Tarthatatlan a jelenlegi migránshelyzet a Vajdaságban

Tarthatatlan a jelenlegi migránshelyzet Horgoson, Martonoson, Nyugat-Bácskában és Szabadkán is – reagált a csütörtök esti eseményekre a Magyar Hírlapnak Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti frakcióvezetője. A párt alelnöke emlékeztetett, hogy a VMSZ képviselői 2015 óta rendszeresen felemelik hangjukat a téma kapcsán, ezzel is harcolva a polgárok biztonságáért. Szerinte nem megengedhető az, hogy a migránsok fontosabbak legyenek, mint a helyi lakosok.

Mint, ahogy arról a Magyar Hírlap már korábban beszámolt, a Horgos – A Mi Falunk nevű Facebook-oldalon közzétettek egy, a falu központjában készült videót, amelyen látható, ahogyan a bevándorlók menekülnek, és közben lövések dördülnek el. A portál fel is kereste az oldalt, ahol Ábrahám Alfréd horgosi lakos számolt be az aktuális migránshelyzetről.

Elmondása szerint már évek óta állandó megoldandó probléma a migránsok jelenléte a településen. Innen próbálnak átjutni magyar földre, és a falu környékén több helyre teljesen bevették magukat. Évek óta ott tanyáznak a helyi régi szelevényi és kamarási erdőben, a határépületekben, a bácska birtokon, az elhagyott tanyákon és a faluban is. A taxisok pedig rendszeresen hozzák az utánpótlást.

Ábrahám Alfréd kifejtette, hogy időnként ugyan összegyűjti őket a hatóság, de utána nagyon rövid időn belül újra megjelennek, sőt egyre többen vannak. Jelenleg csaknem 2500 migráns van csak a településen és az említett részeken. A faluba járnak bevásárolni, pénzt felvenni. Felmérték a helyszíneket, ezért meglehetősen gyakoriak a betörések, lopások, de már a prostitúció is megjelent – tette hozzá mély megrendüléssel a horgosi lakos.

Szót ejtett még arról is, hogy a közelben lévő földeket, gyümölcsösöket is tönkretették, ugyanis ellopták és le is taposták a terméseket. Lövöldözést már többször lehetett hallani a határ közelében, de közvetlenül, lakott területen még nem történt hasonló.

„Az este figyeltem fel egy hangos durranásra az utca felől. Olyan volt, mintha a házunk előtt történt volna. Mire kinéztem, már másodjára szólt a durranás, mintha egy óriási petárda robbant volna. Az utca végén megláttam két személyt a központ felé szaladni. Kerékpárral utánuk eredtem, hogy kiderítsem, kik lehettek az elkövetők. A város központjához közel utolértem őket. Nagyjából 15-20-an lehettek. Láttam, hogy az egyik kezében egy hatalmas, baseballütőhöz hasonló tárgy van. Még pár száz métert követtem őket biztonságos távolságból. A csoport egyik része a temető felé indult, a másik a kishatár irányába. Az egyik csak segítséggel tudott közlekedni, mint aki megsérült.”

Mint kiderült, Horgoson már jó ideje félelem uralkodik, tekintettel arra, hogy nincs állandó rendőri jelenlét. A migránsok kordában tartását általában két ember végzi, akik nem rendőrök, de segítenek, amiben tudnak. Ekkora erővel és a fegyverekkel szemben azonban tehetetlenek.

Ábrahám Alfréd beszámolt arról is, hogy tartós és kielégítő megoldások valójában még nem születettek, és valószínűleg a közeljövőben nem is fognak. A lakosság fél, sötétedés után már az utcára sem megy ki senki.

A horgosi lakos kiemelte, a hatóságok mindent elnéző hozzáállása, a migránsokkal való kivételezése épp az ott élő törvénytisztelő embereket diszkriminálja, akik nem kapnak megfelelő védelmet. A lövöldözést követő délután ugyan összeszedték egy részüket, de mivel ezek alkalmi akciók, holnap újra megjelennek és még többen lesznek, miközben élhetetlenné teszik a várost.

Az Európai Unió a migrációs kérdésben sem tud közös álláspontot kidolgozni, amit nemcsak a bevándorlók, de az emberkereskedők is kihasználnak.

A határtól pár kilométerre lévő, magyar többségű faluban még este fél tízkor is ropogtak a fegyverek. Tudósítások szerint végül a rendőröknek sikerült egy 50 fős migránscsoportot előállítani.

Ismét fegyverekkel támadtak egymásnak migránsok a szerb-magyar határ közelében, ezúttal a Röszkével szomszédos Horgoson – közölte a szabadkai Pannon RTV pénteken.

