Nem tudni, Magyarország mikor juthat hozzá az uniós pénzekhez.

Továbbra sem tudni, Magyarország mikor juthat hozzá az uniós pénzekhez. Bár a kormány határidőre teljesítette 17 pontos vállalását, az Európai Bizottság most előállt egy 18. feltétellel is. Ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője azt mondta: az unió minden, a baloldali politika ellen való intézkedést úgy ítél meg, mint egy újabb érvet amellett, hogy pénzügyileg megszorítsa a tagállamokat, olyan forrásokat visszatartva, amelyek egyébként járnának nekik.

Ezek az újabb feltételek a lopakodó jogalkotás korábbi rejtett, titkos formáját oly módon változtatták meg, hogy most már nyíltan beleavatkozik az Európai Unió olyan területeken is az Európai Unió tagállamainak, így Magyarországnak a belpolitikájába, mint ahogy ezt Lengyelország esetében is tették, amelyek korábban vörös vonalat képeztek. Ilyen volt az igazságszolgáltatás kérdése, vagy akár olyan ágazatoké, mint mondjuk az oktatás, vagy az egészségügy, vagy a migrációval szembeni törvényes fellépés” – mondta Lomnici Zoltán az M1 Híradóban.

„

Nem okozhatott nagy meglepetést a kormánynak, hogy az Európai Bizottság egy újabb feltételhez köti az uniós pénzek kifizetését, hiszen Lengyelországgal ugyanezt tették – ezt mondta az M1-nek nyilatkozó elemző Brüsszel lépéséről. Kovács Attila szerint mindez nagyban csorbítja a testület szavahihetőségét.

Az operatív programokat és a helyreállítási tervet minden valószínűséggel jóváhagyják, ez nagy előrelépés, mert így az év végéig Magyarország meg tudja kötni az Európai Bizottsággal azokat a megállapodásokat, amelyek nyomán megérkezhetnek az uniós források, vagyis nem veszít pénzt Magyarország – mondta Navracsics Tibor csütörtökön, egy háttérbeszélgetésen. A területfejlesztési miniszter arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság állásfoglalásáról hivatalos értesítést nem kaptak, ám ha a sajtóban megjelenteknek megfelelően az operatív programok 65 százalékának kifizetését felfüggeszti a bizottság, az nem jelent forrásvesztést, csupán a kifizetések késleltetését.

„Minden akadály elhárult az európai intézmények, bizottság és Magyarország között, ami a megállapodást eddig hátráltatta” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

17 pontból álló csomagról egyeztek meg az Európai Bizottsággal – jelentette ki Orbán Viktor kérdésre válaszolva csütörtökön, a szlovákiai Kassán. A miniszterelnök a visegrádi országok kormányfőinek csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: ők megmondták, hogy mit akarnak, aztán ezeket konkretizáltuk, és ezeket végrehajtottuk. Közölte: most azt várják, hogy a november 30-án esedékes bizottsági ülésen döntsön a testület. Mi mindent teljesítettünk, amit vállaltunk, és amiben megegyeztünk – tette hozzá Orbán Viktor.

„Azóta persze, már van 18-ik igény is, de arról is megegyeztünk, hogy azt is teljesíteni fogjuk, de annak a határideje, az nem most van, hanem majd márciusban, és a Bizottság ezt a márciusi határidőt fogadta el. Úgyhogy az is meglesz” – mondta a magyar kormányfő.

A kormányban számítottak arra, hogy az Európai Bizottság újabb kéréssel áll majd elő – erről beszélt Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós igazgatója az M1-en.

Hozzátette, az uniós testület az igazságügyi rendszer kapcsán kér módosítást, amelyet márciusra Magyarország teljesíteni fog.

A mostani uniós döntés nagy előrelépés, mert az operatív programokat és a helyreállítási tervet minden valószínűséggel jóváhagyják, és az év végéig Magyarország meg tudja kötni az Európai Bizottsággal (EB) azokat a megállapodásokat, amelyek nyomán megérkezhetnek az uniós források, vagyis nem veszít pénzt Magyarország – jelentette ki Navracsics Tibor csütörtökön sajtóbeszélgetésen Budapesten.

A területfejlesztési miniszter elmondta, az EB által kért 17 vállalást teljesítette Magyarország, az igazságszolgáltatásra vagyis az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal közötti hatáskörök módosításra vonatkozó uniós eljárás teljesítési határideje pedig 2023 március 31., vagyis tartják az előzetesen meghatározott ütemtervet.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Szijjártó: Brüsszel több hatáskört akar magának az energiapolitika terén is

Európa súlyos gazdasági kihívásokkal néz szembe. A szankciók miatt az energiaárak az egekben vannak. Az eddigi brüsszeli intézkedések károkat okoztak - ismertette Szijjártó Péter az európai unió energiaügyekkel foglakozó miniszteri ülése után, hozzátéve: Brüsszel több hatáskört akar magának az energiapolitika terén is. Magyarországnak sikerült elhárítani azt a veszélyt, hogy közös előnytelen gáz beszerzésbe szorítsák az országot.   

