Puytin és Erdogan ingyen szállítják a gabonát

Erdogan és Putyin megállapodtak, hogy a gabonát ingyen szállítják majd azoknak az országoknak, amelyek rászorulnak.

Putyin szerint a Nyugat magát emberségesnek mondja, mégsem tesznek semmit az éhező afrikaiak ügyében. Mint ismert, az orosz-ukrán háború következtében Afrikában súlyos éhínség alakult ki, hiszen Ukrajna és Oroszország a világ legnagyobb gabonaexportőrei.

Putyin és Erdogan megállapodtak, hogy ingyen adják a gabonát a rászoruló országoknak. FORRÁS: AFP/HANDOUT

Egy ideig ráadásul semmilyen gabonaszállítmány nem érkezett a kontinensre, majd a két fél megállapodott egy gabonakorridor létrehozásában, azonban mindez a napokban veszélybe került, mert az oroszok szerint az ukránok egy gabonaszállítóról indítottak dróntámadást. Ennek következtében rövid időre kiléptek a megállapodásból.

Az oroszok tegnap biztonsági garanciákat kaptak, amit elégségesnek találtak, így ismét elindulhatott a gabonaszállítás.

Napokkal azután, hogy Oroszország visszatért a Fekete-tengeren keresztül történő ukrán gabonaszállításokról szóló megállapodáshoz, Moszkva arra számít, hogy az EU engedményeket tehet az orosz mezőgazdasági exportra vonatkozóan is – számolt be a német N-Tv hírtelevízió.

Erre utal, hogy a Kreml az állami tulajdonú Roszszelcsosz Bank elleni szankciók enyhítését kérte – közölte négy bennfentes személy a Reuters hírügynökséggel. A bankon keresztül többek között mezőgazdasági ügyleteket bonyolítanak le.

Ha a bank mentesülne a szankciók alól, folytathatná az orosz gabonával és más élelmiszerekkel kapcsolatos kifizetések lebonyolítását külföldi bankokkal.

Törökország a november 19-én lejáró isztambuli gabonaegyezmény meghosszabbítására összpontosít – közölte pénteken Recep Tayyip Erdogan török elnök hivatalának kommunikációs igazgatósága, miután a török államfő Isztambulban fogadta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt.

Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ képviselői július végén írták alá a háború sújtotta Ukrajna gabonakivitelére vonatkozó megállapodást. A globális élelmezésbiztonságot szavatoló dokumentumcsomag augusztus 1-jén lépett hatályba.

Moszkva a múlt hét végén felfüggesztette az egyezményben való részvételét, miután Szevasztopolnál szombaton légi és tengeri dróntámadás érte az orosz flotta hajóit és civil tengeri szállítóeszközöket.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadást az ukrán fegyveres erők hajtották végre, brit segédlettel.

Szerdán az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy Oroszország ismét részt vesz a megállapodás végrehajtásában, mivel megfelelő biztonsági garanciát kapott.

Jens Stoltenberg péntek este hivatalos Twitter-fiókján is megköszönte Erdogannak – mint fogalmazott – az egyezmény folytatásának biztosításában betöltött létfontosságú szerepét.

Ankara tájékoztatása szerint Erdogan és Stoltenberg találkozóján szó volt még az orosz-ukrán háborúról, Törökország és Görögország kapcsolatáról, valamint Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról.

Törökország aggályosnak találja Svédország és Finnország terrorizmus elleni harcát és kéréseket intézett hozzájuk ez ügyben.

Erdogan a témában a pénteki beszélgetés során leszögezte: Svédország és Finnország NATO-csatlakozási folyamatának sebességét és lezárásának idejét az Ankara, Stockholm és Helsinki között júniusban létrejött háromoldalú memorandummal kapcsolatos svéd és finn lépések határozzák meg.

A NATO-főtitkár szerint a két várományos ország teljesítette a török kéréseket, és a teljes jogú NATO-tagságuk mihamarabbi megadását sürgeti.

Stoltenberg csütörtökön Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel tárgyalt Isztambulban.

Közös sajtótájékoztatójukon többször hangoztatta erre vonatkozó álláspontját. Nagyon fontos, hogy ebben a nehéz időben lezárjuk Svédország és Finnország csatlakozását – nyomatékosította.

Ankara azzal vádolja Stockholmot és Helsinkit, hogy a török vezetés által terroristáknak tartott csoportokat támogatnak, többek között a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). A PKK-t az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek nyilvánította.

Cavusoglu ugyanakkor azt nehezményezte, hogy – szerinte – Svédország és Finnország még nem hajtotta végre a memorandum minden pontját teljesen. Ankara konkrét lépéseket szeretne látni – mondta a török diplomácia vezetője. Stoltenberg csütörtökön érkezett Törökországba, ahol háromnapos hivatalos látogatást tesz.

Oroszországban 318 ezer embert mozgósítottak, akik közül eddig 49 ezret vezényeltek a harci övezetbe – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, miután a népi egység napja alkalmából koszorút helyezett el egy emlékműnél a moszkvai Vörös téren.

