Ukrajna szinte egész területét tűz alá vonták az oroszok szombaton

Nem hivatalos ukrán jelentések (a helyiek Telegram-posztjai) szerint robbanások voltak Dnyipro városában, legalább hatan megsérültek.

A szirénák helyi idő szerint délben kapcsoltak be, és csak egy óra elteltével hallgattak el – számolt be a német N-Tv hírtelevízió kijevi tudósítója.

A The Kyiv Independent angol nyelvű ukrán hírportál szerint az érintett városokban ezúttal nem sérült meg az infrastruktúra, de áramkimaradások előfordulhatnak.

Heves orosz rakétatűz zúdult a dél-ukrajnai Nikopol térségére péntekről szombatra virradó éjszaka – jelentették ukrán források.

Mintegy hatvan rakáta csapódott be Nikopol és Marhanec városokban, illetve a környező falvakban – írta Valentin Reznicsenko, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója a Telegramon.

A legfrissebb információk szerint senki sem sérült meg – írja a német N-Tv hírportálja.

A hárommillió lakosú ukrán fővárosban szombat reggel még mindig 130 ezer embert érintettek az áramkimaradások a város katonai közigazgatásának közlése szerint.

A rendszerben keletkezett károk kijavítását 24 órán belül be kell fejezni.

A vízellátás viszont időközben helyreállt, csak a legmagasabb épületek legfelső emeletein okozott még problémákat az alacsony víznyomás.

Jelentősen javult az elmúlt 24 órában az ukrán főváros lakóházainak távhő- és áramellátása a kijevi polgármester szombati bejelentése szerint.

Vitalij Klicsko azt mondta, hogy az ukrán fővárosban a lakóépületek már mintegy a 90 százalékát látják el távhővel az egy nappal korábbi bő egyharmad helyett. Kijevben a fogyasztóknak azonban még mindig csaknem a 25 százaléka van áram nélkül, ami azonban így is javulás a pénteki mintegy 50 százalékhoz képest. Az ukrán polgármester szombaton elmondta azt is, hogy a vízellátást teljesen helyreállították.

Vitalij Klicsko hangsúlyozta, hogy a szakemberek folytatják a helyreállítási munkálatokat az ukrajnai polgári infrastukturális létesítmények elleni szerdai újabb nagyszabású orosz rakétatámadás következményeinek elhárítása céljából.

Az orosz hadsereg eltávolítja a nukleáris robbanófejeket a kiöregedett cirkálórakétákról, majd kilövi azokat – mutat rá a brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentése, amelyet a német N-Tv hírportálja idézett szombaton.

A londoni titkosszolgálat műholdas felvételein a nyolcvanas években kifejlesztett, nukleáris robbanófejjel felszerelt cirkálórakéták maradványai látszanak Herszon térségében. A leszerelt robbanófejek helyét feltehetően ballaszttal töltötték ki.

„Bármi legyen az oka, ez a fajta rögtönzés azt mutatja, hogy Oroszország nagy hatótávolságú rakétáinak állapota jelentősen leromlott” – állapítja meg a jelentés.

Vlagyimir Putyin elnök szerint az orosz védelmi iparnak fel kell használnia az ukrajnai háború során szerzett tapasztalatokat a modern nyugati fegyverek elleni küzdelemben.

Ez javítaná az orosz fegyverrendszerek minőségét, megbízhatóságát és harcképességét – jelentette ki Putyin a Rosztek orosz védelmi részvénytársaság fennállásának 15. évfordulóján.

A Rosztek mintegy 700 orosz csúcstechnológiai vállalatot tömörít, főként a védelmi ágazatban. A holding vezetője Szergej Csemezov korábban a KGB ügynöke volt.

Segíthetett volna elkerülni a polgári áldozatokat, ha a luhanszki és a donyecki szakadár entitás előbb „egyesült” volna Oroszországgal – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, amikor novo-ogarjovói rezidenciáján katonaanyákat fogadott, akiknek a fia részt vesz az Ukrajna elleni „különleges hadműveletben”.

„Mostanra talán nyilvánvalóvá vált, hogy ennek az újraegyesítésnek korábban kellett volna megtörténnie, és akkor nem lett volna ennyi civil áldozat, nem halt volna meg ennyi gyermek az ágyúzásban és így tovább. De jó, hogy egyáltalán megtörtént” – fogalmazott az orosz vezető.

Putyin szerint az orosz hatóságok őszintén azt feltételezték 2014-ben, hogy a minszki megállapodások keretében mind a Luhanszki, mind a Donyecki Népköztársaság „újraegyesülhet Ukrajnával”. Moszkva a két szakadár régiót idén februárban függetlennek ismerte el, majd szeptemberben másik három ukrán megyével Oroszországhoz csatolta.

„Ami az előző években történt, az nagyrészt annak volt a következménye, hogy mi mindig is, úgymond, idegen réten játszottunk vagy éltünk. A mai események pedig egyfajta belső megtisztuláshoz és megújuláshoz vezetnek” – hangoztatta.

Putyin szerint a kilencvenes és a kétezres évek fordulóján Oroszországot kívülről próbálták meg irányítani.

