Olaszországban is jönnek a magas rezsiszámlák

Az új olasz kormány 9,5 milliárd eurót szán a családok és a vállalkozások energiaköltségeinek támogatására, a következő egy évben pedig további csaknem 20 milliárd eurót.

Ezzel a kormány a rendelkezésére álló költségvetési forrás kétharmadát az energia drágulás ellen használja fel. Az országban ezekben a napokban elindult a fűtési szezon.

„Néhány nappal ez előttig még több mint 30 fokot mértek itt Rómában is, most a hőmérő higanyszála ennek a felére csökkent, Milánóban, Torinoban, Velencében már bekapcsolták a fűtőtesteket, Bolognában és Firenzében a következő órákban indul el az idei őszi-téli szezonban a fűtés, Rómában pedig november 8-ától, és naponta 11 órát lehet majd fűteni a lakásokat, hogyha erre szükség lesz” – számolt be az M1 római tudósítója.

A magas energiaárak, az elszabadult infláció, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt egyre mélyül Európában a megélhetési válság – derül ki a The Guardian című brit napilap hétfői számában közzétett, az Ipsos francia közvélemény-kutató intézet és a Secours Populaire francia civil szervezet által hat országban készített felmérésből.

A közvélemény-kutató cég honlapján jelzi: az Ipsos és a Secours Populaire első alkalommal készítette el az európai bizonytalansági és szegénységi barométert, hogy megfigyeljék több európai ország lakosainak véleményét és aggodalmait.

Az online felmérést 2022. június 17. és július 6. között készítették el Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban 6000, 18 éves vagy annál idősebb európai lakos megkérdezésével.

Az adatok szerint a megkérdezettek több mint fele komoly kockázatot lát arra, hogy a következő hónapokban pénzügyi helyzete bizonytalanná válik, 80 százalékuk már most is nehéz pénzügyi döntésekre kényszerült.

A megkérdezettek 54 százaléka válaszolta, hogy vásárlóereje csökkent az elmúlt három évben – főként a magasabb élelmiszer –, üzemanyag-, fűtés- és lakbérszámlák miatt.

A leginkább érintett ország Görögország volt, itt a válaszadók 68 százaléka mondta azt, hogy vásárlóereje 2019 óta nagyon vagy valamelyest csökkent. Franciaországban az arány 63, Olaszországban 57, Németországban 54, Nagy-Britanniában 48, Lengyelországban 38 százalék volt.

A válaszadók 64 százaléka mondta azt, hogy gyakran vagy néha nem tudja eldönteni, hogy mi legyen a következő takarékossági lépés, mivel már meghúzták a nadrágszíjat, ahol tudták. Összesen 28 százalékuk számolt be arról, hogy a hónap közepére túllépte hitelkeretét, 27 százalék pedig gyakran vagy időnként aggódott, hogy elveszíti otthonát.

A megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy pénzügyi és anyagi helyzete bizonytalan, ami azt jelenti, hogy „egy váratlan kiadás mindent megváltoztathat”, míg 55 százalékuknak figyelnie kell, mire ad ki pénzt.

A jövő miatt sokan aggódnak: a válaszadók 55 százaléka érezte úgy, hogy nagyon vagy valamennyire jelentős annak a kockázata, hogy bizonytalan helyzetbe kerül az elkövetkező hónapokban, minden hatodik (17 százalék) pedig nagyon magasra értékelte ennek lehetőségét.

A vizsgált országokban a szülők mintegy 49 százaléka aggódik amiatt, hogy nem tudja kielégíteni gyermekei igényét, 33 százalékuk már jelenleg sem tudja biztosítani, hogy gyermeke étrendje olyan változatos legyen, amennyire azt szeretné.

A tanulmány éles eltéréseket mutat ki az egyes országok között azt illetően, hogy mely csoportokat tartanak a megkérdezettek a legveszélyeztetettebbek a szegénységbe csúszás szempontjából: Németországban a nyugdíjasokat (61 százalék), Olaszországban a fiatalokat (57 százalék), míg Nagy-Britanniában az egy szülős családokat (55 százalék).

Válságtanácskozást tartott több német tartomány képviselője, mert a keleti országrészben egyre többször tüntetnek az elszabaduló infláció és a magas energiaárak ellen. Attól tartanak ugyanis, hogy a mostaniaknál radikálisabbá válhatnak a tiltakozások. Közben egy friss felmérés kimutatta: 29-ről 40 százalékra nőtt azoknak a németeknek az aránya, akik szerint a háború valójában Oroszország válasza volt a NATO provokációjára. Amit a sajtó egy része és a felmérés készítői az orosz propaganda terjedésével magyaráznak – számolt be az M1 Híradó.

Folyamatosak a tüntetések Németországban. Több ezren vonultak zászlókkal és transzparensekkel a kezükben egy hónapja Berlin utcáin.  A megemelkedett energia és élelmiszerárak ellen tiltakoztak.

Hasonló megmozdulás volt az elmúlt hetekben több keleti tartományban is. A türingiai Sonnebergben, Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Szászországban is tartottak tiltakozó akciókat.

