Rekordokat dönt az infláció

Minden eddigi rekordot megdönthet az infláció az eurózónában: 10,7 százalékot jósolnak októberre, amire még soha nem volt példa az európai valutaunióban. Negyven éve nem látott inflációra figyelmeztetnek szakértők az Egyesült Államokban is. Joe Biden amerikai elnök figyelmeztette az üzemanyagvállalatokat: csökkentsék az áraikat, különben példátlan adóemelésre számíthatnak – hangzott el az M1 Híradójában.

Hétről hétre emelkednek az árak egy antwerpeni szupermarketben.

Több mint 13 százalék volt az infláció az előző hónapban Belgiumban.

Minden eddiginél magasabb inflációt mértek októberben az eurózónában: 10,7 százalékot, amire még soha korábban nem volt példa.

Ha az európai statisztikai hivatal becslése beigazolódik, 2022 októbere lehet az első hónap, amikor kétszámjegyű volt a drágulás.

A legnagyobb áremelkedést a balti államokban mértek: Lettországban 21,8, Litvániában 22, míg Észtországban 22,4 százalékot.

Az inflációt leginkább az energiaárak pörgették, amelyek több mint 40 százalékkal emelkedtek egyetlen hónap alatt. Az élelmiszerek, alkohol- és dohánytermékek ára 13 százalékkal nőtt.

Negyven éve nem látott drágulásra figyelmeztetnek a szakértők az Egyesült Államokban: az árakat ott is az energiahordozók hajtják felfelé. Csaknem 20 százalékos drágulást mértek az elmúlt 12 hónapban az energiapiacon.

Joe Biden újra figyelmeztette az amerikai üzemanyagvállalatokat, hogy csökkentsék az árakat.

„Felháborító, hogy mekkora profitot termelnek! Ha megosztanák a fogyasztókkal, az üzemanyag ára akár 50 centtel is csökkenhetne! Ha pedig ezeket a történelmi léptékű nyereségeket a kitermelésbe fektetnék, az Egyesült Államok több olajat termelhetne, ami szintén levinné az árakat. Ehelyett extranyereségük a részvényesek zsebébe vándorol, akik újabb és újabb részvényeket vesznek, mialatt az ügyvezetők fizetése az egekbe szökik. Ebből mostmár elég! Ami sok, az sok!” – jelentette ki az elnök, majd figyelmeztette a vállalatokat: soha nem látott adókra számíthatnak, ha nem csökkentik áraikat.

Az ExxonMobil, Amerika egyik legnagyobb olajvállalata például mintegy 19 milliárd dollár árbevételt könyvelt el az év harmadik negyedévében, ami 177 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Fel kell robbantani az amerikai gazdaságot, hogy megzabolázzák az inflációt – erről cikkezett a CNN. A portál szerint szerdán az amerikai központi bank várhatóan negyedjére is emelni fog az alapkamaton: 75 bázisponttal emelheti a kamatlábat.

Sőt, várhatóan decemberben újabb emelés jöhet, az alapkamat elérheti a 4,5 százalékot, ami szakértők szerint véglegessé teszi azt a szakadást, ami a hagyományos, befektetésbarát amerikai pénzügyeket jellemezte.

Szakértők szerint azonban kockázatos a FED kamatjátszmája: az inflációt várhatóan nem fogja megfékezni, a gazdaságon azonban lassan gyógyuló sebeket ejthet.

A történelmi rekordokat döntő amerikai infláció hatására újabb, 75 bázispontos kamatemelésről dönthet jövő héten az amerikai jegybank. Az elemzők véleménye azonban erősen megosztott atekintetben, hogy a jegybank képes lesz-e megfékezni a fogyasztási és szolgáltatási árak rohamos drágulását.