„Lényegében az ő erőfeszítéseik következtében kerültünk ebbe a helyzetbe, egyebek között a különleges hadművelet övezetébe is”

– hangoztatta.

Az orosz vezető a katonaanyákkal folytatott megbeszélésen azt is mondta, hogy Oroszország „minden kétséget kizáróan” el fogja érni kitűzött céljait Ukrajnában, és nem fog változtatni országépítő tervein. Meglátása szerint a siker záloga az egység.

Ígéretet tett arra, hogy az orosz vezetés fontolóra veszi az orosz katonáknak járó kedvezmények visszamenőleges kiterjesztését azokra a „népfelkelőkre”, akik 2014 óta harcoltak a Donyec-medencében.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy

Harkiv megyébenaz orosz légierő nagy pontosságú fegyverekkel mért csapást lengyel „zsoldosok” három ideiglenes állomáshelyére, aminek következtében mintegy kétszázan életüket vesztették.

Hasonló csapásban, a donyecki régióban lévő Sziverszk és Szlovjanszk térségében, az ukrajnai idegenlégió további több mint száz embert, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet és nyolc járművet veszített.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége sikertelen támadások és ellentámadások nyomán Kupjanszk irányában mintegy harminc katona, három gyalogsági harcjármű és négy páncélozott jármű, Limannál mintegy hetven halott és sebesült, egy harckocsi, négy páncélozott harcjármű és két kisteherautó, Donyeck irányában mintegy hatvan katona, két harckocsi és három gyalogsági harcjármű, a donyecki régió déli részén pedig több mint félszáz katona, két páncélozott jármű és két kisteherautó volt.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erő hat vezetési pontra, 67 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-50-es lövegelhárító radarállomást és egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt. Az orosz légvédelem négy ukrán drónt, valamint HIMARS és Vilha sorozatvetők öt rakétáját lőtte le.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint

az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2562 drónt, 390 légvédelmi rakétarendszert, 6813 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 902 sorozatvetőt, 3620 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7352 különleges katonai járművet veszítettek.

A nap folyamán az Oroszország által elcsatolt régiók több városából jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A Dnyeper bal partján, a Herszon megyei Novaja Kahovkát és a szomszédos településeket ért aknatűzben négy civil életét vesztette.

Az ukrán-magyar határszakaszon 6060-an léptek be pénteken Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5470-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton.

A beléptetettek közül a rendőrség 170 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 84 ember – köztük 31 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

A kilencedik hónapja dúló orosz-ukrán háború nyomán bekövetkezett válság immár nemcsak Oroszországot és Ukrajnát érinti súlyosan, hanem Európát és a mögötte álló Egyesült Államokat is. Oroszország az elmúlt napokban komoly csapást mért Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, melynek következtében több ukrán város is áram-és vízszolgáltatás nélkül maradt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) e heti ülésén az elhúzódó háború egyre súlyosabb következményeiről beszéltek, valamint arról, hogy a konfliktus fenntartásában az Egyesült Államok és a Biden-adminisztráció érdekelt, miközben az európai szövetséges országok és lakosaik komoly árat fizetnek a háborúért.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) szerdára rendkívüli ülést hívott össze Ukrajnával kapcsolatban, amelyen Geng Shuang kínai nagykövet azt mondta, hogy az Ukrajnában zajló konfliktus a polgári létesítmények elleni folyamatos támadásokhoz vezetett, valamint a polgári áldozatok és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számának folyamatos növekedését fogja eredményezni. A kínai nagykövet úgy fogalmazott, hogy ez egy „nagyon aggasztó fejlemény” – írta a The Global Times. Geng hangsúlyozta, hogy a konfliktusokban és háborúkban nincsenek győztesek. Majd arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy

a nemzetközi közösségnek együtt kell működnie az ukrajnai válság békés megoldására irányuló erőfeszítések támogatásában, a konfliktus eszkalációjának elkerülésében és a nukleáris válság kialakulásának megelőzésében.

Az ENSZ BT ülésén felszólalt Song Zhongping kínai katonai szakértő is, aki úgy fogalmazott, hogy az orosz-ukrán konfliktus jelenleg patthelyzetben van, miközben a feszültség 2014 óta fokozódik.

Egy névtelenséget kérő nemzetközi biztonsági szakértő pedig úgy nyilatkozott a The Global Timesnak, hogy

„az ukrajnai stratégiai célpontok elleni orosz légicsapások célja Ukrajna katonai potenciáljának további csorbítása azért, hogy reális álláspont kialakítására ösztönözze ellenfelét a tárgyalásokon, valamint nagyobb befolyásra tegyen szert az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon.

Nem látható politikai fordulat

A The Global Times rámutatott, hogy megoldások keresése helyett ismét csatatérré változott az ENSZ szerdai ülése, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül felhívást intézett a testülethez, hogy tegyen lépéseket az orosz légicsapások leállítása érdekében. A lap kiemelte, hogy

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Nemzetek ENSZ-nagykövete már a „tél fegyverként használásával” vádolta meg Oroszországot, amelyre válaszul Vaszilij Nebenzja orosz diplomata pedig azt mondta, hogy Zelenszkij és szövetségesei megjegyzései „nem értelmezhetők békeszándékként, hanem inkább a meggondolatlan fenyegetések nyelvén szóló” ultimátumok.

