Tárgyalást sürget Ukrajnában egy amerikai tábornok

Nézeteltérés mutatkozik az Egyesült Államok kormányának legfelsőbb szintjein az ukrajnai háborúval kapcsolatban – derítette ki a The New York Times.

Törés mutatkozik az amerikai katonai vezetés és a Biden-adminisztráció között a háborúval kapcsolatban – számolt be a The New York Times nyomán a Neokohn. A portál azt írja, az Egyesült Államok kormányának legfelsőbb szintjein nézeteltérés alakult ki arról, hogy nyomást gyakoroljanak-e Ukrajnára annak érdekében, hogy diplomáciai úton próbáljon véget vetni az Oroszországgal vívott háborúnak.

Amerika legfőbb tábornoka a tárgyalásokat szorgalmazza, míg Joe Biden elnök tanácsadói szerint túl korai lenne.

Mark A. Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített parancsnokságának elnöke belső megbeszéléseken azt hangoztatta, hogy az ukránok körülbelül annyit értek el a harctéren, amennyit a tél beállta előtt észszerűen elvárhatnak, ezért szerinte meg kell próbálniuk az elért eredményeiket az alkupozícióban megszilárdítani.

Más magas rangú tisztviselők azonban elvetették az ötletet, és azt állították, hogy egyik fél sem hajlandó tárgyalni. Szerintük a harcok bármilyen szüneteltetése csak lehetőséget adna Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az átcsoportosításra.

Bár Biden tanácsadói úgy vélik, hogy a háborút végül valószínűleg tárgyalások útján fogják rendezni, ám a tisztviselők szerint a pillanat még nem érett meg.

Korábban Milley tábornok a CNBC-nek úgy nyilatkozott, hogy szerinte van némi lehetőség néhány diplomáciai megoldásra. Jake Sullivan, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója ugyanakkor visszautasította, hogy bármilyen nyomást gyakorolnának Ukrajnára.

Az ukrán hadsereg különleges műveleti erői Herszonban, a többi ukrán védő pedig a város szélén tartózkodik – hozta nyilvánosságra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti videóüzenetében

„Történelmi nap a mai: visszatérünk hazánk déli részére. Védőink jelenleg a város (Herszon) szélén tartózkodnak. Már nincs sok hátra, kezdünk bemenni. A különleges egységek viszont már a városban vannak” – fogalmazott az államfő. Zelenszkij méltatta a herszoniakat, amiért türelmesen vártak, és sohasem mondtak le Ukrajnához tartozásukról. „A remény Ukrajna számára mindig jogos, Ukrajna mindig visszaveszi azt, ami az övé” – hangoztatta az elnök.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán erők pénteken csapást mértek egy-egy orosz parancsnoki állásra a zaporizzsjai atomerőműnek otthont adó Enerhodar városnál és a Herszon megyei Cservonij Majak faluban.

A jelentés szerint a Zaporizzsja megyei Dnyiprovka település térségében megsemmisítettek egy orosz Mi-8-as helikoptert. Az ukrán erők Enerhodar város közelében egy ellenséges parancsnoki állást találtak el, több mint ötven orosz katonát öltek meg, és több mint negyvenet megsebesítettek. Egy orosz Ka-52-es helikopter is megsemmisült a támadásban. A herszoni régióbeli Cservonij Majak faluban lévő orosz parancsokságra mért ukrán csapás következtében pedig több mint harminc orosz katona halt meg, két harckocsi és négy teherautó semmisült meg – írta a vezérkar.

Ezen kívül a nap folyamán az ukrán légierő öt csapást mért olyan területekre, ahol orosz katonák, fegyverek és katonai felszerelések koncentrálódnak. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek pedig egy parancsnoki állást, két élőerő-, fegyver- és haditechnikai koncentrációs területet, két lőszerraktárt és három egyéb jelentős katonai célpontot találtak el a jelentés szerint.

A vezérkar közölte még, hogy az orosz erők pénteken három rakéta- és kilenc légicsapást hajtottak végre, valamint több mint tíz támadást rakéta-sorozatvetőkkel. Harkiv, Donyeck, Vinnicja, Herszon és Mikolajiv megyék településeit érték ellenséges csapások – tette hozzá az ukrán katonai vezetés.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy falat húznak fel Ukrajna északi, fehéroroszországi határán és az Oroszországgal határos régiókat is megerősítik erődítményekkel.