A pénteken közölt legfrissebb inflációs adatok azt mutatják, hogy továbbra is „kellemetlenül magas” árak jellemzik az Amerikai Egyesült Államok fogyasztói és szolgáltatói piacát. A lassuló bérnövekedésből azonban egyes szakértők arra következtetnek, hogy az árak mérséklődni fognak – számolt be elemzésében a CNN. Mint írták, a lakossági fogyasztási kiadások indexe, amely a vásárlók által az árukért és szolgáltatásokért fizetett árakat méri, augusztustól szeptemberig 0,3 százalékkal emelkedett, egész éves viszonylatban viszont továbbra is 6,2 százalékos növekedést mutat.

Folyamatos az áremelkedés

Az Amerikai Központi Jegybank (FED) által mért maginflációs mutató – amely kiküszöböli az áringadozásokból fakadó eltéréseket – augusztushoz képest szintén drágulást mutat. Amíg augusztusban ez a szám 4,9 százalékos emelkedést jelzett, addig szeptemberre már 5,1 százalékon állt. Az elemzés ugyanakkor megjegyzi, hogy az előzetes becslések nagyobb mértékű drágulással számoltak.

Lassuló bérnövekedés

Az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai hivatalának legújabb kimutatása a foglalkoztatási költségindex lassulását mutatja. Ez alapján az elmúlt negyedévben csökkent munkaerőköltségek bér- és fizetésnövekedése.

Az elemzés megjegyzi, hogy az amerikai jegybank figyelemmel követi a munkáltatók bérköltségének emelkedését, hogy megállapítható legyen, a növekedő bérek mennyire táplálják az „egekbe szökő inflációt”.

Újabb kamatemelés várható

A CNN cikke szerint a fogyasztás és szolgáltatás folyamatos drágulása miatt a FED-nek további erőfeszítésekre lesz szüksége, hogy lehűtse az inflációt. Mint írták, a központi bank jövő heti ülésén újabb 75 bázispontos kamatemelésről határozhatnak a döntéshozók. A médiumnak nyilatkozó elemzők pedig úgy vélik, néhány mögöttes mérőszám már az infláció lassulását jelzi, így nem zárható ki, hogy a jövő heti, negyedik kamatemelés lesz az utolsó nagyobb emelés.

Mark Zandi, a Moody’s vezető közgazdásza arra következtetett, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint az amerikai inflációs folyamatok most vannak a legrosszabb fázisban, 2024 tavaszára azonban teljesülhet a FED 2 százalékos célja.

1980 óta nem látott drágulás

A cikk szerint a fogyasztói árak hónapok óta rekordszinten vannak. A központi bank sorozatos kamatemelési döntései ellenére a fogyasztói árindex azt mutatja, hogy az élelmiszerektől a repülőjegyekig terjedően minden termék ára rohamosan emelkedik. Ezzel párhuzamosan pedig szeptemberre már a szolgáltatói szektorra is átterjedt a drágulás.

A CNN elemzése arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikai emberek a „lehetőségeiken felül” költenek.

Miközben augusztushoz képest szeptemberre további 0,4 százalékkal drágultak a fogyasztási cikkek, a munkavállalók bérnövekménye csupán 0,2 százalékos volt, a személyes megtakarítások szintje pedig rohamosan csökkent. A Wells Fargo elemzői, Shannon Seery és Tim Quinlan szerint a monetáris politika folyamatos késéssel intézkedik, miközben a jelenlegi inflációs folyamatokat nem befolyásolja érdemben, hogy a fogyasztók többet vagy kevesebbet költenek.

Az elmúlt hónapokban az inflációt meghaladva emelkedtek az élelmiszerárak Kanadában, mely kapcsán a versenyfelügyelet vizsgálatot indított. A hatóság elemzi az élelmiszerárak emelkedését befolyásoló tényezőket, továbbá az is vizsgálja, hogy a nagyobb verseny az élelmiszerboltok esetében segíthet-e a lakosok magas kiadásainak csökkentésében – számolt be a Reuters hírügynökség.

A kanadai statisztikai hivatal szerint a boltban vásárolt élelmiszerek áremelkedése már tíz egymást követő hónapban meghaladta az általános éves inflációs rátát. Csak szeptemberben az infláció 11,4 százalékkal nőtt, ami az elmúlt négy évtizedben a leggyorsabb ütemű emelkedésnek mondható.

