Orbán Viktor: Üzbegisztán stratégiai partnerünk a közép-ázsiai régióban

Gazdasági, energetikai együttműködésről és a kulturális, oktatási kapcsolatok szorosabbra fűzéséről tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök Savkat Mirzijojev üzbég elnökkel Szamarkandban – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtökön.

Savkat Mirzijojev elmondta: a magyar üzletembereket és vállalatokat szívesen látják Üzbegisztánban, és minden segítséget megadnak nekik, hogy beruházásaik sikeresek legyenek.

Orbán Viktor arról beszélt: a jelenlegi háborús és szankciós válságban egész Európa és benne Magyarország is azért küzd, hogy ne veszítse el gazdasági lendületét. Mi azonban ebben a helyzetben sem lassítjuk, sőt növeljük az együttműködés intenzitását térségbeli stratégiai partnerünkkel, Üzbegisztánnal – szögezte le.

Erősítjük az atomenergetikai, vegyipari, pénzügyi és telekommunikációs területen elkezdett közös projekteket – tette hozzá Orbán Viktor.

A miniszterelnök kifejtette: mivel a világban az energiaválság még sokáig fennmarad, törekszünk arra, hogy közös gázkitermelési lehetőségeket is keressünk Üzbegisztánnal.

Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy az üzbég diákok számára biztosított magyarországi ösztöndíjak számát évi 120-ról 170-re emelik – ismertette a tárgyaláson elhangzottakat Havasi Bertalan.

Az üzbég piac kiváló lehetőségeket kínál a fejlett technológiát alkalmazó magyar vállalatok számára, a két ország kormánya megteremtette a kölcsönösen előnyös együttműködés feltételeit, nincsenek vitás politikai kérdések – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az üzbegisztáni Szamarkandban.

A tárcavezető az üzbég–magyar üzleti fórum megnyitóján kiemelte, hogy Magyarország a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartozik, azaz hazánk külgazdasági teljesítménye alapvetően határozza meg az egész nemzetgazdaságot, ezért is kiemelt fontosságú a jelenlegi recessziós környezetben az Üzbegisztánnal tavaly aláírt stratégiai partnerségi megállapodás.

Beszédében aláhúzta, hogy a közép-ázsiai országban zajló fejlesztési programok kiváló lehetőségeket tartogatnak a magas hozzáadott értéket előállító magyar cégek számára.

Minden feltétel adott az üzbég és a magyar vállalatok kölcsönösen előnyös együttműködéséhez, ennek a jogi háttere is rendezett, nincsenek vitás politikai kérdések a felek között, a magyar Eximbank pedig 110 millió dolláros hitelkeretet nyitott a vállalatközi együttműködés finanszírozására – mutatott rá.

Tájékoztatása szerint 44 magyar cég képviselői vannak jelen az üzleti fórumon, amelynek keretében 180 vállalatközi találkozóra kerül sor.

Szijjártó Péter néhány zászlóshajó projektet említve reményét fejezte ki, hogy a már célegyenesben lévő üzbegisztáni nukleáris fejlesztés során a magyar szárazhűtéses technológia mellett fognak dönteni, illetve tudatta, hogy egy új gázerőmű építése is folyik, ahol szintén jelentős magyar technológiai hozzáadott érték várható.

„Büszkén mondhatjuk, hogy Üzbegisztán energiaellátásának új típusú, biztonságos, megújuló és környezetkímélő garantálása tekintetében a magyar technológiák és vállalatok komoly, meghatározó szerepet játszhatnak” – jelentette ki.

Kitért arra is, hogy az országban magyar gyógyszerek egyszerűsített, egyedi engedélyezési eljárására kerül sor, illetve küszöbön áll néhány magyar termék üzbegisztáni bérgyártásának megkezdése is.

Emellett a mezőgazdasági és vízgazdálkodási terület is kiemelt szerepet játszik az együttműködésben, több helyen is magyar részvétellel történik az ivóvíz- és szennyvízrendszer felújítása és üzemeltetése – tette hozzá.

A miniszter ezt követően arról számolt be, hogy idén már 170 üzbég ösztöndíjas hallgatót fogadtak a magyarországi egyetemeken, valamint úgy vélekedett, hogy a közvetlen légi összeköttetés egészen új dimenziót tud adni két ország együttműködésének, de az európai uniós szankciók miatt a desztináció sajnos egyelőre elérhetetlen a magyar lajstromjelű gépek számára, tekintettel az oroszországi légtér használatának tilalmára.

„Ugyanakkor biztatjuk az üzbég légitársaságot, hogy használja ki, hogy ő nem esik korlátozások alá” – közölte.

Szijjártó Péter szót ejtett az ukrajnai háborúról, a globális élelmezési és energiaellátási válságról, illetve a „teljesen hibás, kudarcba fulladt” uniós szankciókról, amelyek a kontinens gazdaságát „nagy erőkkel tolják a recesszió irányába”.