Szavai szerint Voliny megyében már elkezdtek árkokat, töltéseket, szögesdróttal felszerelt vasbeton kerítéseket építeni, amiből már három kilométer elkészült. Hasonló építkezések zajlanak Rivne és Zsitomir megyékben is. Hozzátette, hogy részleteket erről nem kíván nyilvánosságra hozni.

Elmondása szerint az Oroszországgal határos vidékeken is épülnek erődítmények. Timosenko hozzátette, hogy az ukrán határőrök „minden szükséges felszereléssel rendelkeznek ahhoz, hogy messzire belássanak az ellenséges erők hátába”.

Az Egyesült Államok újabb, 400 millió dollár katonai segélyt ad Ukrajnának területvédelmének és tárgyalási pozíciójának erősítésére – olvasható a washingtoni külügyminisztérium pénteken kiadott közleményében.

Antony Blinken külügyminiszter közleménye szerint az elnöktől kapott felhatalmazás alapján 2021 augusztusa óta a huszonötödik katonai adománycsomag lehívására adott engedélyt. Az újabb 400 millió dollár (170 milliárd forint) értékű szállítmányban fegyverzet, lőszerek és egyéb felszerelések vannak.

Az Egyesült Államok által nyújtott légvédelmi, nagy hatótávolságú és precíziós tüzérségi fegyverekből álló csomagot nagy körültekintéssel úgy állították össze, hogy a legjobban szolgálják az ukrán erőket a hadszíntéren, és hogy előre tudjanak törni Herszontól Harkivig – olvasható a dokumentumban, amely kiemeli: az Egyesült Államok „folytatja Ukrajna támogatását annak érdekben, hogy képes legyen megvédeni magát, és a lehető legerősebb legyen pozíciót tudja elfoglalni a tárgyalásokon, amikor annak eljön az ideje”.

A külügyminisztérium azt is közölte, hogy az újabb, 400 millió dolláros szállítmánnyal a Biden-kormány – 2021. januári – hivatalba lépése óta Ukrajna összesen mintegy 19,3 milliárd dollár (8000 milliárd forint) amerikai katonai támogatásban részesült.

Az Egyesült Államok és Oroszország közötti háborúvá vált az ukrajnai konfliktus, amelynek középpontjában az ukránok állnak – ez is téma volt a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsorban, melynek vendége ezúttal John Mearsheimer amerikai politológus és nemzetközikapcsolatok-szakértő volt.

A professzor elmondta, kiválóak a tapasztalatai Magyarországgal kapcsolatban, és rengeteg érdekes emberrel beszélt. Többek között Orbán Viktorral is találkozott. Elmondta, hogy a miniszterelnökkel több politikai kérdést vitattak meg, például az ukrajnai háború kérdését. Emellett pedig elárulta, hogy szó esett a liberalizmus és a nacionalizmus kapcsolatáról is, amely egy olyan témakör, amelyről a Mearsheimer írt, és a magyar kormányfő is szakértője.

Lánczi Tamás felidézte, hogy John Mearsheimer professzornak a napokban jelent meg az első könyve magyar nyelven, amelyben úgy fogalmaz, a liberális logika által motivált amerikai–ukrán politika felelős elsősorban a jelenlegi válságért a Nyugat és Oroszország között.

Az amerikai politológus kifejtette: Amerika és Oroszország közötti háborúvá vált az ukrajnai konfliktus, hozzátette viszont, hogy ennek a középpontjában az ukránok állnak, mivel ténylegesen ők harcolnak az oroszok ellen. Ugyanakkor elmondta, hogy jobban megvizsgálva nagyon világos, hogy az ukránok és az amerikaiak együttműködnek annak érdekében, hogy az oroszokat legyőzzék Ukrajnában, miközben gazdasági károkat okoznak Oroszországnak.

A professzor kifejtette, hogy a hidegháború a Szovjetunió összeomlásával ért véget, így az eseményekből az Egyesült Államok, mint a világ legerősebb állama került ki. Erről az időszakról, amint elmondta, úgy beszélünk, mint az unipoláris világrend. Az USA  óriási befolyásával, hatalmával igyekezett elterjeszteni liberális ideológiáját, azonban, ahogy a professzor a könyvében is érvelt, ez a kezdetektől kudarcra volt ítélve, mivel a nacionalizmus erőteljesebb dolog, mint a liberalizmus. John Mearsheimer rávilágított, hogy ez a kudarc odáig vezetett, hogy

Kína nagyhatalommá vált, és Oroszország is feltámadt hamvaiból Putyin vezetésével.

