Olaszországot nemcsak a tenger felől fenyegeti a migránsáradat

A határmenti Friuli-Venezia Giulia régióért felelős Fabrizio Maniago Siulp-főtitkár hozzátette, hogy az érkezők számának növekedése év eleje óta érezhető. A balkáni útvonalon a migrációs nyomás 167 százalékkal erősödött, miközben az Afrikából útra kelők száma az utóbbi egy év alatt hatvan százalékkal nőtt.

Hangsúlyozta, hogy az olasz rendfenntartó erők nem képesek feltartóztatni a migrációs áramlatot „jelentős emberi és logisztikai erőforrások nélkül”.

Minél előbb cselekedni kell, nem engedhetjük meg, hogy Friuli-Venezia Giulia hatalmas migránstáborrá változzon - tette hozzá a rendőrszakszervezet képviselője. A Siulp a legnagyobb érdekképviseletnek számít, a mintegy 95 ezer rendőr egynegyedét számlálja tagjai között.

A Siulp jelezte, hogy Gorizia és Trieszt városában közbiztonsági és egészségügyi vészhelyzetet teremtenek az utcákon, tereken, alagutakban letelepedő migránscsoportok. Az érkezők között elterjedt az a megalapozatlan hír, hogy könnyen menekültstátuszhoz juthatnak, ezért a helyi idegenrendészeti hivatalok előtt várakoznak.

Korábban Antonio Tajani külügyminiszter nevezte súlyosabbnak a balkáni migrációs helyzetet az afrikaihoz képest.

Az olasz diplomácia vezetője kedden Belgrádban többek között Aleksandar Vucic szerb elnökkel, majd Pristinában Albin Kurti miniszterelnökkel egyeztet. Tajanit elkíséri Guido Crosetto védelmi miniszter.

A római belügyminisztérium hétfőn közölt adatai szerint az év eleje óta érkezett több mint 94 ezer emberből körülbelül 50 ezer számít gazdasági bevándorlónak, de közülük csak valamivel több mint 2800-t sikerült kitoloncolni az országból.

Matteo Salvini volt belügyminiszter, jelenleg az infrastrukturális tárca vezetője, a Liga politikusa közösségi oldalán köszönetet mondott utódjának, Matteo Piantedosinak, a jelenlegi kormány belügyminiszterének.

Salvini kijelentette, Luciana Lamorgese korábbi belügyminiszter „aludt”, miközben az új jobboldali kormány kevesebb mint egy hónap alatt fordulatot idézett elő.

A Liga vezetője arra az európai akciótervre is utalt, amelyet az Európai Bizottság harangozott be a belügyminiszterek november 25-i rendkívüli csúcstalálkozója előtt.

Az illegális bevándorlást meg kell állítani Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter szerint, aki az Il Giornale című napilapnak adott interjúban pénteken úgy vélte, nem Rómának kell enyhíteni, hanem az Európai Uniónak kell cselekedni. Antonio Tajani külügyminiszter szerint az EU-nak százmilliárd eurót kell szánnia a migrációs stratégiára.

A belügyi tárca vezetője szerint a Giorgia Meloni vezette jobboldali kormány nem módosítja elképzelését, és kitart a „kemény” migrációs politika mellett.

Matteo Piantedosi úgy vélte, az illegális bevándorlást le kell állítani, mivel a lakosság körében erősödik a biztonságérzet hiánya, kizárólag az embercsempészeket gazdagítja, megfosztja méltóságuktól az embereket és veszélynek teszi ki őket a tengeri átkeléskor, táplálja a bűnözést, a városok züllését.

Hangsúlyozta, a jelenlegi migrációs helyzet Olaszország számára tarthatatlanná vált, az év eleje óta több mint 93 ezren érkeztek a partokra, csaknem hatvan százalékkal többen mint a tavalyi év ugyanazon időszakában.

A kevesebb mint három hete felállt kormány belügyminisztere a G7-csoport belügyminiszteri találkozója után nyilatkozott, ahol többek között német kollegájával, Nancy Fraeserrel egyeztetett. Matteo Piantedosi cáfolta azt a sajtóállítást, miszerint Róma Berlinnel igyekszik szövetkezni, miután Párizzsal diplomáciai feszültségbe keveredett az Ocean Viking megtagadott kikötése miatt.

A római tárcavezető az Európai Unió cselekvését sürgette.

Ugyanakkor elismerte, hogy az EU részéről pozitív visszajelzéseket tapasztal, és hozzátette, hogy a következő uniós találkozókon jelentős előrelépéseket vár a közös európai migrációs politika terén.

Matteo Piantedosi az olasz kormánynak az EU számára készülő tervezetét ismertette, melynek elsőrendű célja az illegális migráció leállítása, valamint a határok védelme. A kiinduló és tranzitállamokkal való megállapodások erősítését szorgalmazza, és ezzel egy időben humanitárius folyosók kialakítását is a legális bevándorlás biztosítására.

Piantedosi megismételte, hogy a Földközi-tengeren tevékeny civil szervezetek hajói nem dolgozhatnak szabályok nélkül, az államoktól teljesen független feltételekkel.