Navracsics Tibor elmondta, ugyan az EB állásfoglalásáról hivatalos értesítést nem kaptak, ám ha a sajtóban megjelenteknek megfelelően az operatív programok 65 százalékának kifizetését felfüggeszti a bizottság, az nem jelent forrásvesztést, csupán a kifizetések késleltetését – közölte.

Hozzátette, hogy

az év végéig megállapodás születik a partnerségi megállapodásról és az EB a sajtóhírek szerint is elfogadásra ajánlja az újjáépítési tervet, vagyis újat nem jelent a bizottságnak a híradásokban megjelent álláspontja.

Arról is szólt, hogy Magyarország kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik az EB-vel és minden egyes lépést, amit a kondicionalitási eljárásban előírtak az ország számára, az EB-vel együttműködve hajtották végre.

Az eseményen Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt hangsúlyozta, hogy pénzt nem veszít Magyarország, mert csak abban az esetben veszítene, ha idén nem írnák alá az EB-vel a partnerségi megállapodást.

Gulyás Gergely kifejtette, amennyiben a hírekben szereplő döntés születik, akkor is beérkezik a  hétéves uniós költségvetésből időarányosan Magyarországnak a jövő évben járó hétmilliárd eurónyi uniós támogatás. A kifizetés késlekedése csak akkor következne be, ha 2024-ben is fennmaradna a források kifizetésének felfüggesztése.

A miniszter úgy vélekedett:

a bizottságnak a hírekben megelőlegezett döntése csak kommunikációs változást jelent: ugyanis ezek szerint az EB, az Európai Parlament nyomására nem a megállapodások aláírására, hanem a kondicionalitási eljárás fenntartására helyezi a hangsúlyt, hogy keménységet mutasson Magyarországgal szemben.

Gulyás Gergely azzal a tervvel kapcsolatban, hogy az Európai Unió közösen támogatná Ukrajnát azt mondta, hogy Ukrajnának meg kell kapnia ezt a pénz, vagyis a 18 milliárd eurót közös finanszírozás, vagy tagállamonkénti támogatás keretében.

Ugyanakkor ehhez kapcsolódó közös hitelfelvételről szóló javaslat nem született – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy közös hitelfelvételt biztosan nem támogat Magyarország.

Arról is szólt: nem lát esélyt arra, hogy Magyarország támogatná a globális minimumadó tervét. Annál is kevésbé, mert amíg az Egyesült Államok nem fogadja el a javaslatot, addig súlyos versenyhátrányt jelentene Európa számára, ha elfogadná.

Az Európai Bizottság lényegében alkománysértést követel Lengyelországtól a koronavírus-járvány utáni újjáépítésre szánt helyreállítási alap pénzeinek kifizetése fejében – jelentette ki Jaroslaw Kaczynski, a vezető lengyel kormánypárt elnöke egy interjúban szerdán.

Az uniós pénzek kétségtelenül hasznosak lennének Lengyelország gyors fejlődésének fenntartásához, azonban mai fejlődését az ország csak kisebb mértékben köszönheti az uniós forrásoknak – mondta a PAP-nak a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke a hírügynökség kérdésére válaszolva, hogy aggodalmat kelt-e a lengyel helyreállítási terv sorsa.

A helyreállítási pénzek lehívására vonatkozó tárgyalásokról Kaczynski elmondta: ezek során a legnagyobb problémát nem Varsó javaslatai jelentik, hanem a másik fél hitelessége.

„Kérdés, hogy a tárgyalásokon egyáltalán konkrét ügyekről van-e szó, vagy kizárólag arról, hogy radikális módon elősegítsék a lengyel ellenzék győzelmét (a jövő őszi parlamenti választásokon)”

– jegyezte meg.

Mint elmondta, a bizottság lényegében azt követeli a varsói kormánytól, hogy sértse meg a lengyel alkotmányos rendet. Ebből látszik, hogy mi az Európai Unió valódi viszonya a jogállamisághoz, a szuverenitáshoz, az alapszerződésekhez – vélekedett.

Brüsszel erőpozícióból tárgyal az ügyről Varsóval, annak ellenére, hogy

a lengyel helyreállítási tervet idén júniusban az Európai Bizottság, majd az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta

– mondta.

Lengyelország mindazonáltal még mindig rugalmasságot mutat azáltal, hogy folytatja a tárgyalásokat, miközben a pénz egyszerűen jár neki – húzta alá Kaczynski.

Hozzátette: a lengyel fél megfontolna „bizonyos lépéseket”, amennyiben teljesen biztos lehetne abban, hogy Brüsszel kifizeti a helyreállítási alap, valamint a hétéves uniós költségvetés pénzeit. „Az alkotmányunk jelenti a vörös vonalat, alkotmánysértést nem követhetünk el” – hangsúlyozta a PiS elnöke.

A helyreállítási pénzek kifizetését a bizottság a lengyel helyreállítási tervben foglalt feltételek – úgynevezett mérföldkövek – teljesítéséhez köti. Varsó és Brüsszel azonban eltérően értelmezi elsősorban azoknak a mérföldköveknek a teljesítését, amelyek a lengyel bírósági reformot érintik.