Orbán Viktor: A kormány kitart a rezsicsökkentés mellett

Arató Gergely (DK) azonnali kérdést intézett a miniszterelnökhöz Hogyan gondolja, miniszterelnök úr? címmel. A baloldali képviselő szerint a kormány hazudott, és brutálisan megdrágította a gáz és az áram árát. Hozzátette, harmadára csökkent az irányadó gázár Európában, kivéve a magyar fogyasztóknál, ezért azt kérdezte, hogy mikor harmadolja a kormány a gáz árát, és mikor hozzák nyilvánosságra az Oroszországgal kötött gázszerződéseket? 

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában elmondta, hogy egy szocialista párti képviselőtől kapott kérdést, akinek az államtitkársága idején, 2010-ben a magyar családoknak volt a legdrágább a gáz és az áram ára Európában a fizetésekhez viszonyítva.

Kijelentette, hogy az átlagos családokat meg tudják védeni, amit nagy teljesítmény a magyar gazdaságtól, és egy kicsit a magyar kormány is benne van. 

Viszontválaszában Arató Gergely azt mondta, hogy csalódást okozott a miniszterelnök válasza. Szerinte a kormányfő hamis hivatkozásokat hoz, mert csak 2022 első félévére vonatkozik az Eurostat jelentése. Szerinte nagyobb arányban emelte a jelenlegi kormány a gázárat, mint amennyivel az ő kormányuk, mert most hétszeresére emelték a gáz árát. Úgy vélte, most rosszul számolják ki az átlagárat.  

Hozzátette, hogy olyan emberrel beszélget most, aki megszavazta az orvosok és az ápolók 13. havi bérének és a 13. havi nyugdíjnak az elvételét, a gyes két évre való csökkentését, a fizetős egészségügyet és tandíjat, amihez gratulált neki.

Kordás László az azonnali kérdések órájában arról beszélt, hogy Dobrev Klárának, az árnyékkormány vezetőjének is köszönhetően az Európai Parlament irányelvet fogadott el az EU-ban alkalmazandó megfelelő és méltányos minimálbérekről, ennek átvételére két évük van a tagállamoknak. A DK képviselője bírálta a kormány, amiért a magyar minimálbér az egyik legalacsonyabb az EU-ban, aminél szerinte csak Bulgáriában, Lettországban és Romániában kevesebb. – A kormány mikor hajlandó megtárgyalni és átültetni a hazai jogrendbe az uniós normákat? – kérdezte Kordás László. 

Hangsúlyozta: az elmúlt 12 évben a magyar gazdaság sikeresebb volt, mint a baloldali kormányok alatt, ezért volt lehetőség a minimálbér többszörös, jelentős mértékű emelésére.

Orbán Viktor elmondta, hogy ma már nagyobb a minimálbér, mint a Gyurcsány-kormány idején az átlagbér volt.

Hozzátette: továbbra is annak a híve, hogy a minimálbérről a munkaadók és a munkavállalók egyezzenek meg egymással, hiszen annak gazdasági következményeit ők viselik.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: a magyar kisvállalkozások és a családok vagyona, megtakarításai folyamatosan leértékelődnek, melynek oka szerinte a forint „brutális vesszőfutása”. Felidézte: 2010-ben 266 forintos euróárfolyammal vette át a kormányzást a Fidesz, az orosz–ukrán háború kirobbanásakor 367 forint volt egy euró, azóta pedig már 410 forint körül van az árfolyam. Azt javasolta, módosítsák a jegybankról szóló törvényt, hogy az MNB-nek legyen árfolyamcélja, valamint rögzítsék célként az alaptörvényben a nemzeti fizetőeszköz vásárlóerejének megőrzését. Ezen kívül azt is szorgalmazta, hogy évente csak egyszer lehessen adóváltoztatást végrehajtani. Miután elmondta felszólalását,

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt mondta: 

Azzal folytatta, hogy ezen felül a kormány benzinárstopot, élelmiszerárstopot és kamatstopot vezetett be, utóbbival pedig a vállalkozói szektort is segíti a szankciós infláció elleni fellépés érdekében. Hangsúlyozta, hogy meghosszabbították a Széchenyi-kártya programot és elindítottak egy gyármentő programot is. Felhívta a figyelmet, hogy a baloldal ezzel szemben eltörölné a rezsicsökkentést és rázúdítaná a piaci árakat a családokra.