Éleződik az utcai feszültség a keletnémet tartományokban, már egyeztetnek a belügyminiszterek – erről számolt be a német közszolgálati televízió. A hatóságok attól tartanak, hogy a tiltakozó megmozdulások még radikalisabbá válnak, egyfajta rendszerellenes tüntetésekbe csapnak át. Ezért a türingiai régió fővárosában, Erfurtban válságtanácskozást tartottak a belügyminiszter kezdeményezésére.

Az energiaárak emelkedése okozza a legnagyobb gondot Németországban. Egy berlini ruhatisztítónak drasztikusan, csaknem a hatszorosára nőtt a gázszámlája. Havonta 6500 eurót, vagyis átszámítva több mint 2,5 millió forintot fizetnek. Hitelt vettek fel, hogy ki tudják gazdálkodni. De még így is félő, hogy be kell zárniuk.

„Minden egyes hónappal nőnek a kiadásaink és egyre jobban eladósodunk, már több ruhatisztító is tönkrement. A gázféket hónapok múlva vezetik be. Nem lesz gáz és anélkül nem tudunk működni, most rögtön van szükségünk segítségre” – mondta a ruhatisztító tulajdonosa az M1-nek.

Egyre több vállalat kerül a csőd szélére Németországban.

De a vendéglátóhelyek sincsenek jobb helyzetben, sőt a rezsiköltségek mellett az élelmiszerárak emelkedése is sújtja őket.

Egy friss felmérés szerint egyre többen utasítják el a szankciós politikát Németországban. A Spiegel által ismertetett kutatásból kiderül, hogy április óta jelentősen nőtt azok száma, akik úgy vélik, hogy a háború valójában Oroszország válasza volt a NATO provokációjára. A megkérdezettek 44 százaléka gondolja azt, hogy Vlagyimir Putyin a globális elittel szemben lépett fel.

A növekvő elégedetlenség ellenére a német szövetségi kormány kitart a brüsszeli szankciók mellett, különböző mentőcsomagokkal próbálják enyhíteni az egyre súlyosbodó energiaválságot.

Egyre keményebb évek állnak Németország előtt, mindenkinek meg kell tanulnia szerényebben élni – fogalmazott Frank-Walter Steinmeier német államfő pénteken, aki szerint az orosz-ukrán háború miatt az újraegyesítés óta a legsúlyosabb válság vár a németekre. Kiemelte továbbá azt is, hogy sokan már most is a saját bőrükön érzik a világ változását.

Egyre keményebb évek állnak előttünk. Németországban az ellenszél korszaka következik. Valószínűleg nem tudjuk ugyanolyan ütemben folytatni országunk sikertörténetét, mint az elmúlt három évtizedben” – fogalmazott Frank-Walter Steinmeier, aki szerint mindenkire nehézségek, korlátozások várnak, és a legtöbben máris a saját bőrükön érzik a válságot.

Németországban hónapok óta tart a spórolási program. Gyakorlatilag mindenkit arra kérnek, hogy fogyasszon jóval kevesebb áramot és gázt, csakhogy eddig ez kevés sikerrel járt. Mostanra kiderült ugyanis, hogy legalább 30 százalékkal kellene csökkenteni a gázfogyasztást ahhoz, hogy Németország elkerülje az átmeneti gázhiányt. A kisfogyasztóktól azt kérték, hogy télen fűtsenek kevesebbet – mutatott rá az M1 Híradója.

Németországban egyébként folyamatosak a tüntetések a megélhetési költségek drasztikus emelkedése miatt. Október elején csaknem  tízezren tiltakoztak Berlinben az elszabadult energiaárak és az infláció miatt.

A tüntetők szerint a kormány elhibázott döntései miatt kerülnek egyre nehezebb helyzetbe a háztartások és az önkormányzatok.

„Katasztrofális és ijesztő, ahogy az árak emelkednek. Egész életünkben dolgoztunk, és most egyre rosszabb, mindent elvesznek tőlünk. Gyerekeink vannak, fenn kell tartani a házunkat, nem tudjuk, mi lesz” – nyilatkozott a demonstráción résztvevő türingiai tüntető.

Az M1 Híradó emlékeztetett, az akkori tüntetést szervező ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt bírálta a szövetségi kormányt, amiért szerintük a politikája nem az állampolgárok érdekeit szolgálja. Azt hangoztatták, hogy a német érdekek az elsők és nem a gazdasági háború, utalva ezzel az orosz gázt sújtó embargóra.

Az ukrajnai háború olyan geopolitikai zűrzavart okozott, amely jelentős árfelhajtó hatást gyakorolt az energiahordozók piacára is. Az idei év második és harmadik negyedéves kimutatása szerint az árfelhajtó hatásnak köszönhetően öt éve nem látott profitot könyvelhettek el az amerikai olaj- és gázipari vállalatok.