A kanadai versenyhivatal hétfőn közzétett közleménye szerint

„az infláció növekedésével a kanadai fogyasztók vásárlóereje csökkent, ami különösen igaz az élelmiszer-vásárlás területére”.

A kanadai ellenzéki Új Demokrata Párt (NDP) az élelmiszerláncok üzemeltetőit tette felelőssé a magas élelmiszerárak alakulásában. A múlt héten a kanadai parlament támogatta az NDP javaslatát, amelyben azt kérte, hogy a kormány tegye elszámoltathatóbbá az élelmiszerüzletek üzemeltetőit, szigorítsa a versenytörvényeket, valamint az árrögzítésért kiszabható büntetéseket is.

A versenyhivatal továbbá közölte, hogy tanulmányozni fogja, hogy a versenytényezők befolyásolják-e az élelmiszerárakat egyéb szempontok hatását is vizsgálva, többek között az orosz–ukrán háborút és az ellátási lánc megszakadását, azonban elemzés az állítólagos jogsértésekre nem fog kiterjedni. A tanulmány eredményeit várhatóan majd júniusban teszik közzé.

A felügyelet szerint az élelmiszeripar összetett, ezért nem biztos, hogy elegendő információval rendelkeznek ahhoz, hogy határozott következtetéseket vonjanak le, de várhatóan olyan intézkedéseket fognak ajánlani, amelyeket a kormányok a verseny javítása érdekében alkalmazhatnak – tette hozzá a hírügynökség.

Árháború folyik Németországban a kiskereskedők és a nagy élelmiszeripari vállalatok között, utóbbiak az infláció miatt igyekeznek minél magasabbra növelni áraikat, hogy ne csökkenjen a profitjuk.

A szupermarketek és a gyártók közötti folyamatos ellenségeskedés eredményeként számos ismert márka eltűnt a polcokról, Németország-szerte. Az egyre magasabb német infláció jelentős hatással van az élelmiszer-kínálatra – írja a Handelsblatt német gazdasági lap.

A cikk szerint olyan

hatalmi harc dúl az élelmiszeriparban, amilyet Németország még soha nem tapasztalt.

Az előállítási költségek emelkedése miatt az élelmiszeripari óriáscégek, köztük a Coca-Cola, a Pepsi és a Mars, a saját jövedelmezőségük megőrzésének reményében magasabb árakat kérnek a német üzletláncoktól, melyek viszont nem hajlandók megfizetni, emiatt viszont a nagyvállalatok leállították a szállításokat.

Christoph Minhoff, a Német Élelmiszeripari Szövetség munkatársa szerint a német élelmiszeripar helyzete kritikus.

A kiskereskedők is árdrágításról beszélnek, sőt egyenesen uzsoráról, és azzal vádolják a nagyvállalatokat, hogy visszaélnek a piaci erőfölényükkel. Például az Edeka áruházlánc szóvivője azt mondta, számos nemzetközi márkacsoport, mint például a Coca-Cola vagy a Procter & Gamble is túlzott árkövetelésekkel próbálja jelenleg meglovagolni az infláció hullámát, hogy növelje a profitját.

A Which? nevű brit fogyasztóvédelmi szervezet által végzett kutatás adatai szerint tízből több mint nyolc ember – 85 százalék – változtat étkezési szokásain az emelkedő megélhetési költségek miatt a szigetországban.

Egy friss felmérés szerint a brit háztartások milliói kénytelen étkezéseket kihagyni, valamint kevésbé egészséges termékeket vásárolni az alapvető élelmiszerek árának drasztikus emelkedése miatt. A Which? nevű fogyasztóvédelmi szervezet által végzett kutatás adatai szerint tízből több mint nyolc ember – 85 százalék – változtat étkezési szokásain az emelkedő megélhetési költségek miatt.