„Ez a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyökre törekvés jellemzi Magyarország és a Türk Államok Szervezetének tagállamainak kapcsolatát is” – tette hozzá.

Korábban Novák Katalin köztársasági elnök is találkozott az üzbég elnökkel. Tárgyalásukon a következőkben állapodtak meg:

1. A béke és a biztonság kiemelten fontos a két ország számára. Üzbegisztán szomszédságában, Afganisztánban évek óta nincs béke, most pedig a mi szomszédunkban, Ukrajnában is háború dúl.

2. Magyarország a Nyugat és Kelet közötti gazdasági együttműködés központja. Üzbegisztán és Magyarország gazdasági kapcsolatait erősíteni fogja, különösen az energetikai, a pénzügyi és egészségipari területeken.

3. A két nemzet jövőjének záloga a család. Mindent megtesznek az államok annak érdekében, hogy támogassák a gyermeket nevelő szülőket.

4. Az üzbég elnök tudatta, hogy szándékában áll Budapesten nagykövetséget nyitni.

5. Savkat Mirzijojev meghívta a magyar államfőt Üzbegisztánba, amelyet Novák Katalin köszönettel elfogadott. „Hamarosan Taskentben folytatjuk” – húzta alá a köztársasági elnök.

A keddi tárgyalások során tizennégy megállapodást írtak alá egyebek mellett a Magyarország és az Üzbegisztán közötti stratégiai partnerség fejlesztéséről, valamint az igazságügy, a környezetvédelem, a sport és az agrárium területén tervezett együttműködésről.

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023–2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel.

Üzbég kollégájával folytatott megbeszélésén Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok előmozdítása mindkét ország gazdaságnak fontos. Minél több olyan terület érdemes beazonosításra a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, illetve az agrárszolgáltatások terén, ahol versenyképes termékeket kínálhatnak egymásnak a felek.

Magyarország készen áll üzbég szakembereket fogadni, hogy tanulmányozzák a legjobb gyakorlatokat a vetőmagfejlesztés, a szőlészet, kertészet, az ökológiai termelés és más témák tekintetében – tette hozzá a közlemény szerint.

A miniszter üdvözölte, hogy az oktatási együttműködés előmozdítása érdekében megállapodás született a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint az üzbég partnerek között. Nagy István jelezte, hogy Magyarországon nagy hagyománya van a borászatnak, a rendszerváltozás óta hatalmas a fejlődés, egyre több pincészet állít elő prémium kategóriás borokat. Magyarország szívesen osztja meg a tudást és tapasztalatokat az üzbég szakemberekkel – tette hozzá.

A megbeszélésen a tárcavezető az öntözésfejlesztés lehetőségeire is felhívta a figyelmet. A nagy tapasztalattal rendelkező magyarországi cégek segítséget adhatnak az öntözéshez használható gépek, szivattyúk cseréjéhez, felújításához, karbantartásához és az ehhez szükséges pótalkatrészek gyártásához, valamint a vízminőség-javításra használt korszerű megoldásokhoz, vízszivattyúk tervezéséhez – hangsúlyozta az agrárminiszter.

Magyar növényiolaj-gyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában, Üzbegisztánban. Az előkészített beruházások összértéke 42 milliárd forint – mondta tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az üzbég fővárosban, Taskentben a közmédiának. Emlékeztetett: két hónapja kötöttek stratégiai együttműködési megállapodást Üzbegisztánnal.

Szavai szerint azóta felgyorsultak az események. A megállapodás lényege, hogy a közép-ázsiai térség egyik leggyorsabb növekedéssel rendelkező országában a magyar vállalatok számára minél több lehetőséget adjanak arra, hogy az ország modernizálásába bekapcsolódjanak. Ez óriási gazdasági előnyt jelent ezeknek a külgazdaság-orientált magyar vállalatoknak – jegyezte meg a miniszter.

Annak érdekében, hogy a magyar és üzbég vállalatok megtalálják egymást, hétszázmillió forintos alappal létrehoznak egy magyar–üzbég startupot, ennek keretében az egymással együttműködést kialakító magyar és üzbég vállalatokat segítik abban, hogy az üzbég gazdaság modernizálásban közösen vegyenek részt. „Ezáltal a magyar cégek itt profitra, bevételre tehetnek szert, amivel magyarországi tevékenységüket segítik, Magyarországon munkahelyek létrehozását segítik elő” – mondta.

Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekedő gazdaságáról van szó, egyértelmű magyar nemzetgazdasági érdek, hogy a magyar vállalatok itt az elkövetkezendő hónapokban, években minél nagyobb szerepet kaphassanak – fogalmazott Szijjártó Péter.