A leszámolás csütörtökön, sötétedés után kezdődött, a rendőrség tájékoztatása szerint egy 20 év körüli bevándorló férfit mellkasi lőtt sebekkel szállítottak kórházba.

A közösségi médiában megjelent, térfigyelőkamerás felvételek tanúsága szerint az illegális bevándorlók egy csoportja fegyverekkel felszerelkezve sétált az utcán, a lövések után pedig futásnak eredtek.

A rendőrség kivonult a helyszínre, és az éjszaka folyamán helyreállította a rendet, pénteken pedig a híradások szerint a belügyminisztérium emberei begyűjtik a migránsokat, és elszállítják őket a határ közeléből.

A szerb-magyar határ mellett egyre több illegális bevándorló tartózkodik, és megnőtt az incidensek száma. Az Afrikából és Közel-Keletről érkező migránsok úti célja nem a nyugat-balkáni ország, hanem az Európai Unió, ám a magyar határzár miatt sokan hosszabb időre Szerbiában rekednek.

Júliusban két nagy, migránsok elleni akció is volt Vajdaságban. A hónap elején a kelebiai erdőben csapott össze két migránscsoport, és az összetűzésnek halálos áldozatai is voltak. Akkor 85 illegális bevándorlót fogtak el, nem sokkal később Horgoson 120 migránsra csaptak le a rendőrök.

Mivel a szerb hatóságok nem toloncolják ki azokat, akiket elfognak, csupán az ország északi határától a déli határig szállítják őket vissza, a migránsok sokszor ismét útra kelnek, és néhány nappal később elérik a magyar határt.

Mint kiderült, két migránscsoport csapott össze Horgoson, egymásra lövöldöztek a kora esti órákban – számoltak be a helyiek a délvidéki Szabad Magyar Szónak. Ennek okairól, miértjeiről beszélgetett Nógrádi György, magyar biztonságpolitikai szakértővel. ugyancsak a Magyar Hírlap.

A kezdetek

Elmondása szerint a jelenlegi helyzetet 1960-ig lehet visszavezetni. Afrika lakossága ekkor még állandó volt, nem változott. Egy családban volt nyolc-tíz gyermek is, amiből kettő ha megélte a felnőttkort. Azonban az egészségügyi reformok hatására egy teljesen új helyzet állt elő, és ettől kezdve a gyermekek döntő része megérte a felnőttkort. Mindez hatvan év alatt történt, ami azt eredményezte, hogy Afrika lakossága csaknem hétszeresére duzzadt, amit már a kontinens nem tudott elviselni.

Nógrádi György hangsúlyozta: „1848 és 1945 között még sokkal több ember ment ki Európába, mint ahányan bejöttek. A migráció egyik iránya ezekben az években Törökországból indult.”

Munkaerőhiány

A szakértő szerint a másik fontos tényező, ami a jelenlegi helyzet kialakulásáért felelős, az az, amikor létrejön az Európai Unió jogelődje. 1957-ben a fő elv az volt, hogy Európának pótlólagos munkaerőre van szüksége. Ennek tükrében Európa összeszedte ezeket az embereket, mert abból indultak ki, hogy vendégmunkásként a pénzkeresés ellenére haza fognak térni. Ez odáig fajult, hogy az 1970-es évektől egyre több ember akar Európába jönni, ugyanis Afrikából nem tud máshová menni, másrészről az Egyesült Államok elérhetetlen távolságban van.

Elkezdődik egy migrációs hullám, ahol a német kancellár mellényúl. Angela Merkel azt mondta, hogy meg lehet oldani a helyzetet azzal, úgy, hogy nincs felső határ, ami a befogadásra vonatkozik. Ez azt eredményezte, hogy a migránsok tömegével indultak meg. Ettől kezdve a merkeli elképzelés az volt, hogy ezt soha többet, és a migránsok felét vegye át Ausztria. Merkel volt az, aki egész Európa nevében, anélkül, hogy bárkivel beszélt volna megállapodik a török államfővel, Erdogannal, hogy évi négymilliárd eurót fizetnek, ha a törökök nem engedik tovább a migránsokat.

Új hullám

Továbbá kifejtette, hogy ma már a migránsok hatalmas tömege be akar jönni Európába, akiket fel kellene tartóztatni. Ezzel az a probléma, hogy van egy spanyol baloldali kormány, aki nem meri feltartóztatni őket. Másrészről van egy balkáni útvonal, ahol képtelenek a feltartóztatásra. A migráns, amikor látja, hogy Nyugat-Európában nem kell, hiszen a migránsok 95 százaléka gazdasági menekült, attól a pillanattól kezdve radikalizálódik. Ekkor nyúlnak a fegyverekhez, aminek az az egyszerű célja van, hogy átjusson a határon – tette hozzá a szakértő.

