Több mint 8 ezren érkeztek Ukrajnából kedden

A rendőrség 145 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4737-en léptek be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3927-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.

Vonattal 27 ember - köztük 10 gyermek - érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve - tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A washingtoni román nagykövetség közlése szerint az amerikai tengerészgyalogság egy TPS–80 típusú radart telepít Romániába – olvasható a Főtér keddi cikkében. Mint írják, a lokátor lehetővé teszi az Ukrajna keleti részében és a Fekete-tenger medencéjének középső és nyugati részében mozgó légi célpontok észlelését, nyomon követését és azonosítását. A szerkezettel egyaránt észlelhetőek az alacsony, közepes és/vagy nagy magasságban haladó légi járművek is.

A nagykövetség azt is közölte, hogy a spanyol hadsereg is telepít egy TPS–43-as radart, amelyet hamarosan a NATO légvédelmi rendszerébe integrálnak.

Ugyancsak friss hír, hogy egy hétfőn elérhetővé tett közvélemény-kutatás szerint a román állampolgároknak elegük van a szomszédban zajló fegyveres konfliktusból. Az emberek elsörpő többsége, csaknem hetven százaléka azt akarja, Ukrajna is engedjen az álláspontjából.

Beszédes az is, hogy míg egy augusztusi felmérés szerint a lakosság hatvanöt százaléka tartotta Oroszországot a háború fő felelősének, ez az arány mára ötvenegyre csökkent. A megkérdezettek negyvenöt százaléka úgy véli, Ukrajna, az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió okolható elsősorban a háborús konfliktus miatt.

Ukrajna elegendő készletet halmozott fel földgázból és szénből, hogy átvészelje a téli fűtési szezont – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon.

A kormányfő szavai szerint jelenleg 14,6 milliárd köbméter gáz van Ukrajna tárolóiban. A hőerőművek raktáraiban pedig 1,5 millió tonna szén, ami közel kétszerese a szükséges és garantált tartaléknak.

Smihal hozzátette: a viszonylag enyhe ősz és az energiamegtakarítás lehetővé teszi Ukrajnának, hogy több gázt szivattyúzzon be a tározókba, mint amennyit kivesz onnan.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett: a miniszterelnök a fűtési szezon kezdetén, október 21-én arra szólította fel a helyi hatóságokat, hogy takarékosan használják az energiahordozókat. Volodimir Zelenszkij elnök pedig augusztusban aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében a háború végéig moratóriumot vezetnek be a lakossági fogyasztók számára a gáz-, a melegvíz-szolgáltatási és a távfűtési díjakra.

Az ukrán vezérkar közben kedd esti helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők a dél-ukrajnai Herszon megyében folytatják az ukrán szolgáltatók berendezéseinek, mobilkommunikációs tornyainak szétszerelését és eltávolítását.

A kijevi katonai vezetés információi szerint Beriszlav város közelében orosz megszállók felrobbantották egy naperőmű elektromos vezetékeit és berendezéseit.

Oroszországnak nincsenek előfeltételei az Ukrajnával folytatandó rendezési tárgyalásokkal kapcsolatban – jelentette Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak kedden Moszkvában.

„Részünkről nincsenek előfeltételek, kivéve a fő feltételt, hogy Ukrajna jó szándékot mutasson” – mondta a diplomata kérdésre válaszolva.

Rudenko szerint Oroszország mindig is jelezte: kész ilyen tárgyalásokat folytatni, ám Ukrajna olyan törvényt fogadott el, amellyel megtiltotta maga számára a béketárgyalásokat, amíg Vlagyimir Putyin marad az orosz elnök. Azt mondta, hogy a The Wall Street Journal értesülésével ellentétben Oroszország nem folytat titkos tárgyalásokat Ukrajnáról az Egyesült Államokkal.

Közölte, hogy folytatódnak az egyeztetések a zaporizzsjai atomerőmű körül létesítendő védőövezet ügyében, és hogy az illetékes orosz hatóságok tanulmányozzák a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) javaslatait.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz erők az elmúlt nap folyamán minden ukrán támadást visszavertek, Kupjanszk irányában több mint 160 ukrán katonát megölve, illetve megsebesítve, két harckocsit, három gyalogsági harcjárművet és két járművet pedig megsemmisítettek. Limannál a tábornok szerint az ukrán fegyveres erők több mint száz katonát, három harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy többcélú, kétéltű páncélozott szállító járművet, két kisteherautót és két egyéb járművet veszítettek, a donyecki régió déli részén pedig 90 katonát, öt páncélozott harcjárművet, egy többcélú, kétéltű páncélozott szállító járművet és két kisteherautót. Mikolajiv-Krivij Rih irányában a tájékoztatás értelmében az éjszaka folyamán az ukrán fegyveres erők szabotázs- és felderítő csoportjainak kilenc beszivárgási kísérletét hiúsították meg, aminek során több mint 50 ukrán katona esett el, hét páncélozott harcjármű és tíz jármű pedig megsemmisült.

