Scholz: Hiba volt orosz gázfüggőségbe taszítani Németországot

A kormányfő a Süddeutsche Zeitung című lap gazdaságpolitikai fórumán kiemelte, hogy hazája az Ukrajnát megtámadó Oroszországgal kapcsolatban "megtapasztalta, milyen az, amikor túlzott függőség alakul ki egy stratégiailag fontos erőforrás ellátásában".

"Ezt a hibát nem követjük el még egyszer" - tette Olaf Scholz, rámutatva, hogy a beszerzési források bővítése, a diverzifikáció már elkezdődött.

A kormány gondoskodik arról, hogy a háztartások és vállalatok "átvészeljék az előttünk álló nehéz időszakot" - mondta a kancellár. Aláhúzta, hogy az együttvéve mintegy 300 milliárd eurós támogatási és fejlesztési programok révén biztosítják a földgázellátás zavartalanságát, és azt is, hogy az magas energiaárak ne terheljék túl a fogyasztókat.

Kifejtette: Németországban cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására szolgáló tengerparti terminálok épülnek az új partnerektől érkező földgáz átvételére, visszaállítottak a termelésbe széntüzelésű erőműveket és meghosszabbították az utolsó három atomerőmű üzemidejét. Csökkentik a munkavállalók, vállalkozások, szociális és kulturális intézmények, nyugdíjasok és diákok terheit, vagyis azokat támogatják, akiknek leginkább szükségük van segítségre.

A hamarosan induló, úgynevezett gázárfék, távhőárfék és áramárfék programmal arról is gondoskodnak, hogy kiszámítható módon csökkenjen az energia ára - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezek a programok 2024-ben is tartanak majd.  

Mindezzel párhuzamosan igyekeznek orvosolni a német gazdaság szerkezeti gondjait is, amelyek függetlenek az inflációtól és az energiaáraktól - mondta Olaf Scholz. Kifejtette, hogy a gazdaságot leginkább hátráltató tényező a képzett munkaerő hiánya, ezt jelzi, hogy kétmillióra emelkedett a betöltetlen állások száma. A kormány ezért javítja a szakmai képzési és továbbképzési lehetőségeket, és "a bevándorlási jog olyan rendszerén dolgozik, amely lépést tart a világ legmodernebb rendszereivel" - mondta a kancellár.

Olaf Scholz a Süddeutsche Zeitung fórumán a többi között arról is szólt, hogy a koronavírus-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja - amely szavai szerint a következő hónapokban még véresebbé válhat - felgyorsította a világ átalakulását, a globalizáció újabb szakaszának elindulását.

Ebben az új korszakban "multipoláris", többközpontú berendezkedés jellemzi a nemzetközi kapcsolatokat, ami új lehetőségeket teremthet a világszerte keresett termékeket előállító német gazdaságnak. Hangsúlyozta, hogy Németországnak nem kell tartania ettől az új világtól, hanem minél inkább be kell kapcsolódnia és új partneri kapcsolatokat kell kialakítania, főleg a globalizáció révén erőteljesen "középosztályosodó" dél-kelet-ázsiai országokkal.

Hozzátette, hogy hazájának sikere a világkereskedelembe mélyen beágyazott országként, a legfejlettebb technológiát alkalmazó és exportorientált gazdaságként nagyban függ a nemzetközi gazdasági együttműködéstől, ás súlyos veszélybe sodorná, ha a globalizáció világszerte fejlődést hozó évtizedei után a bezárkózás, a "deglobalizáció" válna jellemzővé.

Ezt nem szabad megengedni, az EU révén minél több kétoldalú és térségi kereskedelmi megállapodást kell kötni a nyitottság fenntartásához - fejtette ki a német kancellár. Kiemelte, hogy az Egyesült Államokkal is ki kellene dolgozni egy megállapodást az ipari termékek vámjáról. Egy ilyen megegyezés mindig jobb, mint egymás túllicitálása a védővámok és a hazai cégek támogatásának területén - mondta Olaf Scholz.

A világgazdaság talpra állításának leghatékonyabb módja az, ha Oroszország véget vet az ukrajnai háborúnak – szögezte le kedden a német kancellár egy hete Balin, a G20-csoport állam- és kormányfői találkozóján.

„A végén eljön az a pillanat, hogy Oroszország belátja, nincs más választása, mint kivonnia csapatait Ukrajnából” – szögezte le Olaf Scholz újságírók előtt a G20-csoport bali találkozóján. A német kancellár szerint a csapatkivonás teremti meg a béketárgyalások lehetőségét, és „a békét pedig nem az orosz álláspont fogja diktálni, azt ugyanis sem Ukrajna, sem a nemzetközi közösség nem fogadja el” – derült ki az MTI tudósításából.

A világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport csúcstalálkozójának energia- és élelmiszerbiztonsággal foglalkozó megbeszélésén a kancellár úgy vélte, a részt vevő országok között egyre szilárdabb a konszenzus abban a tekintetben, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja elfogadhatatlan, valamint arról, hogy a konfliktusban semmiképpen nem szabad nukleáris fegyvereket bevetni.  

Emlékeztetett arra is, hogy az ENSZ Közgyűlése „nyilvánvaló többséggel” elítélte az orosz támadást, s kijelentette, hogy számos ország, amely ehhez az állásfoglaláshoz nem csatlakozott nyíltan, „nem hivatalosan szintén igazságtalannak és szükségtelennek tartja ezt a háborút”. A távirati iroda szerint kiemelte ugyanakkor, hogy támogatja a párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel annak érdekében, hogy megvitassák a nézetkülönbségeket, és emlékeztetett arra, hogy a háború kezdete óta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett Putyinnal is beszélt.

Az egyik legnagyobb mértékben az alapvető élelmiszerek ára emelkedik Németországban, ami az energiaárak növekedésével együtt egyre nehezebb helyzetbe hozza a német középosztályt is.

A burgonya ára az előző évhez képest 73 százalékkal emelkedett Németországban – jelentette a német statisztikai hivatal. Ez az egyik legbrutálisabb drágulás a boltokban kapható élelmiszerek között.

Összességében Németországban az élelmiszerek ára közel 40 százalékkal ugrott meg a tavalyi év azonos időszakához képest.

A tej ára uaz átlagnál nagyobb mértékben, 58 százalékkal nőtt, míg a zöldségek „csak” 28 százalékkal drágultak. A gabona ára 41 százalékkal emelkedett szeptemberben az előző év azonos hónapjához képest – írja a Remix News.

Az állati termékek árát elsősoraban az energia- és takarmányköltségek emelkedése hajtotta felfelé.

Kilógnak a sorból a gyülömcsök, melyek ára 4,7 százalékkal csökkent az elmúlt egy évben.

Az emelkedő infláció – leginkább az élelmiszer- és az energiaár-emelkedése – keményen sújtja a német fogyasztókat. Helmut Schleweis, a Német Takarékpénztári Szövetség (DSGV) elnöke nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy a német háztartások 60 százaléka, azaz 25 millió ember már a teljes havi jövedelmét és megtakarításainak egy részét is arra használja fel, hogy lépést tartson az emelkedő megélhetési költségekkel.

„Ez azt jelenti, hogy a jólét elvesztése és a vagyon felélése sújtja a középosztályt”

– mondta Schleweis.

Már a gazdaság működésének fenntartását biztosító vészhelyzeti forgatókönyvön dolgoznak a német hatóságok, amennyiben tartós áramszünet következne be. Habár a nyilvános kommunikációban a hatóságok bagatellizálják az áramszünet lehetőségét, a felmérések alapján azonban a német lakosság közel 40 százaléka lehetségesnek tartja a komolyabb áramkimaradást. A német központi bank és a pénzintézetek egy olyan forgatókönyvön dolgoznak, amely a készpénzforgalom növelésével biztosítaná, hogy a bankautomaták és az elektronikus fizetés működésképtelensége esetén is legyen pénze az embereknek.

Fokozott előkészületeket tesznek a német hatóságok a készpénzellátás fenntartása érdekében vészhelyzet esetén – írta a Reuters a tervezet készítésében érintettek beszámolójára hivatkozva. Mint írták, a tervek között szerepel, hogy a német központi bank (Bundesbank) extra milliárdokat halmozzon fel a megugró készpénzkereslet kezelésére, valamint fenntartják a pénzkivonás korlátozásának lehetőségét is.

A Reuters értesülése szerint az intézkedések kiterjednének például a pénzszállító autók üzemanyag-hozzáférésének elsőbbségére is. Mint írták, a megbeszéléseken részt vett a jegybank, a BaFin pénzpiaci szabályozó hatóság és több pénzügyi ágazati szövetség is.

Nyilvánosan még bagatellizálták a problémát

A német hatóságok annak ellenére is komolyan veszik az áramszünet valószínűségét, hogy nyilvánosan eddig bagatellizálták annak lehetőségét. A lap szerint a vészhelyzeti terv kidolgozásával a megugró energiaköltségek okozta károk mellett akár a szabotázs miatt előforduló áramkimaradásokra is felkészülhetnek.

A megbeszélések résztvevői azt is hangsúlyozták, hogy az ukrajnai háborúnak egyre szélesedő következményei vannak Németország számára, amely évtizedek óta a megfizethető orosz energiára támaszkodott. Kiemelték, hogy jelenleg a két számjegyű infláció mellett az üzemanyag- és energiahiány miatti fennakadások veszélye is fenyegeti az országot.

