Brüsszeli blama Kínában: nem mutatták be az Európai Tanács vezetőjének Oroszországot bíráló beszédét

Diplomaták szerint a Kínai  Népköztársaság hatóságai nem mutatták be Charles Michel, az EU Tanácsának elnökének előre rögzített kritikus hangvételű megnyitó beszédét a sanghaji vásáron. 

Erről a Reuters hírügynökség számolt be. A videót a tervek szerint pénteken mutatták volna be a Kínai Nemzetközi Import Expo (CIIE) megnyitó ünnepségén.

Michel élesen bírálni akarta Oroszország illegális háborúját Ukrajna ellen. Arra is sürgette volna Kínát, hogy tegyen többet az ukrajnai háború megszüntetése érdekében. Kína azonban mindeddig következetesen visszautasította az orosz háború bírálatát.

A diplomaták, akiket az ügy érzékenysége miatt nem lehet megnevezni, a Reuters hírügynökségnek azt mondták, meglepte őket, hogy eltávolították a beszédet.

A kiállítás egyik társszervezője, a kínai kereskedelmi minisztérium és a sanghaji városvezetés sem válaszolt a Reuters a témával kapcsolatos kérdésére. A kínai külügyminisztérium szóvivője cáfolta, hogy tudott volna a kérdésről. 

Oroszország méltányolja Peking "kiegyensúlyozott álláspontját" Ukrajnával kapcsolatban, és támogatja Kína területi egységét - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) üzbegisztáni csúcstalálkozójának keretében Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott találkozóján. Kína partneri együttműködésre törekszik Oroszországgal, hogy az Egyesült Államokkal szemben közös frontba tömörüljenek.

Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország támogatja az "egy Kína" elvet, és elítéli az Egyesült Államok "provokációit" a Tajvani-szorosban.

KÍNA - A NYUGATI NAGYHATALMAKKAL ELLENTÉTBEN - TARTÓZKODIK ATTÓL, HOGY ÁLLÁST FOGLALJON AZ UKRAJNA ELLEN INDÍTOTT OROSZ "KÜLÖNLEGES KATONAI MŰVELET" ÜGYÉBEN.

A két vezető először találkozott azóta, hogy Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, és a koronavírus-járvány kezdete, több mint két év óta a szamarkandi találkozó az első külföldi esemény, amelyen a kínai elnök személyesen vesz részt. Legutóbbi találkozójuk röviddel a háború kezdete előtt, februárban Pekingben volt a Téli Olimpiai Játékok megnyitója alkalmából.

Vlagyimir Putyin orosz elnökFORRÁS: MTI/EPA/SZPUTNYIK/KREML/POOL/MIHAIL MECEL

Kína az Egyesült Államokat és a NATO-t tartja a háború fő felelősének.PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE TÖREKSZIK PUTYINNAL, HOGY FŐ VETÉLYTÁRSÁVAL, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKKAL SZEMBEN KÖZÖS FRONTBA TÖMÖRÜLJENEK.Putyin Tajvan ügyében Kína mögé állt, és elítélte Washington és szövetségesei "provokációit".

Kínához fordulna segítségért az ukrajnai háború lezárásának elősegítése érdekében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ezt az államfő maga mondta el a South China Morning Post kínai lapnak adott interjújában. Zelenszkij szerint Kína politikai és gazdasági súlyával kellő nyomást tudna gyakorolni Vlagyimir Putyinra. Peking ugyanakkor máig nem ítélte el hivatalosan a támadást, és a jelek szerint Oroszország felé húz, valójában egy új nemzetközi rendszer érdekében passzív.

HIRDETÉS

Az interjúban az ukrán elnök elmondta,  egy évvel ezelőtt egyeztetett utoljára közvetlenül kínai hivatali partnerével, Hszi Csin-Pinggel, ugyanakkor a február 24-i orosz támadás óta folyamatosan törekszik egy négyszemközti megbeszélés megvalósítására. Kína egyértelműen fontos érintettje a konfliktusnak, egyrészt Oroszországgal ápolt kereskedelmi kapcsolatai miatt, másrészt azért, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. Így az ukrajnai háború ügyében akár vétójogával is élhetett volna, azonban mindössze a harcoló feleket párbeszédre szólító nyilatkozatokat tett közzé. Zelenszkij hozzátette, megérti, hogy Kína kiegyensúlyozott hozzáállásra törekszik, de a távol-keleti országnak muszáj belátnia, hogy a háború Oroszország Ukrajna területére való behatolásával kezdődött. „Kína nagy és erős országként megszólalhatna, és helyretehetné Oroszországot” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.