Az orosz harcászati repülők, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok négy ukrán vezetésipontra 64 tüzérségi egységre, valamint 192 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között három lőszer-, rakéta- és tüzérségi lőszerraktárt egy üzemanyagraktárt, egy ukrán Sz-300-as föld-levegő rakétarendszer radarállomását, egy Buk-M1 légvédelmi rakétarendszert és egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-64-es légvédelmi radarállomást.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Mi-24-es helikoptert, a légvédelem pedig egy Szu-25-ös repülőgépet, hét drónt, valamint 17 HIMARS- és Vilha- lövedéket.

Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 332 repülőgépet, 171 helikoptert, 2465 drónt, 388 légvédelmi rakétarendszert, 6448 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 884 sorozatvetőt, 3563 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7127 különleges katonai járművet veszítettek.

A háború februári kezdete óta először ismerte el az amerikai kormányzat, hogy folyamatosan kapcsolatban állnak az oroszokkal. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó szerint csak így kerülhető el, hogy a legrosszabb forgatókönyv valósuljon meg. Az amerikai orosz-csúcstalálkozó viszont most már bizonnyal elmarad – Vlagyimir Putyin nem vesz részt a G20-ak indonéziai tanácskozásán – hangzott el az M1 Híradó műsorában.

Először a háború kezdete óta az Egyesült Államok is elismerte, hogy folyamatosan egyeztetnek az oroszokkal.

„Úgy vélem a mi felelősségünk is, hogy nyitva tartsuk a kommunikációs csatornákat még az ellenfeleinkkel is, hogy ezáltal elkerülhessük a legrosszabb forgatókönyvek bekövetkeztét”

– mondta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó. Azt, hogy pontosan miről tárgyaltak, nem részletezte.

A várt találkozó Valgyimir Putyin és Joe Biden között úgy látszik, elmarad. Erre az indonéziai G20 csúcson kerülhetett volna sor, de a szervezők megerőítsették: úgy tudják, hogy az orosz elnök végül nem vesz részt a tanácskozáson.

Az Egyesült Államok és a Nyugat provokálta ki az ukrajnai háborút azzal, hogy kilátásba helyezte Ukrajna NATO-tagságát – jelentette ki John J. Mearsheimer amerikai politológus a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában, kedden Budapesten.

Vagyis Putyin preventív háborút indított Ukrajnában, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát, vagyis hogy a Nyugat bázisul használja Ukrajnát Oroszországgal szemben – mondta a professzor.

Ez egyben azt is jelenti, hogy Putyinnak soha nem állt szándékában Ukrajna elfoglalása, amire a katonai képesség sem áll Oroszország rendelkezésére – tette hozzá.

Az előadó a kubai rakétaválsághoz hasonlította a 2014, vagyis az ukrajnai forradalom, a nyugatbarát hatalomátvétel után kialakult helyzetet. Ugyanis az Egyesült Államok sem tűrte, hogy a Szovjetunió támadó rakétákat telepítsen a szomszédságába.

Ebben a helyzetben az Egyesült Államok nemhogy hátra lépett, hanem elkezdte felfegyverezni Ukrajnát, és Ukrajna de facto NATO-taggá vált. Vagyis ugyanolyan provokációt követett el a Nyugat Ukrajnában, mint annak idején a Szovjetunió Kubában – vélekedett.

A professzor szerint Magyarország bölcsen egyensúlyoz a felek között, hiszen miközben érdeke a nyugati szövetségi rendszerben a katonai és gazdasági kapcsolatok fenntartása, nem érdeke a határaihoz közeli Oroszország provokálása.

Az sem áll érdekében, hogy megszakadjanak a gazdasági kapcsolatok Oroszország és az Európai Unió között – tette hozzá.

A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a nukleáris háború veszélye fenyeget az orosz vereség és az orosz győzelem esetén egyaránt.

Ugyanis az oroszok jó eséllyel atomfegyvert vetnek be, ha sikerül őket kiszorítani Ukrajnából. Ha pedig nyerésre állnának, akkor annak nagy az esélye, hogy az Egyesült Államok közvetlenül bekapcsolódik a háborúba, ami megintcsak egy orosz atomcsapás esélyét növeli.

Közel vagyunk ahhoz, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közvetlenül lőjön egymásra – fogalmazott.

Arról is szólt, hogy amíg a második világháború után bipoláris, majd a Szovjetunió összeomlása után unipoláris világban éltünk, mára Kína felemelkedése miatt mutipolárissá vált a világ. Ebben az Egyesült Államok legfőbb versenytársa Kína, majd tőle erősen elmaradva Oroszország.

A két konfliktust, egy kínai-amerikai, illetve egy orosz-amerikai konfliktust magában hordozó világrend pedig sokkal inkább elvezethet egy valódi háborúhoz, mint a hidegháborús szembenállás.

Arról is szólt: az Egyesült Államoknak érdeke legfőbb versenytársa, vagyis Kína gyengítése, ezért nyomást fog gyakorolni Európára és Magyarországra is, annak érdekében, hogy megakadályozza a gazdasági kapcsolatok erősödését Kínával.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a rendezvényen úgy vélekedett: Brüsszel hivatalos álláspontja háborúpárti, annak ellenére, hogy Oroszországgal, Ukrajnával és az Egyesült Államokkal ellentétben Európának nem érdeke a háború folytatódása.

Magyarország ebben a helyzetben Ferenc pápához, Elon Musk tech-milliárdoshoz és Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterhez hasonlóan sürgeti a béke megteremtésének szükségességét – mondta a politikus.