Saját magát cáfolta a brüsszeli diplomácia vezetője

Mit is hozhatnak a szankciók? Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós külügyminiszterek hétfői ülése után arról beszélt, hogy senki sem várta az európai szankcióktól azt, hogy megállítják Oroszország háborúját. Borrell legutóbbi kijelentésével azonban saját magát cáfolta meg, miután szeptember közepén még arról értekezett a Soros György által is előszeretettel használt Project Syndicate globális véleményportálon, hogy az EU szankciói működnek, akik pedig kétségve vonják azok hatékonyságát, azok „egyre ingatagabb talajon állnak”. Emellett az Oroszországgal kapcsolatos irányelvét is módosítja az európai közösség, amelyek célként tűzik ki Moszkva nemzetközi elszigetelését, elsősorban szankciók büntetőintézkedések bevezetésével.

A brüsszeli szankciók célja az orosz gazdaság térdre kényszerítése és a háború megállítása volt – emlékeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a hétfői külügyi tanácsülést követően. A magyar külügyminiszter úgy fogalmazott:

„ma gyakorlatilag az utolsó reményét is elvesztettük annak, hogy bármikor is tárgyilagos és az észérvekre alapuló racionális vitát folytassunk az Ukrajnában zajló eseményekről, és főleg azoknak az Európára gyakorolt hatásáról”.

Ahogy arra a magyar külügyminiszter felhívta a figyelmet, az EU szankciópárti politikusai ma már azt állítják, hogy egyáltalán nem volt olyan célkitűzése az Oroszországgal szemben elfogadott büntetőintézkedéseknek, hogy azok megfékezzék az ukrajnai háborút. Hétfőn már Josep Borrel, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője is ezt állította a sajtónak, pedig szeptember közepén még terjedelmes véleménycikkben kardoskodott a szankciós politika mellett a Soros Györgyhöz köthető Project Syndicate nevű portálon.

„Röviden: az átfogó stratégia működik. Továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát, szankciókkal nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, és a szolidaritás szellemében segítenünk kell globális partnereinket”

– írta Borrell, majd a szankciós politika kritkusainak a következőt üzente:

„azok, akik megkérdőjelezik, hogy a szankciók működnek-e, egyre ingatagabb talajon állnak”.

Az unió külügyi főképviselője hosszasan értekezett arról, hogy a szankciók jelzést adtak az orosz állam Ukrajnával szembeni agressziójára, másfelől arra kényszerítik Oroszországot, hogy megváltoztassa a viselkedését. Borrell szerint a Kreml hiába zsarolja Európát a gázszállítások leállításával, vesztes stratégiát alkalmaz. Az EU külügyi főképviselője arra is kitért, hogy bár Oroszország hasznot húzott a gázár emelkedéséből,

„de ez nem jelenti azt, hogy a szankciók kudarcot vallottak. Inkább meg kell várnunk, hogy láthassuk Európa azon döntésének teljes hatását, hogy csökkenti Oroszországból származó energiaimportját”.

Nem működik, de szabályzatba foglalják

A 2016 óta nem frissített Oroszországgal szembeni irányelveken is módosításokat tervez az unió. A brüsszeli Politico bepillantást nyert az új irányelvek módosításának tervezetébe, amelyek legfontosabb célkitűzése Oroszország nemzetközi elszigetelése.

Ennek eszköze pedig továbbra is a büntetőintézkedések, azaz szankció bevezetése, betartatása, valamint azok megkerülésének megakadályozása. A lap értesülései szerint a tervezet egyik pontja vitát váltott ki a miniszterek között, miszerint addig „nem lehet visszatérni a normális kapcsolatokhoz, amíg Moszkva támadja Ukrajnát és megsérti a nemzetközi jogot”.

Oroszország elszigetelésén túl egyébiránt olyan fontos irányelveket is tartalmaz az új tervezet, mint az elszámoltatás biztosítása az orosz háborús bűnökért; az EU-szomszédok támogatása – ez nagyrészt a balkáni országokra utal; a NATO-szövetségesekkel való szoros együttműködés; az oroszországi civil társadalom támogatására; az EU ellenálló képességének fokozása – ami az európai uniós országok energiafüggőségére Moszkvától, a kibertámadások terjedésére és a digitális dezinformáció terjedésére vonatkozik.

Továbbra is támogatja a brüsszeli szankciós politikát a Momentum – jelentette ki a párt országgyűlési képviselője az M1-en. Hajnal Miklós szerint a magas energiaárakat nem az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések okozzák, ezért azokra szükség van. A baloldal következetesen kiáll az uniós szankció mellett. Korábban Dobrev Klára, Karácsony Gergely vagy péládul Márki-Zay Péter is arról beszélt, hogy a szankciók működnek.

Hiába okoz egyre nagyobb gondot az energiaválság Európában, a Momentum továbbra is támogatja az uniós szankciós politikát – erről a párt országgyűlési képviselője beszélt az M1-en. Hajnal Miklós úgy fogalmazott: az Oroszország elleni büntetőintézkedések fontosak.

A Magyar Nemzet cikke szerint nem számít a magyarok véleménye a baloldalnak, továbbra is azt hangoztatják, hogy a brüsszeli szankciók működnek.

A portál hangsúlyozza, hogy az ellenzéki pártok közül az egyik leginkább szankciópárti a Momentum Mozgalom.