A lapnak nyilatkozó névtelenséget kérő szakértő is rámutatott, hogy az orosz-ukrán konfliktus még mindig messze van a fordulóponttól, mert sem az USA, sem az EU, sem pedig az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij nem tett jelentős lépést politikája változtatásáért.

Ehelyett az Egyesült Államok szítja tovább a lángokat, az EU pedig kénytelen lenyelni a keserű pirulát anélkül, hogy bármin is tudna változtatni. Megjegyezte, hogy azért sem lesz könnyű előmozdítani az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokat, mivel a Biden-kormány a jelenlegi helyzetet vívmánynak tekinti, és megpróbálja meghosszabbítani, hogy nagyobb politikai tőkét kovácsoljon belőle.

Az USA még több pénzt fektet az ukrajnai háborúba

A cikk rámutatott, hogy szerdán a Biden-adminisztráció 400 millió dolláros további katonai segélyt jelentett be Ukrajnának. A szállított fegyverek között van 150 nehézgéppuska is, amelyek speciális hőképes irányzékokkal segítik az önmegsemmisítő drónok lelövését, valamint légvédelmi rendszerhez szükséges lőszerek is érkeznek majd az amerikai sajtó értesülései szerint, akik a Pentagon illetékeseire hivatkoztak.

Az újabb amerikai fegyverszállítások kapcsán a katonai szakértő a Global Timesnak elmondta, hogy az USA és egyes nyugati országok által küldött katonai felszerelések többnyire könnyű és közepes fegyverek. A legnehezebbek a páncélozott járművek, valamint az M142 HIMARS és az M777 tarackok. A szakértő azonban úgy véli, hogy a jövőben az USA és a NATO nehézfegyverekkel felszerelt zsoldoscsapatokat is küldhet, amely intenzívebbé és pusztítóbbá változtatja a harcokat. Mint mondta, ez lesz a figyelem középpontjában a jövőbeni ukrajnai összecsapásokban, amely további tragédiákat jelent majd Európának is.

Cui Heng, a Kelet-Kínai Egyetem Orosz Tanulmányok Központjának munkatársa már arról beszélt a Global Timesnak, hogy az orosz-ukrán konfliktus felbujtásával az USA nagy vagyonra tett szert az EU energiapiacának megszerzésével, egyszerre megvalósítva az Oroszország megfékezésére és a transzatlanti partnerség erősítésére vonatkozó célját.

Eközben Oroszország nagymértékben felemésztette nemzeti erejét és felszínre kerültek az állam belső problémái is, Ukrajna pedig, amely a csatatér közepén áll, aláásta gazdaságát, társadalmi stabilitását és az emberek jólétét.

Európa veszteségei 

Európa továbbra is a magas inflációtól szenved, és óriási árat fizet energiabiztonságáért – mondta Cui. Eközben Ukrajna kedden újabb, 2,5 milliárd eurós pénzügyi támogatást is kapott az EU-tól. Az Európai Bizottság pedig 2023-ra egy példátlan mértékű, 18 milliárd eurós támogatási csomagot is javasolt a háborúban álló ország számára. A kínai egyetem oktatója kiemelte, hogy egyre erősebbek azok a hangok is, amelyek azt szorgalmazzák, hogy az EU több pénzt fordítson az európai emberek megélhetésének támogatására, mivel az európai országok valószínűleg az egyik legnehezebb télnek néznek elébe az energiaárak emelkedése és a súlyos infláció miatt.

Mint mondták, az orosz-ukrán konfliktusok súlyos árát az emberekkel fizettetik meg, akik még többet fognak szenvedni, ha az ukrajnai konfliktus folytatódik vagy súlyosbodik. A tagországok kormányainak konkrét lépéseket kell tenniük saját népük és nemzeti érdekük védelmében, ahelyett, hogy az Egyesült Államok geopolitikai érdekeit szolgálnák.

Cui azt is megjegyezte, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség mára olyan szintet ért el, hogy például Kínának, Törökországnak és Indiának is ki kellene állnia a háborúban álló felek közötti közvetítés és a párbeszéd előmozdítása érdekébenterén. Ahogy felidézte, már több ország felszólította az ukrajnai válságban érintett feleket, hogy legyenek visszafogottak, tekintettel a konfliktus okozta humanitárius problémákra és annak a globális gazdaságra és stabilitásra gyakorolt ​​tovagyűrűző hatásaira.

A Global Times azt írta, hogy Geng kínai nagykövet az ENSZ szerdai ülésen kijelentette, a konfliktus alatt álló Ukrajnában súlyos humanitárius helyzet alakult ki. A hideg időjárás jelentősen rontja az emberek helyzetét, ezért arra szólította fel az érintetteket, hogy körültekintően járjanak el, és biztosítsák a nukleáris létesítmények biztonságát, elkerülve az ember okozta nukleáris baleseteket.