tóth gabi
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában adott interjút.
Orbán Viktor kormányfő a beszélgetés elején közölte, ha háború van a szomszédban, akkor nem érezhetjük magunkat biztonságban. "Nemcsak a fizikai, hanem a gazdasági biztonságunk is veszélyben van" - tette hozzá. Ha Európa úgy tekint erre a háborúra, hogy ez az ő háborúja, akkor még nagyobb lesz a veszély. A lengyel-ukrán határ hosszú, míg a magyar-ukrán határ rövid, és Kárpátalján nem volt komoly katonai csapás. A tűzszünet és a béketárgyalás a legfontosabb.
Orbán Viktor szerint nincs jele annak, hogy érdemi orosz-amerikai tárgyalások lennének. A kormányfő szerint a szankciós politika egy lépés a háború felé. Ugyan egy gazdasági természetű dologról van szó, de ez egyben állásfoglalás - tette hozzá. Óvatosan kezdte februárban a háborús viszonyulást, de egyre több olyan intézkedést hoztak, ami közelebb vitt a háborúhoz - mondta a kormányfő. Folyamatosan erősödtek a szankciós lépések, sőt ma már lassan nekünk kell finanszírozni Ukrajna működését. Lépésről lépésre csúszunk bele a háborúba - mondta Orbán. Mi békét akarunk, de rajtunk kívül senki nem követi a mi álláspontunkat.
A szankciókkal gazdaságilag tönkre tesszük magunkat, most már szankciós felár, és szankciós infláció van - mondta a kormányfő. Ha valami nem sikerült, akkor az ember vagy újragondolja az egészet, vagy éppen másként emlékszünk - tette hozzá. De ez a politikában nagyon veszélyes. A kilencedik szankciós csomagról azt mondta a kormányfő, hogy mindig kivételekért küzdöttünk. Nem jó európai politika a szankciós politika, éppen ezért a magyar érdekeknek megfelelő mentességért kűdünk. Ezt a politikát folytatni kell, és ezért fontos a nemzeti konzultáció - mondta a kormányfő.
Nagy csaták árán el fogom érni, hogy a számunkra létfontosságú kérdésben, az atomenergia területén mentességet kapjunk, ha lesz ilyen szankciós csomag - mondta a kormányfő. Szólt arról is, hogy árstopokkal csökkenteni lehet a szankciós hatásokat.A szankció hatása miatt fizetünk szankciós felárat, nem tudunk érintetlen sziget lenni az EU-ban.
Van egy 11 pontos akcióterve a kormánynak, aminek egy része volt a tojás és burgonya árstop. Nyolc termékre vonatkozik jelenleg az árstop. A védekező intézkedések közé tartozik a rezsicsökkentés fenntartása az átlagfogyasztásig, ez 180 ezer forintot jelent családonként - tette hozzá.
Mi nem kibekkelni akarjuk a bajt, és ezért cselekedni kell - mondta a kormányfő. Három nagy válságot kezeltünk (Gyurcsány kormány utáni krízis, migrációs válság, Covid-válság), és ezek során mindig cselekedtem, és most ugyanígy védekezünk az infláció ellen - tette hozzá.
Orbán Viktor szerint a cél az, hogy a gazdaság növekedés helyett csökkenésbe váltson. Mi szeretnénk kimaradni ebből az általános európai tendenciából, és hogy jövőre se legyen recesszió.
A kormányfő elmondta, hogy nem szabad a legfontosabb nemzetstratégiai célokat feladni.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az egész kormányzás a tapasztalatokból levont dolgok értékeléséből áll. A választás után, amikor a kormány megalakult, akkor nem voltak még szankciók, de azóta megérkeztek a szankciók, és emiatt a magas energiaárak hosszabb ideig velünk lesznek, és ehhez a kormány szerkezetének is alkalmazkodnia kell.
A kormányfő szerint éppen ezért kényszerültek arra, hogy önálló energiaügyi minisztérium legyen. Szükséges a hadiipar fejlesztése, és ezért Palkovics László a hadiipar élére áll.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy az idei tél megoldottnak tekinthető, mert van elegendő energiaforrás ahhoz, hogy több mint fél éven keresztül működjön az ország. Tavasszal újra kell tölteni a tartalékokat a következő télre. Akik lemondtak az orosz gázról, azoknak máshonnan kell pótolniuk a forrásokat - tette hozzá. Ha a Déli áramlat működik tavasszal, akkor fel tudjuk tölteni a tározóinkat - mondta a kormányfő. Mindezek mellett megfizethető árú energiaforrás kell, és ezért növelni kell az itthon előállított energia mennyiségét.
A baloldali pártok finanszírozásáról azt mondta a kormányfő, tanulmányozzák az esetet. Meg kell hallgatnia a titkosszolgálatok vezetőinek a véleményét. "Jó okunk van arra, hogy megdöbbenjünk, de a helyzet egyszerű. A magyarországi választást megelőző időszakban a magyarok bizalmát kérő pártok egy részét külföldről fizették. Dollármilliókról van szó. Mit ígértek cserébe?" - tette fel a kérdést a kormányfő. "Ha adnak pénzt, akkor kérnek cserébe valamit, ingyen senki nem ad pénzt" - tette hozzá. "Az biztos, hogy ellentétes Magyarország nemzeti érdekeivel, hogy külföldről beavatkozzanak a választásokba. Ez átverése a magyar polgároknak" - mondta a kormányfő.