Gelencsér Ferenc, a párt elnöke és egyben frakcióvezetője a parlamentben beszélt arról, hogy a szankciók működnek.

Karácsony Gergely is az uniós szankciós politika mellett állt ki egy augusztusban kiszivárgott videóban, amelyben a főpolgármester azt hitte, hogy kijevi kollégájával beszél, de valójában egy ál-Klicskó kérdéseire válaszolt.

A baloldal következetesen a szankciók mellett érvel. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Jobbik is támogatja az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket.

Korábban a baloldal bukott miniszterelnök-jelötje, Márki-Zay Péter is arról beszélt, hogy a brüsszeli szankciós politika működik. A momentumos Hajnal Miklós az M1 Ma reggel című műsorában pedig részletesen kifejtette véleményét, miszerint nem is a szankciók okozzák a magas energiaárakat, hanem Oroszország.

A momentumos országgyűlési képviselő arról is beszélt, hogy ők nem kaptak a külföldről érkezett guruló dollármilliókból. Hajnal Miklós úgy véli, a baloldali kampányfinanszírozási botrányról Márki-Zay Pétert kell megkérdezni, de minden vizsgálatot támogatnak.

A Momentum választási kudarcával kapcsolatban Hajnal Miklós elmondta, hogy a párt az önvizsgálatot elvégezte. Arra a kérdésre pedig, hogy csatlakoznak-e a baloldal árnyékkormányához, a momentumos politikus úgy válaszolt: nincs itt az ideje arról beszélni, mikor alakul meg Magyarország következő kormánya, ők nem akarnak senkit illúziókba ringatni.

Az eredeti érv a szankciók mellett az volt, hogy ezek az orosz gazdaságot majd térdre viszik, rendkívüli nehézségek elé állítják. Ma már az érvelés meglétét is vitatták, azt állították, hogy ilyen nem volt! – mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós külügyminiszterek mai tanácskozásáról. Az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segélycsomagról kifejtette: a ránk eső részt kétoldalú alapon oda fogjuk adni, de a közös európai hitelfelvételhez nem járulunk hozzá. Hangsúlyozta: „A közös jövő nem a közös adóssághegyek irányában van”.

Brüsszelben üléseznek ma az uniós külügyminiszterek. Az eddig történtekről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kora délutáni online sajtótájékoztatóján elmondta: az Ukrajnában zajló háborúról és következményeiről volt szó. Ma az utolsó reményt is elveszítettük azzal kapcsolatban, hogy bármikor is objektív vitát tudunk folytatni – fogalmazott a tárcavezető, hozzáfűzve: ideológiailag túlfűtött vita zajlott, a racionalitásnak nem sok szerepe volt.

Arról vitáztak, hogy eleget segít-e Európa Ukrajnának, vagy ki segít többet – ám ez egy feleslegesen kialakított „verseny” Szijjártó szerint.

Az igazi versenyt, hogy mely gazdaság szenved a legjobban a brüsszeli szankcióktól, azt biztosan az európai gazdaság nyeri – szögezte le a külügyminiszter. Rámutatott: „az Unióban az egekbe szökött az infláció, az energiaárak. Pontosan tudjuk, hogy ebből ki profitál. A másik verseny, amiben szintén nem állunk jó, hogy mennyire hatékonyak az intézkedések”

– folytatta a miniszter.

Kijelentette: A brüsszeli szankciók a legkevésbé sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az eredeti érv a szankciók mellett az volt, hogy ezek az orosz gazdaságot majd térdre viszik, rendkívüli nehézségek elé állítják. Ma már az érvelés meglétét is vitatták, azt mondták, ilyen nem volt! – közölte Szijjártó. Felvetette: de akkor miért is vannak a szankciók?

Mi magyarok tisztában vagyunk azzal, hogy ennek a háborúnak mielőbb véget kell vetni, minél előbb békére van szükség, egyeztetésekre a háború résztvevői között – hangoztatta a külügyminiszter.

A kilencedik szankciós csomagról folytatott vitáról elmondta, egyesek odáig elmentek, hogy azt állították: mindazok, akik arról beszélnek, hogy a szankciók nem működnek, azok az orosz narratívát használják. Ez felháborító! – hangsúlyozta Szijjártó. Nyomatékosította: „mi a saját nemzeti érdekeinken keresztül tudunk minden kérdést nézni, és a szankciók sokkal jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak, ezt nem lehet vitatni.”

Az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segélycsomagról kifejtette: „Mi már jóval a háború előtt támogattuk Ukrajnát, az intézmények működését. Nekünk ne akarják elmagyarázni, milyen az, támogatni Ukrajnát. A ránk eső részt kétoldalú alapon oda fogjuk adni, de a közös európai hitelfelvételhez nem járulunk hozzá.

A közös jövő nem a közös adóssághegyek irányában van”

– fogalmazott a tárcavezető. Felszólított: „Ne hazudják azt, hogy Magyarország nem hajlandó támogatni Ukrajnát! Ne hazudják azt, hogy Magyarországon népszavazást tartanak az ügyben! Nemzeti konzultáció zajlik”.

Szijjártó Péter kitért arra is: „büszkék vagyunk az új olasz kormány migrációs politikájára, amely útját állja az illegális migrációnak, nem támogatja az emberi jogi NGO-knak maszkírozott embercsempész hálózatokat, ne ők mondják meg, kiket kell beengeni Európába”.