Szijjártó: Válságidőszakban sem szabad feladni a nemzeti célokat

Válságidőszakban sem szabad feladni a nemzeti célokat, például a teljes foglalkoztatottságot, ezért a kormány jelen helyzetben is a beruházások támogatására fókuszál, hogy Magyarország elkerülhesse az európai krízist – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Debrecenben.

A tárcavezető a Hajdúhús 2000 Kft. beruházásának átadásán alapvető célkitűzésnek nevezte, hogy hazánkban mindenki dolgozhasson, aki csak akar. Mint mondta, erre épült a sikeres válságkezelés a koronavírus-járvány alatt is, így a mostani nehézségek alatt sem szabad más utat választani.

„Ezért Magyarország kormánya ebben a gazdasági válsággal fenyegető időszakban is, ugyanúgy, mint a koronavírus-járvány idején, a beruházások támogatására összpontosít. Ez egyszer már bejött, s most is be fog majd jönni, így mi, magyarok el fogjuk tudni kerülni az európai gazdaságot sújtó recessziót” – szögezte le.

„Az európai gazdaság a recesszió irányába nemhogy megy, hanem rohan öles léptekkel. Mi, magyarok ebből ki akarunk maradni, erre pedig akkor van lehetőség, ha folyamatosan jönnek létre az újabb és újabb beruházások” – fogalmazott.

A most átadott, 2,6 milliárd forint értékű kapacitásbővítő fejlesztéshez az állam nagyjából egymilliárd forinttal járult hozzá, amiért cserébe a húsipari cég kötelezettséget vállalt 192 fős dolgozói állománya megőrzésére.

Szijjártó Péter beszédében rámutatott, hogy a világ „gyakorlatilag válságról válságra bukdácsol”, és az elmúlt kevesebb mint három év alatt példátlan módon kétszer is a feje tetejére állt a világgazdaság. Aláhúzta: közös a pandémiás és a háborús helyzetben, hogy egyik sem az élelmiszeriparból indult ki, mégis mindkettő drámai kihatással járt az élelmiszer-ellátásra világszerte.

A koronavírus-járvány megszakította a beszállítói láncokat, ami több helyen ellátási zavarokat okozott, még Nyugat-Európában is, az ukrajnai háború pedig súlyos élelmezési válsággal fenyeget, mivel az egymással hadban álló országok a világ éléskamráinak számítanak – mondta.

Bár a magyar élelmiszeripar kiválóan vizsgázott ezen a két stresszteszten, mindez világossá teszi, hogy a megfelelő élelmiszeripari kapacitások megléte nemzetbiztonsági érdek – emelte ki.

„

A miniszter arról számolt be, hogy tavaly az élelmiszeripar termelési értéke 4400 milliárd forint volt, és ezzel rekordot döntött, az idei év első nyolc hónapjában pedig 46 százalékos növekedést regisztráltak a 134 ezer család megélhetését biztosító szektorban, ami újabb hatalmas csúcsnak minősül.

Mint közölte, a dinamikus fejlődést mutatja, hogy az ágazatban 2014 óta hatvanhat olyan nagyobb beruházás történt, amelyet a kormányzat támogatott.

Magyarország nem fogad el olyan uniós szankciós csomagokat, amelyek veszélyeztetik az ország érdekeit, például az energiabiztonságát – erről beszélt a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy az orosz–ukrán háború kitörése utáni napokban az első Oroszország elleni szankciós csomag előkészítésekor Brüsszelben arról beszéltek, hogy ennek két eredménye is lehet: egyrészt térdre kényszeríti az orosz gazdaságot, másrészt gyorsan véget vet a háborúnak. A háború azonban már nyolc hónapja tart, és brutálisabb, mint bármikor, az európai gazdaság pedig nehézségekkel küzd, a szankciós infláció miatt egyre kevesebbet ér az emberek pénze.

Már az újabb, immár kilencedik szankciós csomag emlegetésére is újabb gázáremelés következett a világpiacon. Jobb lenne végre szembenézni a szankciós politika hatásaival. Az EU következő szankciós csomagja a hírek szerint a nukleáris technológiákra fog vonatkozni. Már több tagállam külügyminisztere is jelezte, hogy támogatni fogja, ez azonban egy újabb vörös vonal Magyarország számára – mondta a külügyminiszter.

Nem támogatunk semmit, ami Magyarország érdekeivel ellentétes, például veszélyezteti az energiabiztonságot, ahogy eddig sem tettük – szögezte le Szijjártó Péter. Hozzátette: Paks a magyar energiatermelés harmadát biztosítja, a Paks II. beruházás pedig a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzését jelentheti, tehát az újabb szankciók ellentétesek az ország érdekivel. A jelenlegi négy magyarországi atomerőműblokkba orosz gyártótól kell a fűtőelemeket beszerezni; a térségben nagyrészt ilyenek erőművek működnek. Magyarország elégedett az orosz beszállítókkal. A nukleáris fűtőelemek hosszú távú garanciát jelentenek a magyar energiabiztonság számára – magyarázta.