A négy tengeri állam Ciprus, Málta, Görögország és Olaszország belügyminisztere november 12-i levelére hivatkozott, amely „elégtelennek” nevezte az EU migrációs politikáját.

A belügyminiszter az emberkereskedő szervezetekkel szembeni fellépés szigorítására is utalt, emlékeztetve, hogy év eleje óta az olasz hatóságok 349 emberkereskedőt vettek őrizetbe.

Antonio Tajani külügyminiszter a La Stampának adott interjúban kifejtette, az EU-nak minél gyorsabban szabályokat kell felállítania, amelyek a bevándorlást az európai határok védelmével ötvözik.

„Nem arról van szó, hogy Németországnak ezer, Belgiumnak kétszáz, Ciprusnak ötven embert kell befogadnia, stratégiai kérdésről van szó” – jelentette ki Tajani. Úgy vélte, erre az uniónak 100 milliárd eurót kell szánnia.

Hozzátette, nem szabad szem elől téveszteni a szélesebb geopolitikai távlatot, vagyis a stabilitás biztosítását a Balkánon és Afrikában, amelyben Olaszország főszerepet kíván vállalni.

A területi biztonságra vonatkozó európai és olasz jogszabályok megsértésére hivatkozva veszélyesnek nyilvánította a Földközi-tengeren tevékeny, nem kormányzati (NGO) szervezetek által működtetett hajókat Matteo Piantedosi, az új olasz jobboldali kormány belügyminisztere, aki egy  rendelettel nemet mondott az Ocean Viking és a Humanity1 nevű NGO-hajók kikötésére.

A nyilvános rendelkezést az olasz rendfenntartó erőknek és a kikötői kapitányságoknak címezték. Norvégia és Németország diplomáciai képviselete is megkapta, mivel a két hajó azon országok felségjelzését viseli.

Matteo Piantedosi szerint a jelenleg a Földközi-tengeren tartózkodó Ocean Viking és a Humanity1 tevékenysége „nincs összhangban az európai és az olasz jogszabályokkal, ami a biztonságot és a határok védelmét, valamint az illegális bevándorlás elleni fellépést illeti”.

A rendelkezés szerint az ENSZ tengerjogi egyezményének értelmében a belügyminiszter fenntartja magának a jogot, hogy megtiltsa a két hajó belépését az olaszországi felségvizekre, a nemzetbiztonság védelmére hivatkozva. A tengerjogi egyezmény szerint a hajók beléphetnek más állam vizeire, ha az nem veszélyezteti az adott ország biztonságát.

Matteo Piantedosi első rendelkezéséről van szó a tárca élén.

A prefektusból lett belügyminiszter 2018 és 2019 között az előző tárcavezető, Matteo Salvini kabinetfőnöke volt, egyik szerzője annak a migrációs-biztonsági törvénycsomagnak, amely megtiltotta a nem kormányzati szervezetek hajóinak kikötését. Ugyanilyen rendelkezést Matteo Salvini is kiadott 2019 márciusában.

A kikötők esetleges megnyitása az infrastrukturális minisztérium hatáskörébe tartozik, amelyet az új kormányban Matteo Salvini vezet. A parti őrség parancsnokával, Nicola Carlone tengernaggyal tartott találkozóját követően Salvini a közösségi oldalára bejegyezte, hogy „visszaállítják a határok ellenőrzését”.

Giorgia Meloni miniszterelnök keddi parlamenti beszédében hangoztatta: nem vitatja a háború és üldözés elől menekülők jogait, de ne az emberkereskedők válasszák ki, ki léphet be Olaszországba.

„Olaszországba nem lehet törvénytelenül belépni, meg kell állítani az illegális indulásokat, megtörve a földközi-tengeri emberkereskedelmet” – jelentette ki.

Matteo Piantedosi szerint a kormányfő helyes irányt mutatott. A belügyminiszter úgy vélte, gyakran a humanitárius segítség hangsúlyozása háttérbe szorítja a törvények tiszteletben tartását, miközben mindkettőre szükség van: „a migráció ellenőrzése megelőzi az indulásokat, megelőzi a tengerbe vesző emberek halálát, emberségre és szigorra is szükség van”.

Matteo Zuppi bíboros, az olasz püspöki kar elnöke (Cei) úgy reagált, hogy nemcsak biztonságra, emberségre is szükség van. Hozzátette: „A falak nem garantálják a biztonságot, csak komplikálják.”

Az olasz parti őrség kedden négyszáz embernek sietett a segítségére, Lampedusa szigetén pedig ötszázan kötöttek ki, közöttük két csecsemő, aki az átkelésben veszítette életét. A sziget háromszázötven fős migránstáborában ismét több mint ezren vannak.

Szerdán újul meg automatikusan a 2017-ben kötött olasz–líbiai megállapodás, melynek értelmében Róma finanszírozza az észak-afrikai országot a kivándorlók „visszatartásában”, ami a gyakorlatban a Líbián áthaladó migránsok bebörtönzését jelenti.

Negyven olasz és külföldi civil szervezet tiltakozott a megállapodás megújítása ellen.