanás szándékos támadás eredménye lenne, és arra sem, hogy Oroszország katonai offenzívát indítana a NATO ellen – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdai sajtónyilatkozatában.

Stoltenberg a NATO-tagállamok nagykövetei részvételével tartott rendkívüli tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta: az előzetes elemzések szerint az incidenst valószínűleg egy ukrán légvédelmi rendszer rakétája okozta, amelyet azért lőttek ki, hogy megvédjék az ukrán területet az orosz cirkálórakétáktól.

„Ez nem Ukrajna hibája volt, Oroszország viseli a végső felelősséget, mivel folytatja az Ukrajna elleni illegális háborúját”

– hangsúlyozta a főtitkár.

Hozzátette, hogy az eset kivizsgálása még folyamatban van, és meg kell várni a végeredményét. Felhívta a figyelmet, hogy a NATO az ukrajnai háború kezdete óta fokozta a készenlétet a szövetség keleti szárnyán.

„Oroszországnak abba kell hagynia ezt az értelmetlen háborút, a NATO pedig továbbra is támogatni fogja Ukrajna jogát az önvédelemhez” – jelentette ki Stoltenberg.

Közölte továbbá, hogy több szövetséges tagállam is bejelentette, hogy kész növelni a légvédelmi eszközök mennyiségét Ukrajnának, erről még a szerdai nap folyamán tanácskoznak az érintett országok.

Semmi sem utal arra, hogy szándékos támadás lett volna Lengyelországgal szemben a Przewodówban történt robbanás – jelentette ki szerdai varsói sajtóértekezletén Andrzej Duda lengyel elnök.

A biztonságért és védelemért felelős lengyel miniszterekkel folytatott tanácskozást követő, Mateusz Morawiecki kormányfővel közös sajtóértekezleten Duda elmondta: az Ukrajna ellen intézett keddi orosz légicsapások a lengyel határhoz közeli területeket is értek. Érthetőnek nevezte, hogy Ukrajna az orosz rakéták ellen légvédelmi rakétákkal is védekezett.

„Lényegében ezért a keddi incidensért az orosz fél felelős” – tette hozzá. „Egyáltalán semmilyen jel nem utal arra, hogy Lengyelországgal szemben szándékos támadás történt volna” – fogalmazott. Feltehetőleg SZ–300-as, a 70-es években a Szovjetunióban gyártott rakéta csapódhatott be – mondta, véletlen balesetnek minősítve az eseményt.

Nincs bizonyíték arra, hogy a rakétát az orosz fél lőtte volna ki, ezzel szemben nagy a valószínűsége, hogy az ukrán légvédelem által használt rakétáról van szó

– fejtette ki Andrzej Duda.

Lengyelország elnöke elmondta még, hogy az előzetes helyszíni vizsgálat arra utal, hogy a kelet-lengyelországi Przewodówban nem „hagyományos robbanás” történt, inkább a maradék lőszer gyulladhatott fel a rakéta lezuhanásakor.

A helyszínen továbbra is lengyel és amerikai nyomozók dolgoznak – erősítette meg. Andrzej Duda nyugalomra szólította fel a helyi lakosokat annak kapcsán, hogy Lengyelország keleti határa térségében jelenleg fokozott a katonai repülőgépek és a fegyveres erők aktivitása.

Mateusz Morawiecki a közös sajtóértekezleten közölte: a rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy az ukrajnai orosz támadásban „az egyik rakétát valóban nagyon szerencsétlen módon lőtték ki”, Lengyelország területére csapódott be anélkül, hogy az valamelyik fél szándéka lett volna.

A bizonyítékok többsége alapján elmondható, hogy a NATO alapszerződésének 4. cikkelye szerinti eljárás ezúttal nem lesz szükséges

– közölte Morawiecki. Ez a jogi eszköz azonban továbbra is rendelkezésre áll – fűzte hozzá.

Duda elnök kedd este még nagyon valószínűnek nevezte, hogy Lengyelország nagykövete a NATO-nál a 4. cikkely elindításáról szóló kérvényt nyújt be szerdán. Ez a cikk a szövetségesek közötti konzultációkat helyez kilátásba, ha bármelyik tagország fenyegetést érzékel területi egysége, függetlensége vagy biztonsága ellen.

Morawiecki később, a nemzetbiztonsági tanács ülésén a rakétaincidens semmilyen egyéb forgatókönyvét sem zárta ki. Azt is lehetségesnek nevezte, hogy Oroszország úgy tervezte meg a keddi ukrajnai támadást, hogy ennek „egyik mellék- vagy éppen főhatásaként összeugrassza Lengyelországot és Ukrajnát”.

Meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást az ukrán parlamement

Az ukrán parlament szerdai ülésén elfogadta a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon.

A Volodimir Zelenszkij elnök által november 8-án beterjesztett javaslatok alapján a hadiállapot és a mozgósítás hatályát 90 nappal, 2024. február 19-ig hosszabbította meg a parlament. Az egyik előterjesztés 294, a másik 297 támogató szavazatot kapott.

Az ukrán parlament negyedik alkalommal hosszabbította meg a hadiállapot határidejét. Az Oroszország által indított háború kezdetén, február 24-én vezette be először, majd március 15-én, április 21-én és augusztus 15-én hosszabbította meg – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportálja.

Az Orjol megyei Sztalnoj Kony községben drón okozott robbanást egy olajtárolóban - közölte Andrej Klicskov, a régió kormányzója szerdán a Telegramon.

„Ma hajnali 4 óra körül feltehetően egy pilóta nélküli légi jármű okozott robbanást egy olajtárolóban Sztalnoj Kony faluban. Áldozatok nem voltak” – írta Klicskov.

A kormányzó szerint az operatív szolgálat a helyszínen dolgozik. Orjol megye közvetlenül nem határos Ukrajnával, a hétszáz lakosú Sztalnoj Kony a határtól mintegy 170 kilométerre található.

A RIA Novosztyi hírügynökség médiajelentésekre hivatkozva azt írta, hogy a robbanásban megsérült a Barátság kőolajvezeték egyik terminálja. A közösségi médiában közzétett fotók szerint az egyik tartályon, amelyen a Transznyefty olajszállító vállalat logója látható, egy nagy rés keletkezett. A felvételeken tűz nem látható.

Orjol megyében október 19. óta magas szintű riadókészültség van érvényben, a kritikus infrastrukturális létesítményeknél megszigorították a biztonsági intézkedéseket.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4954-en léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3810-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 163 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 27 ember – köztük 10 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.