Több felmérés is bebizonyította, hogy Németország összlakosságának 26 százaléka már nem német, és a bejövő migránsok döntő része nem hajlandó dolgozni. Ma Németország városainak zömében a hat év alatti fiataloknál már migráns túlsúly van. Ez katasztrófa lesz az ország jövőjére nézve.

A V4-ekre vonatkozólag két dologban van egyetértés. Az egyik, hogy nem kell migráns, a másik, hogy északi és déli struktúrák legyenek.

Az unió bizonytalansága jó lehetőség az embercsempészeknek

A migránsok ha látnak vákuumot, azt kihasználják, különösen a volt Jugoszlávia területein. Ott próbálnak pénzért bejönni, és ha kell fegyvert ragadni. Nemcsak pisztolyokkal, hanem gépfegyverekkel is fel vannak szerelve, amit mernek is használni.

Nógrádi György szerint egyértelmű, hogy Európa biztonsága csökkent, ezért el kellene döntenie, hogy akarja-e saját magát megvédeni. A probléma, hogy az Európai Unió ebben a kérdésben sem tud közös álláspontot kidolgozni, amit a migránsok és az emberkereskedők ki is használnak.

Köztudott tény, hogy elsősorban az Egyesült Államok, de Németország is nagyon sok embert behoz a harmadik világból, és elvégeztetik velük az egyetemet. A probléma ezzel az, hogy amikor végeztek, azt mondják, hogy a tehetségesebb felét ott tartanák, a többit pedig visszaküldenék. Ezt úgy nevezik, hogy agyelszívás.

A jelenlegi helyzet kialakulása pedig egyértelműen az, hogy már úgy gondolják, hogy a szabadságuk útjában csak egy határ áll, amin mindenképp átjutnak, akár fegyveres erővel is. A döntő része a migránsoknak egyedülálló férfi, jelentős részük kapott katonai kiképzést, tehát értenek a fegyverekhez – figyelmeztetett a szakértő.

Az illegális migráció súlyos belbiztonsági veszélyeket rejt valamennyi érintett országban, valamennyi érintett ország polgárát fenyegeti – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szombat este az M1 este műsorában.

Bakondi Györgyöt kérdezték a Röszkével szomszédos szerbiai Horgoson csütörtök este történtekkel kapcsolatban; sajtóhírek szerint fegyveres leszámolás történt két migránscsoport között a településen. A belbiztonsági főtanácsadó elmondta: videófelvételek tanúsága szerint felfegyverkezett, géppisztolyos migráns-csoportok randalíroztak Horgos település főutcáján, több helyszínen lövöldöztek is, és számos sérültet kellett kórházba szállítani.

Ez kétségtelenül példátlan helyzet békeidőszakban, és nyomatékosítja azt a magyar kormányzati álláspontot, hogy a migráció súlyos belbiztonsági veszélyeket rejt valamennyi érintett országban, valamennyi érintett ország polgárát fenyegeti – fogalmazott. Emlékeztetett rá, Magyarországon is tüzet nyitott egy embercsempész egy rendőrjárőrre.

A belbiztonsági főtanácsadó megjegyezte: aki ezek után azt gondolja, hogy az érkezők menekültek, az nagyon súlyos tévedésben van.

Az érkezők semmilyen ENSZ-okmányban rögzíttet, menekültté nyilvánítást lehetővé tevő feltételnek nem felelnek meg – mondta.

Kiemelte: alapvető lenne, hogy “békésen, személyazonosságot igazolva, a legközelebbi biztonságos országban kérjenek menekültstátuszt”. „Itt erről szó sincs: okmányok nélküli fiatal férfiak sokadik országon átgázolva, felfegyverkezve és a fegyvereket használva, erőszakosan próbálnak meg betörni az Európai Unióba. Ez súlyos bűncselekmény, ami nem képezheti alapját menekültté-nyilvánításnak” – jelentette ki.

Elmondása szerint ebben az évben több mint 250 ezren kísérelték meg a Magyarországra való erőszakos bejutást, ez a szám tavaly 108 ezer volt.

Szólt arról is, hogy az Európai Bizottság a szolidaritást hangsúlyozva kívánja megoldani az illegális migráció kérdését. A 2015 óta bekövetkező, a súlyosabbnál súlyosabb események nem juttatták arra a következtetésre az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy a belső biztonság érdekében, a határbiztonság garantálására határozott és egyértelmű intézkedéseket kell tenni – emelte ki.

Bakondi György hangsúlyozta, a magyar kormány szerint nem kezelni kell az illegális migrációt, hanem megállítani.