A németek jobban bíznak a készpénzben

A Bundesbank legutóbbi tanulmánya azt mutatja, hogy a mindennapi vásárlások nagyjából 60 százaléka továbbra is készpénzes fizetéssel történik a németeknél. Mint írták, a készpénzhez való hozzáférés különösen fontos a német emberek számára, akik értékelik az általa kínált biztonságot és anonimitást. A központi bank adatai szerint a németek évente átlagosan 6600 eurót vesznek fel, főként bankautomatákból.

A készpénzhasználat népszerűségét támasztja alá a koronavírus-világjárvány hatása is: 2020 márciusában a németek 20 milliárd euróval több pénzt vettek ki, mint amennyit befizettek. A cikk szerint ez rekord volt, mégis gond nélkül működött.

Mégis az egyik legnagyobb problémát jelentené az egyének megugró igénye a készpénzfelvételre. A lapnak nyilatkozó egyik szakértő elmondta, hogy az energiaválság és az esetleges áramszünet kérdése új megoldásokat igényel. Így a döntéshozók egyik lehetséges lépése lehet az egyének által felvehető készpénz mennyiségének korlátozása is. A szakértő ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a Bundesbank hatalmas készletekkel rendelkezik, tehát valószínűleg képes lenne kielégíteni a megugró készpénzkeresletet.

A pénzszállítást még javítani kell

A BDGW pénzszállító szervezet szerint erre az iparágra nem terjed ki áramszünet esetén teljes mértékben az elsőbbségi hozzáférés az üzemanyaghoz és a telekommunikációhoz. Andreas Paulick, a BDGW igazgatója azt mondta, hogy a páncélozott járműveknek ugyanúgy sorba kellene állniuk a benzinkutaknál. Mint elmondta, múlt héten találkozót szerveztek a központi bank tisztségviselőivel és a törvényhozókkal, hogy előmozdítsák az ügyet.

„Meg kell küzdenünk az áramszünet reális forgatókönyvével. Teljes naivitás lenne nem beszélni erről olyan időben, mint most” – fogalmazott az igazgató.

A németek jelentős része fél az áramkimaradástól

A Funke Mediengruppe múlt heti felmérése szerint a németek több mint 40 százaléka attól tart, hogy a következő hat hónapban áramszünet várható. A német katasztrófavédelmi hivatal azt javasolta, hogy az emberek tartsanak készpénzt otthon ilyen vészhelyzetekre.

A német pénzügyi szabályozó hatóságok attól tartanak, hogy a bankok nincsenek teljesen felkészülve a nagyobb áramszünetekre, és ezt új, korábban előre nem látott kockázatnak tekintik

– mondta egy, az ügyben közvetlenül ismerő tisztviselő.

A Deutsche Kreditwirtschaft, a pénzügyi szektor ernyőszervezete viszont már azt közölte, hogy a bankok valószínűtlennek tartják a teljes körű áramszünetet, de kapcsolatban állnak az illetékes minisztériumokkal és hatóságokkal, hogy megtervezzék ezt a forgatókönyvet.

Mint elmondták, a finanszírozást kritikus infrastruktúrának kell tekinteni, ha az energiát racionalizálják.

Egyelőre csak az AfD támogatja a tervet

Ahogy a Reuters rámutatott, Németország bankfővárosában, Frankfurtban a helyi politika állta útját az áramszüneti vészhelyzeti terv elfogadásának. Mint írták, Markus Fuchs, az AfD képviselője a városi tanácsban, azt javasolta, hogy november 17-ig nyújtsák be az áramszüneti tervet. A jobboldali politikus szerint ugyanis felelőtlenség lenne nem tervezni ilye”. A többi párt azonban elutasította a javaslatot, és pánikkeltéssel vádolták Fuchst és pártját.

A Reuters felidézte, hogy Fuchs később azt mondta egy telefonos interjúban: „ha találnánk megoldást a világbéke érdekében, azt is elutasítanák”.

Thomas Leitert, a városoknak az áramszünetek és más katasztrófák tervezésében tanácsot adó cég (KomRe) vezetője elmondta: problémát azt is alátámasztja, hogy a kereskedelem függ a technológiától, mivel a tranzakciók egyre inkább elektronikusan zajlanak, és a legtöbb pénzkiadó automatának nincs tartalék áramforrása. A készpénz lenne az egyetlen hivatalos fizetési mód, amely továbbra is működne. A tanácsadó azt is hozzátette: régóta figyelmezteti a hatóságokat az áramszünet kockázataira, de a tervezés nem volt megfelelő.