A S&P Global Commodity Insights, az energiával és nyersanyagokkal kapcsolatos információk szolgáltatója által a Financial Times számára készített elemzése szerint az Egyesült Államokban működő, tőzsdén jegyzett olaj- és gázipari társaságok összesített nettó bevétele 200,24 milliárd dollárt tett ki 2022 második és harmadik negyedévében – írta a Financial Times. A kimutatás, amely magában foglalja a legjelentősebb vállalatokat, a közepes méretű csoportokat, valamint a kisebb, független palatermelőket, az ágazat példátlanul sikeres évét vetíti elő.

„A működési pénzforgalom valószínűleg rekordot dönt – vagy legalábbis nagyon közel lesz hozzá az év végére”

– mondta Hassan Eltorie, az S&P feltörekvő részvények kutatásért felelős ügyvezető igazgatója.

Joe Biden adóemeléssel fenyegeti a szektort

A Financial Times emlékeztetett, hogy az olajvállalatok óriási bevétele feldühítette a Fehér Házat, mert az emelkedő benzinárak rányomják bélyegüket az amerikai félidős választásokra, a demokrata kormánypárt pedig szavazókat veszíthet. Joe Biden elnök azzal vádolta a vállalatokat, hogy „profitálnak” Moszkva inváziójából. Az amerikai elnök kijelentette, amennyiben az olajvállalatok nem abba fektetik be a többletbevételüket, hogy növeljék az olajkitermelést és ezzel csökkentsék az árakat, arra fogja kérni a kongresszust, hogy vessen ki magasabb adókat a szektorra.

A lap szerint azonban egy váratlan adótörvény elfogadása nem valószínű Washingtonban, de valósággá vált az Atlanti-óceánon túl. Mint arra rámutattak,

Brüsszel 33 százalékos „szolidaritási hozzájárulást” vezetett be az energiavállalatok többletnyeresége után, London pedig 25 százalékos „energianyereség-illetéket” vezetett be, ami így 65 százalékra emelte a nyereségadót 2025 végéig. Rishi Sunak, az Egyesült Királyság miniszterelnöke pedig azt fontolgatja, hogy 30 százalékra emeli az illetéket és meghosszabbítja 2028-ig.

Az extranyereség eltérő értelmezései

Darren Woods, a valaha volt legjövedelmezőbb negyedévét produkáló Exxon Mobil vezérigazgatója a rendkívüli adó kilátásba helyezésére reagálva kijelentette, hogy cége vaskos osztalékát úgy kell tekinteni, hogy „hasznunk egy részét közvetlenül az amerikai néphez juttatja vissza”.

Rick Muncrief, a Devon Energy palafúró vállalat vezérigazgatója pedig azt mondta: „a részvények értéknövelését részesítettük előnyben a mennyiségi kibocsátás növelésével szemben”. A vezérigazgató hozzátette, hogy vállalatának részvényei piacvezető készpénzhozamokkal jutalmazták a részvénytulajdonosokat.

Másfélszeres drágulás

A Financial Times kiemelte, hogy az iparág kirívóan magas nyereségét a szabad készpénzáramlás mértéke támasztja alá. Ez a kulcsfontosságú iparági mutat a szektor működési költségeinek és fő kiadásainak levonása után keletkezik.

Az idei év extra nyeresége a Brent nyersolaj árából is levezethető. A Financial Times cikke rámutatott, hogy a Brent nyersolaj ára, ami a nemzetközi olajár referenciaértéke, átlagosan több mint 105 dolláros szintet ért el 2022 második és harmadik negyedévben. Ez jóval meghaladta az elmúlt öt év átlagos 70 dollár/hordó árszintet.

A cikk megjegyzi azonban, hogy a 105 dollár/hordós átlagár még így is komoly mérséklődést jelent a március eleji csúcshoz képest, amikor az olaj ára 140 dollár/hordó szintet ért el az ukrajnai háború kitörése után.

Jelentős osztalék a részvényeseknek

Az idei év nyereségét látva a tőzsdék arra késztették az olajvállalatokat, hogy lépjenek be a „tőkefegyelem új korszakába”.

Azaz részesítsék előnyben a részvényesek hozamát a drága fúrási beruházásokkal szemben, így a részvénykibocsátás növelésével újabb befektetőket vonzhatnak magukhoz.

A Raymond James befektetési bank becslése szerint a világ 50 legnagyobb termelőjének tőkekiadása idén körülbelül 300 milliárd dollár lesz. Ez viszont még így is elmarad a 2013-as értéktől, amikor kétszer ennyit fizettek ki a vállalatok, és akkor voltak az ideihez hasonlóan magas szinten az árak.

„Az elmúlt öt évben az iparág a „fúrj, baby, fúrj” hozzáállás helyett a részvényesek tulajdonképpeni vágyára, vagyis a tőke visszatérítésére összpontosított” – mondta Pavel Molchanov, a Raymond James elemzője. „Az osztalékok és a részvények visszavásárlása soha nem volt olyan nagyvonalú, mint most” – emelte ki.

A Financial Times szerint az olajipar új diszciplínája ellentétben áll a techóriásokéval, akik egyre kevésbé vonzzák az új befektetőket. Ennek oka többek között az is, hogy például a Google és a Meta is gyenge nyereségről számoltak be az elmúlt időszakban.