Svájc tiltja a lőszerátadást Ukrajnának

Svájc másodjára is megtiltotta, hogy Németország az alpesi országban gyártott légvédelmi lőszert adjon tovább Ukrajnának. Zürich a semlegességére hivatkozik.

Elektronikus levélben tájékoztatta Guy Parmelin svájci gazdasági miniszter csütörtökön német kollégáját, Christine Lambrechtet, hogy országa a semlegességről szóló törvény miatt nem engedélyezheti svájci eredetű hadianyag továbbadását nemzetközi fegyveres konfliktusban részes államnak. Berlin összesen 12 400 darab harmincöt milliméteres lőszert szeretne továbbadni Kijevnek a már korábban leszállított huszonnégy darab Gepard típusú önjáró légvédelmi ágyúhoz.

Az ukrán haderőnek égetően szüksége lenne a hadianyagra a támadó orosz manőverező robotrepülőgépek és öngyilkos drónok lelövéséhez. Berlin korábban már kérte ez engedélyt a reexportra, a svájci gazdasági miniszter azonban június elején hasonló indokkal utasította el a felvetést.

Az 1970-es években kifejlesztett, harckocsi-alvázra épített Gepardnak az ukrajnai háború a első éles háborús részvétele. Az eszközöket a német, a belga és a holland haderő már kivonta a szolgálatból, egy részüket pedig más államok vásárolták meg.

Moszkva meggyőződése, hogy a jelenlegi zavaros helyzetben az elsődleges feladat a nukleáris hatalmak esetleges katonai összecsapásának megakadályozása – közölte az orosz külügyminisztérium. Vlagyimir Putyin orosz elnök október 27-én azt hangoztatta, hogy nem kell nukleáris csapást mérniük Ukrajnára, mert ennek sem politikai, sem katonai értelme nem lenne.

Megerősítjük maradéktalan elkötelezettségünket az öt nukleáris fegyverrel rendelkező állam vezetőinek az atomháború és a fegyverkezési verseny megelőzéséről szóló, 2022. január 3-i közös nyilatkozata mellett – tudatta szerdán az orosz külügyminisztérium. Mint a honlapon közzétett memorandumban olvasható, szilárd meggyőződésük, hogy a jelenlegi nehéz és zavaros helyzetben – amely a nemzetbiztonságuk aláásására irányuló felelőtlen és gátlástalan cselekedetekből adódott – a nukleáris hatalmak katonai összecsapásának megakadályozása elsődleges feladattá vált.

Moszkva felszólította a nukleáris ötöket, hogy hagyjanak fel az egymás létfontosságú érdekeit sértő veszélyes kísérletekkel. A dokumentum szerint Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként és nukleáris hatalomként különleges felelősséggel tartozik a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megerősítéséért.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán kifogásolta, hogy a nyugati országokban hivatalos szinten és a médiában is „felfújják” a nukleáris fegyverek témáját. A szóvivő ezt arra reagálva mondta, hogy a The New York Times amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva azt állította, magas rangú orosz katonai vezetők nemrégiben megbeszélést tartottak arról, milyen feltételek mellett vetne be Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket Ukrajnában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök október 27-én azt hangoztatta, hogy nem kell nukleáris csapást mérniük Ukrajnára, mert ennek sem politikai, sem katonai értelme nem lenne.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Recep Tayyip Erdogannal folytatott telefonbeszélgetése során biztosította a török elnököt arról, hogy nem tervezik atomfegyver bevetését Ukrajnában. Ezt csütörtökön jelentette be a török ​​vezető szóvivője – számolt be az orosz TASZSZ hírügynökség.

A szóvivő azt mondta: „a telefonbeszélgetések során az orosz fél biztosította Törökországot arról, nem tervezik nukleáris fegyverek bevetését. Az ukrán fél viszont tagadta a ‘piszkos fegyverek’ bevetésének előkészületeiről szóló vádakat”. 

A török ​​elnök szóvivője hozzátette, Ankara fel kívánja hívni a konfliktusban érintett feleket, térjenek vissza a békés rendezésről szóló tárgyalásokhoz.

Az amerikai kormány szerint jelenleg nincsenek arra utaló jelek, hogy Oroszország nukleáris fegyverek bevetésére készülne – válaszolta John Kirby, az amerikai elnök szóvivője újságírói kérdésre szerdán, a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón.

Kirby ugyanakkor kormánya nevében nem kívánta kommentálni a The New York Times-nak az orosz atomfegyverek előkészítésére vonatkozó értesülését.