Kijelentette: Jelenleg multipoláris világrendet élünk, amelyben nagyon nehéz a liberális hegemóniát erőltetni. Ehelyett szerinte az USA arra kényszerül, hogy reálpolitikát folytasson.

Lánczi Tamás és John Mearsheimer (Fotó: Hirado.hu Horváth Péter Gyula)

Mearsheimer szerint az amerikai félidős választások nem jelentenek semmiféle változást abban, hogy a taglaltakat felismerje az Egyesült Államok. Elmondta azt is, hogy külpolitika tekintetében az USA egységes, a republikánusok és a demokraták között nincs különbség.

Az is kiderült, hogy a professzor szerint lehetetlen megmondani a háború kimenetelét, ugyanakkor felvázolt, néhány lehetséges forgatókönyvet:

• Az oroszok kijavítják a katonai problémáikat, és legyőzik az ukránokat, azonban megtörténhet, hogy az Egyesült Államok Ukrajna segítségére siet.
• Ha az oroszok veszítenek, szerinte minden esély megvan arra, hogy atomfegyverekhez nyúljanak.

A professzor szerint a Nyugaton a legtöbb ember Ukrajnának szurkol a konfliktusban, ugyanakkor elmondta, minél sikeresebb a Nyugat az ukrajnai háborúban, annál nagyobb az esélye annak, hogy Oroszország atomfegyverhez nyúl.

Mearsheimer kifejtette, hogy

a 90-es években az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolata jó volt, mivel az oroszok gyengék voltak.

Ezt követően, mint mondta, az USA elindította a NATO-bővítést 1999-ben – ekkor csatlakozott Magyarország is. A következő körben 2004-ben csatlakoztak a balti államok és más országok is. Azonban 2008 áprilisában a professzor szerint nagy hibát követett el az Egyesült Államok, amikor úgy gondolta, hogy Ukrajna is része lehet a NATO-nak.

Mearsheimer kijelentette:

Az oroszok azért vonultak be Ukrajnába, hogy ne legyen NATO-tag Oroszország határán.

John Mearsheimer (Fotó: Hirado.hu Horváth Péter Gyula)

Az Európai Unióról szólva a politológus úgy fogalmazott, Európa kisebb államok csoportja, ezért nem képes ellensúlyozni az egységes Egyesült Államokat. Hozzátette: Európa szeretné, hogy a NATO a kontinensen maradjon, mivel hisz az USA béketeremtő szerepében. Ezért az Európai Unió az teszi, amit az Egyesült Államok kér tőle.

Amerikának nem állt érdekében, hogy meggyengítse Európát, ahogy az sem, hogy „az oroszokat a kínaiak karjába lökdösse” – fejtette ki a szakértő. Hozzátette: Az ukrajnai konfliktus jelentős károkat okoz és fog okozni Európának.

Azt is elmondta, a szankciókról úgy gondolta az Egyesült Államok és az európai országok is, hogy halálos kimenetelűek lesznek az orosz gazdaság számára, azonban azok visszaütöttek, és most Európának okoznak gondokat.

Mearsheimer szerint a szankciók kivezetésével az Európai Unió gazdasága újralendülne, azonban az Egyesült Államokat nem fogja tudni Európa rábírni azok kivezetésére.

John Mearsheimer kijelentette, hogy az Északi Áramlat vezeték felrobbantásáért az Egyesült Államok a felelős, viszont ha nem is ők, akkor a britek, viszont egy percig sem gondolná, hogy Oroszország tette azt.

A professzor szerint Európában Magyarország gondolja úgy, hogy az amerikai politika téves. Azt is elmondta, hogy az idő előrehaladtával, egyre több ország csatlakozik majd a magyar állásponthoz.

Összegezve, Mearsheimer nem gondolja, hogy Európa saját védelmi szövetséget hozna létre, szerinte a lengyelek és a balti államok az Egyesült Államok szoros szövetségesei maradnak majd, amíg Németország, Franciaország, Spanyolország, Svédország és több nyugati ország a magyar politikához hasonlót fog elfogadni.