Az orosz elnök szeptember 21-én rendelt el részleges mozgósítást, amelynek célja 300 ezer ember fegyverbe állítása volt. Putyin pénteken azt mondta, hogy a többlet az önkéntesek bevonulásának köszönhető, akiknek „száma nem csökken”, a harci övezetbe vezényelt létszámon felüli állomány pedig kiképzésben vesz részt.

A Kommerszant című lap hírportálja megjegyezte, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter október 28-án, a részleges mozgósítás lezárásáról beszámolva arról tett jelentést Putyinnak, hogy a harci övezetbe 82 ezer mozgósított katonát vezényeltek.

Az orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely engedélyezi, hogy mozgósítás esetén behívhassák katonai szolgálatra azoknak az elítélteknek egy részét, akiknek súlyos bűncselekmény miatti ítéletét nem törölték, vagy még nem töltötték le a büntetésüket.

A pénteken közzétett jogszabály szerint a mobilizáció nem terjedhet ki azokra, akiket pedofília, terrorcselekmény, túszejtés, illegális fegyveres csoport szervezése, légi, vízi vagy vasúti közlekedési eszközök eltérítése miatt marasztaltak el.

Kivételt képeznek azok is, akikre a bíróság radioaktív anyagokkal elkövetett törvénysértés, hazaárulás, kémkedés, állami tisztségviselő elleni merénylet, nemzetközileg védett személyek vagy intézmények elleni támadás, erőszakos hatalomátvétel, fegyveres felkelés, szélsőséges tevékenységre való nyilvános felhívás, gyűlöletre vagy ellenségeskedésre való uszítás, az emberi méltóság megalázása miatt szabott ki büntetést.

Putyin csütörtökön elrendelte, hogy a szerződéses és a mozgósított katonák kapjanak 195 ezer rubel (mintegy 1 millió 274 ezer forint) egyidejű kifizetést. Ez megegyezik a mozgósítottak minimális havi ellátmányával.

A donyecki területen és Dél-Ukrajnában is több rakétatámadást végrehajtottak az orosz erők pénteken. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Egyesült Államoktól kért segítséget és azt mondta, hálás az amerikai barátainak. Vagyimir Putyin orosz elnök úgy nyilatkozott, hogy a mostani konfliktust éppen az eredményezte, hogy a Nyugat évizedeken keresztül beavatkozott az ukrán belpolitikába – számolt be az M1 Híradója.

A donyeck megyei Makijivka városát az ukrán hatóságok szerint orosz tüzérségi támadás érte péntek hajnalban, melynek egy halálos áldozata van, és több házban is súlyos károk keletkeztek.

Az ukrán vezetés szerint rakétatámadás érte a herszoni frontvonal közelében fekvő Mikolajiv városát is. A megye kormányzójának hivatala arról számolt be, hogy a robbanásokban csak anyagi károk keletkeztek.

Az itt állomásozó ukrán katonák a brit BBC-nek azt mondták: egyáltalán nem egyszerű az előrenyomulás Herszon felé, mert alig tudják felvenni a versenyt az oroszok erőfölényével.

„Több felszerelésük és több emberük van. A katonáik rosszul képzettek, de ha megindulnak, nincs annyi lőszerünk, mint ahányan jönnek” – mondta egy tiszt, aki szerint még a mostaninál is több nyugati fegyverre van szüksége Ukrajnának.

Az orosz védelmi tárca eközben közzétett egy felvételt a civilek kitelepítéséről Herszonból.

A város legfontosabb hídját megrongálták az ukrán rakétacsapások, de a Dnyeper folyón szünet nélkül jár a komp. Az Oroszországhoz csatolt megyeszékhely vezetése az elmúlt napokban folyamatosan távozásra szólította fel a lakosságot, mondván: bármikor megkezdhetik az ostromot az ukrán erők.

Az ukrán elnök energiaterrorizmussal vádolta meg Oroszországot az ukrán áramszolgáltatási infrastruktúrát ért légicsapások miatt.

„Az orosz támadások energetikai létesítményeink ellen egy napra sem szünetelnek. Az ilyen orosz terrornak globális választ kell kapnia. Hálás vagyok az Egyesült Államokban élő barátainknak, akik ebben segítenek” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, miután tárgyalt a washingtoni szenátus kétpárti delegációjával.

Vlagyimir Putyin szerint az ukrajnai beavatkozás éppen a nyugati országok befolyásszerző tevékenysége miatt vált elkerülhetetlenné.

Az orosz elnök az orosz nemzeti egység napján azt mondta: a műveletek nélkül csak Oroszország pozíciója lenne rosszabb.

„A Szovjetunió összeomlása óta eltelt évtizedekben a nyugati országok közvetlenül, nyíltan beavatkoztak Ukrajna belügyeibe. Nálunk is megpróbálták ezt megtenni, de Ukrajnában ez oda vezetett, hogy Oroszország-ellenesség jött létre, ami gyűlöletet szított” – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

Az orosz elnök kijelentette: a gyűlöletkeltésnek a legfőbb áldozata éppen az ukrán nép, amelyet – Putyin szerint – Oroszország a mostani tragikus konfrontáció ellenére is tisztelettel fog kezelni.