– Mi békét akarunk, minden más forgatókönyv további emberáldozatokat követel – fogalmazott a ukrajnai háborúról Zsigó Róbert, a Fidesz országgyűlési képviselője a napirend előtti felszólalásában. Mint mondta, Magyarország minden támogatást megad a háború elől menekülők számára. Kiemelte, hogy egy friss kutatás szerint a magyarok 92 százaléka a kezdetektől a béke pártján áll, és most ez az álláspont erősödik Németországban, valamint Franciaországban is.

– Arra számítunk, hogy ez a hang erősödni fog a többi európai országban is – hangsúlyozta. Úgy folytatta, hogy Brüsszel azt ígérte, a szankciók térdre fogják kényszeríteni Oroszországot és véget vetnek a háborúnak, ám ehhez képest a szankciók bevezetése óta az infláció az egész kontinensen vágtat, az európai emberek pedig szegényebbek lettek.

– húzta alá Zsigó Róbert. Hozzátette: itthon a töredékét fizetik a rezsinek más európai országok lakóihoz képest.

– A szankciók következtében Európa szegényebb, Oroszország pedig gazdagabb lett – jelentette ki a képviselő. Elmondása szerint a szankciós fegyver visszafelé sült el, Európa lábon lőtte magát, Brüszel viszont nem ezt ígérte, amikor a szankciókat bevezette. Továbbá kiemelte, hogy nemcsak az energia ára, hanem annak a mennyisége is probléma, mivel kevesebb gáz érkezik az unió területére, mint amekkora az éves fogyasztás. 

– részletezte. Emlékeztetett, hogy a baloldal rászabadította volna a piaci energiaárakat a magyar emberekre, és bevezették volna a szankciókat.

Válaszában Dömötör Csaba jelezte: a gázársapka azt eredményezné, hogy Oroszország elzárná a gázcsapokat, ezzel pedig magasabbak lennének az árak, és ellátási zavarok lépnének fel.

– szögezte le. A közös európai gázbeszerzés ötletéről szólva pedig emlékeztetett, hogy korábban a közös vakcinabeszerzés azt eredményezte, hogy az európai lakosok többet fizettek az oltóanyagért, mint más országok állampolgárai. A szolidaritási eljárásról szólva kiemelte: a gázkészletekkel jobban gazdálkodó országoktól elvennének bizonyos mennyiséget, és azt odaadnák más országoknak.

Keresztes László Lóránt (LMP) az ivóvízellátás és a vízi közmű szektor helyzetét vetette fel azonnali kérdésében. Szerinte a jelenlegi helyzetben a rossz állapotú vízi közművek miatt a megtermelt ivóvíz 25 százaléka elfolyik, és a rendszereknek mindössze 20 százaléka megfelelő minősítésű. A baloldali képviselő úgy vélekedett, hogy a kikényszerített államosítás folyamata indult el, mert csak akkor kapnak támogatást a városok, ha a közművagyont térítésmentesen átadják. Felszólalása végén azt kérdezte, mit kíván tenni a kormány azért, hogy megmentse a vízi közmű szektort és mit tud tenni az ivóvíz-ellátás stabilitásának megőrzéséért.

Orbán Viktor válaszában kijelentette, hogy két nagy megoldatlan kihívással néznek szembe, mindkettő alapvetően pénzkérdés és nem szándék kérdése. Az egyik a magyar villamos energia vezeték rendszer átalakítása, 16 ezer milliárd forintra van szükség egy olyan vezetékrendszer létrehozásához, ahol az alternatív energiaforrásokat be lehet táplálni. A másik nagy rendszerproblémának az ivóvizet nevezte, ahol szintén sok ezer milliárd forintról van szó. 