Február 24. óta az ukrán erők kétszer annyi orosz repülőgépet semmisítettek meg, mint amennyit az afganisztáni háború tíz éve alatt a szovjet hadsereg elveszített – jelentette ki Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka csütörtöki Facebook-bejegyzésében

„A teljes körű agresszió során Ukrajna védői kétszer annyi orosz repülőgépet semmisítettek meg, mint amennyit a Szovjetunió az afganisztáni háború tíz éve alatt veszített el, azaz 278 orosz repülőgépet Ukrajnában, szemben 118 szovjet repülőgéppel, amely Afganisztánban semmisült meg” – írta a főparancsnok.

Zaluzsnij szerint az Ukrajnával vívott háború ugyanolyan szégyen Oroszország számára, mint az afganisztáni volt, és Ukrajna inváziója Oroszország pusztulásához fog vezetni.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a Telegram üzenetküldő alkalmazáson kijelentette:

Oroszországban a hatalom fokozatosan egy bűnözői terrorista csoport kezébe kerül, az országot nem a kormányzata irányítja.

„A Kreml az irányítás elvesztésének szakaszában van. Az Oroszországi Föderációban a hatalom hamarosan egy bűnözői terrorista csoport kezébe kerül, a hatalmi funkciókat (Ramzan) Kadirov (csecsen vezető) büntetőkülönítményeire és Prigozsin börtöntöltelékeire ruházták át” – írta Danyilov.

Utóbbinál a Wagner magánhadseregre utalt, amelyet Jevgenyij Prigozsin orosz üzletember irányít, és amelynek fegyveresei szintén részt vesznek az Ukrajna elleni háborúban.

Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy információik szerint Oroszország titokban folytatja tovább a mozgósítást, a befejezéséről szóló hivatalos nyilatkozatok ellenére.

„A Kremlnek a mozgósítás befejezéséről szóló nyilatkozatai ellenére érdemes megjegyezni, hogy a kormány titkos üzemmódra állt át, az események nyilvánosságát megnyirbálták, de ezzel egy időben a sorozóirodák utasítást kaptak a katonai regisztráció és a besorozás folytatására, valamint az Ukrajna elleni úgynevezett különleges katonai műveletben való részvételre szerződést kötni kívánó önkéntesek felkutatására, illetve toborzására. Az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek soraiból elbocsátott, sebesült katonákat megpróbálják visszaküldeni. Ezenkívül a fiatal tisztek utánpótlása érdekében az orosz védelmi minisztérium határozattal felgyorsította a diplomás kadétok képzését” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a katonai vezetőt.

A vezérkar csütörtöki jelentése szerint eddig Ukrajnában megközelítőleg 74 ezer orosz katona halt meg.

Jurij Szobolevszkij, a herszoni városi tanács alelnöke a Telegramon arról adott hírt, hogy a dél-ukrajnai városban eltűnt a megyeháza tetejéről az orosz zászló. Ezt alátámasztandó fényképet is nyilvánosságra hozott.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat sajtóközleményében azt írta, hogy az orosz megszállók igyekeznek megjavítani a zaporizzsjai atomerőműnek a támadásokban megrongálódott vezetékeit, és a közeljövőben össze akarják azokat kötni a krími és Donyec-medencei megszállt területekkel.

A vállalat emlékeztetett arra, hogy az atomerőművet csütörtökön ismételten lekapcsolták az ukrajnai elektromos hálózatról, miután az orosz tüzérség lövései megrongálták a megmaradt nagyfeszültségű vezetékeket, így jelenleg csak dízelgenerátorokkal működik.

Az Enerhoatom arra is kitért, hogy az atomerőmű és környékének orosz ágyúzása nemcsak az atomerőmű infrastruktúrájában, hanem az állatvilágban is komoly károkat okoz.

A létesítmény elaknásított térségében az elmúlt három hónapban legalább harminc kutya, róka és vaddisznó pusztult el. Az atomerőmű blokkjainak hidegleállási állapotba helyezése miatt pedig a hűtőtó hőmérséklete 13 Celsius fokra csökkent, ami a halak tömeges pusztulásához vezetett.

Elutasította helyi idő szerint szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsa Oroszország javaslatát, hogy alakuljon vizsgálóbizottság annak a bizonyítékokkal alá nem támasztott állításnak a feltárására, miszerint Ukrajna és az Egyesült Államok a biológiai fegyvereket tiltó egyezményt sértő „katonai biológiai” tevékenységet végez.

Oroszország a szavazás előtt egy 300 oldalas dokumentumot küldött körbe a tanács tagjainak, melyben azt állította, hogy az amerikai védelmi minisztérium támogatásával ukrajnai biológiai laborokban katonai biológiai tevékenység folyik..

A javaslatot egyedül Kína támogatta. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország nemmel szavazott, a BT többi 10 tagja pedig tartózkodott. A határozatot így nem fogadták el mert nem kapta meg a minimálisan szükséges kilenc igen szavazatot.

Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet helyettese a szavazás után elmondta, hogy

kormánya rendkívül csalódott amiatt, hogy a tanács nem reagált pozitívan a bizottság felállítására vonatkozó kérésére.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok nagykövete azt válaszolta, hogy a Egyesült Államok a határozat ellen szavazott, mert a javaslat dezinformáción, őszintétlenségen, rosszhiszeműségen és a tanács iránti tisztelet teljes hiányán alapul.

Oroszország azt is állította, hogy Ukrajnának van egy biológiai laboratóriumokból álló hálózata, amely finanszírozást és kutatási támogatást kap az Egyesült Államoktól.

Az amerikai nagykövet szerint Oroszország visszaél a tanácsban betöltött pozíciójával, mert ezekkel a hamis állításokkal már a biológiai fegyverek tilalmáról szóló egyezmény 197 részes államának találkozóján is előhozakodott, de állításait semmilyen hiteles bizonyítékkal nem támasztotta alá, és a részt vevő országok túlnyomó többsége légből kapottnak találta az orosz vádakat.

A nem állandó BT-tag Mexikó képviselője szintén úgy nyilatkozott a szavazás után, hogy

Moszkva nem hozakodott elő olyan bizonyítékkal, amely indokolná vizsgáló bizottság felállítását, ráadásul a bizottság nem lehetne objektív és független, ha a BT állandó tagjaként Oroszország is részt vesz a munkájában.

Tény, hogy Ukrajnában léteznek biológiai laborok, amelyeket Ukrajna működtet, és amelyek támogatásban részesülnek az Egyesült Államoktól. Ez az együttműködés az 1990-es évekre nyúlik vissza, amikor a cél az egykori Szovjetunió biológiafegyver-készleteinek felszámolása volt. A laborok jelenleg a biológiai fenyegetéscsökkentő programban vesznek részt, melynek célja a pusztító járványok kialakulásának megakadályozása.

„Ukrajnának nincs biológiafegyver-programja. Az Egyesült Államoknak sincs biológiaifegyver-programja. Nem léteznek ukrajnai biológiaifegyver-laboratóriumok, amelyeket az Egyesült Államok támogat”

– szögezte la Thomas-Greenfield.

Ismét lekapcsolták az elektromos hálózatról a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőművet, Európa legnagyobb ilyen létesítményét, miután az orosz tüzérség lövései megrongálták a megmaradt nagyfeszültségű vezetékeket, így csak dízelgenerátorokkal működik – közölte csütörtökön az Enerhoatom ukrán atomenergetikai vállalat.

Az orosz kézben lévő, de ukrán dolgozók által üzemeltetett erőműben 15 napra elegendő üzemanyag van a generátorok működtetéséhez – írta az ukrán cég.

Az ukrán vezérkar arról tájékoztatott csütörtökön, hogy az orosz erők csapásokat mértek a közép-ukrajnai Krivij Rihre, valamint az északkeleti Szumira és Harkivra. A keleti Luhanszk és Donyeck régiókban is súlyos harcok folynak.

A beszámoló szerint az orosz hadsereg megpróbálja megtartani az ideiglenesen elfoglalt területeket, és arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy bizonyos területeken feltartsa az ukrán védelmi erők műveleteit – közölték.

Az Ukrajnának nyújtott katonai és polgári segélyalap jelentős növelését jelentette be kedden Emmanuel Macron francia elnök, hozzátéve, hogy december közepén Párizsban két konferenciát is rendeznek a témában.

Emmanuel Macron és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij kedd esti telefonos egyeztetése során megvitatták többek közt a Fekete-tengeri ukrán gabonaexport felfüggesztését, valamint nukleáris biztonság kérdését a zaporizzsjai atomerőmű körül – számolt be az Euractiv.com hírportál.

Macron kedden a francia katonai segélyek megduplázását jelentette be. „Még a tél beállta előtt cselekednünk kell” – jelentette ki a francia elnök a Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetés során.

A katonai támogatásra utalva Macron kifejtette:

„minden eszközt bevetünk, hogy a lehető leghamarabb növeljük az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, különösen a légvédelem terén”.

Az ukrajnai civilekről szólva hozzátette: Franciaország támogatást nyújt az elmúlt hetek célzott orosz drón- és rakétatámadásai során megrongált áram- és vízellátási infrastruktúra helyreállításához.

Párizst az utóbbi időben számos bírálat érte amiatt, hogy nem a képességeinek megfelelően támogatja az ukrán háborús erőfeszítéseket. Válaszul a francia elnök október közepén engedélyezte további hat Caesar típusú rakétavető Ukrajnába küldését a már leszállított 18 mellett.