Összesen 50 százalékuk mondta, hogy olcsóbb termékekre vált, amelyeket korábban nem vásárolt. Körülbelül minden ötödik megkérdezett mondta, hogy több fagyasztott – 18 százalék – vagy mikrohullámú sütőben elkészíthető – 5 százalék – élelmiszert kezdett vásárolni, hogy csökkentse az élelmiszerre fordított kiadásait.

Azok közül, akik azt mondták, hogy nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak, majdnem mindenki – 99 százalék – azt mondta, hogy valamilyen módon spórol az élelmiszereken, míg a válaszadók fele – 50 százalék – arról számolt be, hogy néhány étkezést teljesen kihagyott.

Ugyanez igaz volt azoknak több mint negyedére – 26 százalék –, akik „meglehetősen nehéznek” nevezték pénzügyi helyzetüket, és az összes megkérdezett 12 százalékára. A fogyasztók csaknem fele – 46 százalék – mondta, hogy a válság előtti időszakhoz képest nehezére esik egészségesen étkezni. Ez az arány 78 százalék az anyagilag nehéz helyzetben lévők körében.

Egy csak Robertának hívott 57 éves londoni nő a szervezetnek elmondta, hogy

„Azért csökkentem a kiadásaimat az élelmiszereken, mert nem akarok a fűtésen spórolni. Ízületi gyulladásom van, és szükségem van a melegre.”

Azt is elmesélte, hogy

„Most már szigorúan csak azt veszem meg, amire szükségem van. Csökkentettem az elfogyasztott ételek mennyiségét is. Ebédre egy csésze teát iszom – ha éhesnek érzem magam, egy csésze meleg tejet egy szelet pirítóssal.”

A nő azt is elmondta, hogy korán reggel szokott elmenni vásárolni, hogy biztosan jusson neki az olcsóbb élelmiszerekből, gyakran keresi azokat a termékeket is, amelyeket a közelgő lejárati idő miatt vannak leárazva.

Sue Davies, a szervezet fogyasztói jogokért és élelmiszer-politikáért felelős vezetője elmondta, hogy a megélhetési válság pusztító hatással van emberek millióira, azáltal, hogy nem engedhetik meg maguknak a megfelelő étkezést.

Az Egyesült Királyságban a fogyasztói árindex (CPI) 10,1 százalékkal emelkedett a szeptemberig tartó 12 hónapban a Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint. Az előző hónaphoz képest a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak emelkedése járult hozzá a változáshoz.

A háztartások a megélhetési költségek és az emelkedő energiaszámlák miatt kockáztatják az élelmiszer-biztonságot is kockáztatják – ez már a brit Élelmiszer és Szabványügyi Hivatal (FSA) kutatásából derült ki.

A felügyeleti szerv arra figyelmeztetett, hogy az emberek ételmérgezést kockáztatnak azzal, hogy ha lejárt szavatosságú élelmiszereket fogyasztanak, és kikapcsolják a hűtőszekrényeket, hogy ezáltal spóroljanak az elektromos árammal.

A felmérés adatai szerint

a fogyasztók közel egyharmada – 32 százalék – az elmúlt hónapban legalább egyszer fogyasztott olyan élelmiszert, amelynek lejárt a fogyaszthatósági ideje, mert nem engedhette meg magának, hogy újat vásároljon.

Csaknem egyötödük – 18 százalék – pedig az elmúlt négy hétben legalább egyszer kikapcsolta az hűtőszekrény, hogy így spóroljon az árammal. Az FSA azt is megállapította, hogy a fogyasztók – 40 százalék – aggódik amiatt, hogy a következő hónapban lesz-e pénze élelmiszerre.

Emily Miles, az FSA vezérigazgatója nyomatékosította: „Nem jó ötlet kikapcsolni a hűtőszekrényt, vagy a szavatossági időn túli élelmiszereket fogyasztani, mivel ezek a dolgok nagyobb kockázatot jelentenek az ételmérgezéssel való megbetegedésre.”