Kijelentette, hogy nincs semmilyen kényszerállamosítás, az állam nem kívánja átvenni az önkormányzatoktól a vízi közműveket, ha nem akarják átadni, akkor tartsák meg, de ebben az esetben nem tudnak teljes mértékű támogatást ígérni. Hozzátette, így közösen kell viselni az önkormányzatoknál maradt vízi közművek terheit valamilyen arányban, melynek mértékéről tárgyalások zajlanak. Meg fognak állapodni, valamilyen támogatást tudnak nyújtani, hogy a következő nehéz évet túl tudják élni, a modernizáció azonban legkorábban 2024-ben kezdődhet – mondta Orbán Viktor.

A baloldali képviselő viszonválaszában azt állította, hogy a szakma és az önkormányzatok szerint a túléléshez kevés az a pénz, ami a költségvetésben van. Hangsúlyozta, küzdenek azért is, hogy a szélenergia szélesebb körű használatát ne tiltsa a kormány. Hivatkozott Palkovics László innovációs és technológiai miniszterre, aki úgy fogalmazott, hogy zöld utat adhat a kormány a szélenergiának, és azt kérdezte a kormányfőtől, hogy a miniszter a kormány álláspontját tolmácsolta-e.

Nem hozott ilyen döntést a kormány – hangsúlyozta Orbán Viktor. 

A kormánynak nem ok nélküli az a meggyőződése, hogy Paks 2 megépítése és üzembe állítása nélkül nem tudnak Magyarországon hosszú távon energiát az ipar és a lakosság rendelkezésére bocsátani – fejezte be válaszát Orbán Viktor.

Dudás Róbert (Jobbik) a Magyar Posta átszervezéséről kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt az Országgyűlésben.

A baloldali képviselő tudomása szerint nemsokára 366 postahivatal ideiglenes bezárását jelentik be, valamint azt, hogy csoportos létszámleépítéssel háromszáz főt fognak elküldeni. Úgy vélte, a postabezárások a vidéki pénzügyi ügyintézés végét jelenthetik. Azt javasolta, hogy a Szerencsejáték Zrt. segítse meg a Magyar Postát a kormányközeli cégek és személyek támogatása helyett, a kormányfőt pedig arra kérte, hogy járjon közben az ügy megoldása érdekében. A képviselő arra kérte Orbán Viktort, hogy beszéljen a Szerencsejáték Zrt.-vel és frakciótársaival, illetve támogassák a képviselő által a témában benyújtott határozati javaslatot.

Viszonválaszában a kormányfő elmondta, nem hiszi, hogy a Szerencsejáték Zrt.-nek ehhez bármi köze lenne. Kijelentette, hogy az egy állami vállalat, amely termel valamennyi profitot, azt pedig befizeti a költségvetésbe. Mivel a költségvetés deficites, a Szerencsejáték Zrt.-nek nincs olyan többletbevétele, amit bármilyen állami cég megsegítésére tudna fordítani. Orbán Viktor emlékeztetett, hogy 

A miniszterelnök arra kérte a képviselőt, hogy támogassa a posta teljes belső megújításának elvégzésében.

Dudás Róbert erre úgy reagált, hogy mindennemű észszerű átalakítást támogatnak. Felidézte, hogy ő javasolta az üzemanyagokra az ársapkát, amit végül a kormány bevezetett. Arra kérte, hogy fontolja meg a postának mind a törvényi, mind a Szerencsejáték Zrt.-n keresztül történő támogatását.

Orbán Viktor rámutatott, hogy az ársapkákhoz semmi köze nincs semmilyen állami cégnek. Kijelentette, hogy nem azért tudtak bevezetni ársapkát, mert a Mol állami cég lett volna, hanem azt attól függetlenül vezették be. Hangsúlyozta, 

A kormányfő remélte, hogy a vállalat megújulását minél kevesebb fájdalommal tudják majd megtenni.