Július végén Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök sürgetőbb hangnemben szintén felvetette, hogy Kínának tekintélyt parancsolóan kellene fellépnie a konfliktus feloldása érdekében, elítélve Oroszország agresszióját. Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő ezzel kapcsolatban augusztus 1-jén, a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette: „Maguk [nyugati újságírók] csak az új-zélandi miniszterelnök negatív megjegyzéseit hajlandók hírként kezelni. […] Kína pozíciója továbbra is változatlan, és teljesen világos: kérjük az érintett feleket a harcok beszüntetésére, és a konfliktus békés rendezésére.”

Az egyesült államokbeli Wilson Center kutatóintézet szerint ennek egyrészt az az oka, hogy Kína a politikai, biztonsági és gazdasági bizonytalanságok miatt a maga részéről nem szeretne elhúzódó konfliktust. Másrészt viszont tiszteletben tartja az orosz biztonsági igényeket, és megérti Oroszország aggodalmait a NATO folyamatos bővítése miatt. A Foreign Affairs külpolitikai folyóirat elemzése szerint kínai értékelésben a NATO kelet-európai bővítésének szinonimájaként tekintenek az Egyesült Államok indokínai régióiban történő kapcsolatépítésére, aminek viszont már közvetlen hatása van az ország biztonságára. Kína Oroszországban mint középhatalomban alapvetően alkalmi partnert lát az Egyesült Államokkal való versengésben, és egyáltalán nem áll érdekében egy orosz vereség, mivel akkor elképzelhető, hogy egy nyugatbarát vezetés kerül az ország élére.

Kína ugyanis a jelenlegi folyamatok fényében a Wilson Center szerint lehetőséget lát arra, hogy a kétpólusú hidegháborút követő nemzetközi rendszert végre végképp egy multipoláris világ váltsa fel. Ennek diplomáciai alapjait már elkezdte lerakni: erősíti azokat az országcsoportokat és együttműködési fórumokat, amelyeknek vezető alakja lehet, és amelyek tagjai között nincs is ott az Egyesült Államok. Ilyen például a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS. 

A Foreign Affairs elemzése is felveti: elképzelhető, hogy Kína nem fog törekedni a háború gyors lezárultának elősegítésére, mert abban bízik, hogy Ukrajna folyamatos támogatása miatt az Egyesült Államokban, de Európában is drasztikusan le fog csökkenni a hadianyag-állomány. Ezzel saját katonai pozíciói javulhatnak, például a távol-keleti régióban. 

Egyes hírszerzési források szerint Kína tudott arról, hogy Oroszország elindítja a hadműveleteket, ez is alapja lehet annak az elképzelésnek, hogy a kínaiak segíthetnek a háború befejezésében. A Frontvonal egyik adásában az Indexen Tarjányi Péter Kína szerepéről, az orosz–ukrán háború erőviszonyairól, a konteókról és a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról is beszélt.

„Kína értéke abban látható, hogy egyre többen kérik meg közvetítésre, gazdasági nyomásgyakorlásra, olyanfajta diplomáciai, politikai és gazdasági nyomásgyakorlásra, aminek köszönhetően azt gondolja a nyugati világ, hogy Oroszország észbe kap, és valahogy vissza tudják terelni őket a tárgyalóasztalhoz” – mondta Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Frontvonal e heti adásában. 

Olaf Scholz német kancellár nemrég arra kérte a kínai vezetőt, próbáljon nyomást gyakorolni Oroszországra a háború befejezéséhez. 