A külügyminiszter az orosz–ukrán háború lezárása kapcsán a nagyhatalmak közti párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a hidegháborúban is úgy lehetett megelőzni a harmadik világháborút, hogy volt kommunikáció az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Most is orosz–amerikai kommunikációs csatornákat kellene létrehozni, mert tárgyalások nélkül ez a háború nem zárható le – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter hozzáfűzte: a 27 uniós külügyminiszter legutóbbi megbeszélésén 26 kollégája közül egy se mondta ki azt a szót, hogy „béke

Érzékenyen reagált a tőzsde az Európai Unió Oroszország ellen tervezett, 9. szankciós csomagjára, ismét kilőttek a gázárak, és az átgondolatlan elképzelések már elfogadásuk előtt is károkat okoznak a kontinens gazdaságának, ám legkevésbé sem a Belgiumnak fontos gyémántkereskedelem felfüggesztése miatt tört ki a pánik. 

Nyugodtan elmondható, hogy a felelőtlenül belebegtetett, 9. uniós szankciós csomag már elfogadása előtt is hatalmas károkat okoz az európai gazdaságnak. A gáz ára az amszterdami tőzsdén már az előkészületek hírére azonnal drágulni kezdett. A kilencedik szankciós csomag említése a 100 eurós szintről 125 euró felé lökte a jegyzéseket.

A tévúton járó balti hármak (Észtország, Lettország és Litvánia), valamint Lengyelország sürgetésére készülődnek Brüsszelben az Oroszország ellen összeállítandó kilencedik uniós szankciós csomagra.

A 9. uniós szankciós csomag talán annyiban indokolt, hogy néhány, eddig nehezen magyarázható döntést helyre tehetne. Ilyen például, hogy amíg az energiahordozók széles körére tilalmat vezetett be az unió, addig az európai polgárok életkörülményeit elhanyagolható mértékben befolyásoló gyémántkereskedelmet lényegében érintetlenül hagyta, hiszen az orosz gyémántimport Belgiumnak és Brüsszelnek fájna.

Teljesen betiltanák az acéltermékek behozatalát, amely Olaszország számára lenne fájdalmas.

Ugyancsak meglepő, hogy a számítógépes szoftverekre mindeddig nem vonatkozott a tilalom, amelyet a technológiai ügyeletek uniós exportjával a jövőben korlátoznák.

Kizárnák, hogy uniós állampolgárok orosz állami és magáncégek irányítótestületeiben viselhessenek funkciót, továbbá megtiltanák azt is, hogy az EU-ban bejegyzett jogi személyek pénzt fogadjanak el orosz állami szereplőktől vagy oligarcháktól.

Az elképzelések alapján megtiltanák három orosz tévécsatorna – köztük a Rosszija 1 – európai sugárzási jogát.

Mindezek a döntések talán még kellemetlenül is érinthetnék Oroszországot, ám a csomag további intézkedései már leginkább az európai embereknek és a gazdaság szereplőinek fájnának jobban.

Lapértesülések szerint az új pakkban bővítenék az energiaszektort érintő korlátozásokat, továbbá megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok terén való együttműködést Oroszországgal. Tiltás alá esnének a cseppfolyós gázból készült termékek is. 

Szijjártó Péter külügyminiszter már korábban jelezte: néhány uniós állam már a kilencedik szankciós csomagról és a nukleáris energiát érintő szankciókról beszél. A külügyminiszter akkor egyértelművé tette, hogy Magyarország ezt nem fogja támogatni.

A hírek nyomán – miként korábban már megszokhattuk – ugrásszerűen emelkedtek a jegyzések az amszterdami gáztőzsdén. A nemrég még 100 dollár körüli árak csütörtökön, a G7-csúcs kezdőnapján már 127 euróra szaladtak fel.

A szélsőbal régóta követeli, hogy a tiltások körébe bevonják a nukleáris energiát is.

„Ha az EU kormányai komolyan veszik a háború leállítását, akkor az európai atomenergia-ipart le kell választani a Kreml köldökzsinórjáról, és helyette a takarékosságra, valamint a megújuló energiára kellene fókuszálni” – nyilatkozta a CNBC-nek a nyolcadik csomag elfogadása utána Ariadna Rodrigo, a Greenpeace fenntartható európai pénzügyekért felelős menedzsere. 

Mindeddig a korlátozások az orosz olajra, a gázra, valamint a szénre fókuszáltak, így próbáltak meg – teljesen sikertelenül, ellenben jókora infláció árán – nyomást gyakorolni Moszkvára. A vezetékes gázszállítások csökkenését az LNG-szállítások növekedése jóval drágábban kompenzálja, és mivel az orosz LNG legnagyobb vásárlói közé tartozik Franciaország, a tervekkel aligha fog egyetérteni a francia elnök, Macron. 

Mindenesetre érdemes felidézni, hogy Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter az európai energiaügyekért felelős tárcavezetők október végi csúcstalálkozóján hangsúlyozta: Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok szuverén joga eldönteni, milyen energiahordozókat vásárolnak, milyen mennyiségben, kitől és milyen árformula alapján. 

A magyar miniszter hasonlóan vélekedett az úgynevezett szolidaritási mechanizmusról szóló javaslatról is. 

„Vészhelyzet esetén a magyar tárolókból elfogadnák azt az orosz földgázt, amelyet ki akartak iktatni az európai piacról? Ha elfogadják, akkor miért akarják kiiktatni, mennyiségi problémákat okozva ezzel?” – tette fel a kérdést Szijjártó Péter.