A mindennel összefüggő elv mentén Kínát olyan partnerként kell látni most már, akinek a segítségével komoly válságokat lehet megoldani

– mondta Tarjányi Péter, hozzátéve: a XX. században ez leginkább az Egyesült Államokra volt igaz.

„Európa tapogatózik, hiszen az ukránok után az európaiaknak fáj leginkább ez a háború” – hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő.

Európa elsősorban olyan partnereket keres, akik gyorsabban, hathatósabban tudnak akár az Egyesült Államok ellenében eredményeket elérni. És Kína olyan partnere Oroszországnak, amelyre jobban hallgat

– mondta.

Egyes hírszerzési források szerint Kína tudott arról, hogy Oroszország elindítja a hadműveleteket, ez is alapja lehet annak az elképzelésnek, hogy a kínaiak segíthetnek a háború befejezésében. Tarjányi Péter szerint ez nem működőképes megoldás, már csak azért sem, mert „Vlagyimir Putyin és köre nem ismeri el azt, hogy vannak olyan külső hatások, amelyek őket is befolyásolják”.

A harctéri helyzetről szólva Tarjányi Péter elmondta: szisztematikusan rombolja Oroszország az ukrán infrastruktúrát, és ez belátható időn belül nem változik. Ugyanakkor vannak olyan hadműveleti területek, ahol másként zajlik a háború.

Herszonban egy városharcban ellenállnak, és megakadályozzák az ukránok előretörését, de olyan hírek is vannak, hogy Herszont Oroszország fel akarja adni. Mindkettőnek lenne hadműveleti logikája, hiszen az ellenállás és ezen keresztül az ukrán erők feltartása a déli térségben egyfajta levegőhöz jutást biztosíthat az oroszoknak

– emelte ki a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ez a megoldás nemcsak „pokoli veszteségekkel jár”, hanem azzal is számolni kell, hogy ha az orosz demoralizálódó haderő ismételten vereséget szenved el, akkor ez még rosszabb helyzetet hozhat. A hadműveleti logika egyik megoldási lehetősége az is, hogy inkább kivonják az erőket Herszonból, feladják a várost.

Tarjányi Péter szerint, ha ezt a lépést választják, az ismét nagyon komoly üzenet, miközben láthatóan „hihetetlen tartalékokat mozgósít Oroszország”.

A harcászati eszközök beszerzésében már nyílt titok, hogy Észak-Korea fegyvereket adott át vagy adott el Oroszországnak, Irán pedig folyamatosan drónokat szállít, és már ballisztikus rakétákat is, ez pedig a harci cselekmények fokozódására utal. 

A két fél a következő hetekben hihetetlen módon fölszívja magát, és egymásnak esik. Nyilván ez fokozatosan történik, de borzasztó lesz mindkét oldalon a veszteség és a pusztítás. – mondta a szakértő, úgy fogalmazva: „még mindig befelé megyünk ebbe a háborúba”.

Kína moszkvai nagykövete úgy véli, az Egyesült Államok volt az ukrajnai háború fő okozója, mivel „sarokba szorították” Oroszországot a NATO folyamatos bővítésével.

A kínai nagykövet az orosz TASZSZ hírügynökségnek adott interjút, melyet a Reuters közölt. Zsang Hanhuj, Kína moszkvai nagykövete úgy véli, az Egyesült Államok volt az ukrajnai háború fő okozója, mivel „sarokba szorították” Oroszországot a NATO folyamatos bővítésével.

A nagykövet azt is  elmondja, hogy az ukrajnai konfliktus „kezdeményezője és fő kiprovokálója” az Egyesült Államok volt, amely most is csak feszíti a helyzetet azzal, hogy

fegyverekkel támogatja Ukrajnát és szankcionálja Oroszországot.

„A végső céljuk az, hogy kimerítsék és összeroppantsák Oroszországot az elhúzódó háborúval és szankciók sorozatával” – vélekedett Zsang Hanhuj az orosz lapnak.

Emellett úgy látja, hogy a kapcsolat Peking és Moszkva közt „a történelem legjobb szakaszában van”, ezt követően Nancy Pelosi amerikai képviselőház-elnök tajvani látogatásával szemben is kivetni valókat fogalmazott meg.