Mindent meg kell tenni a közvetlen NATO-orosz konfliktus elkerülése érdekében

Mindent meg kell tenni a közvetlen fegyveres konfliktus elkerülése érdekében a NATO és Oroszország között, mivel az esetleges eszkaláció a földrajzilag legközelebb eső területeket érintené a leginkább, ezért leginkább a béketeremtésre kellene fókuszálni, figyelembe véve a tél közeledtét – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsüléséről bejelentkezve méltatta a Varsó által tanúsított higgadtságot az éppen két héttel ezelőtti lengyelországi rakétabecsapódásokat követően, amelyekkel kapcsolatban ismételten aggodalmát fejezte ki.

„A lengyel vezetők lélekjelenlétének és rendkívül felelősségteljes viselkedésének köszönhető az, hogy ma itt Bukarestben nem a harmadik világháború fejleményeit vitatjuk meg” – szögezte le.

Mint rámutatott,

ha nem reagáltak volna ilyen higgadtan, akkor a háború könnyen eszkalálódhatott volna, ami „olyan súlyos következményekkel járt volna, amelyekkel senki nem akar szembesülni”.

Majd ezzel szemben szégyenteljesnek nevezte mindazon újságírók és politikusok viselkedését, akik „a rakéták becsapódása után azonnal nemcsak hogy tudni vélték, de világgá is kürtölték, hogy szándékos rakétatámadás történt”. „Ők mind a tűzzel játszottak, mind könnyen okozhatták volna a háború eszkalálódását” – húzta alá.

Szijjártó Péter ezután figyelmeztetett, hogy amíg tart a fegyveres konfliktus, addig fennáll az eszkaláció veszélye, s nem csak a konkrét fizikai támadások, hanem bizonyos felelőtlen nyilatkozatok és döntések is tragikus következményekkel járhatnak. Hangsúlyozta: Magyarország szomszédos államként pontosan tisztában van a kockázatokkal, ezért is rendkívüli módon érdekelt a békében.

„Tudjuk, hogy a háború esetleges eszkalációja elsőként nem a több száz vagy több ezer kilométerrel odébb lévő országokat, nem az óceán túloldalát érintené, hanem a földrajzilag legközelebb eső területeket” – fogalmazott.

Ennek kapcsán pedig üdvözölte, hogy a NATO-főtitkár világossá tette, hogy az észak-atlanti szövetség nem részese a konfliktusnak, és reményét fejezte ki, hogy ez így is fog maradni, ugyanis – mint mondta – mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapás elkerülése érdekében.

A miniszter arról számolt be, hogy hazánk a valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, több mint egymillió menekültet fogadott a szomszédos országból, mostanra nagyjából 1300 iskolában és óvodában tanulnak Ukrajnából érkezett gyerekek.

Kiemelte, hogy közeledik a tél, ami „tragikus, szörnyű humanitárius katasztrófát” hozhat magával, még nagyobbat az eddigieknél.

„A tél közeledik és ez a tél magával hozhat egy tragikus, szörnyű, hatalmas humanitárius katasztrófát, még nagyobbat, mint az eddigiek. Az előttünk álló időszak nehézségei azt hiszem, hogy kiemelik a béke elérésének fontosságát, csak a béke jelent megoldást a háború által okozott nehézségekre és tragédiákra, a béke viszont minden problémára megoldást kínál. Ezért mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minél előbb béke legyen Ukrajnában” – közölte a miniszter.

Majd hozzátette: ki kell zárni minden olyan tényezőt, amely a háború eszkalációjához vezethet, nem szabad felszámolni a kommunikációs csatornákat, de legalábbis a stratégiai kommunikáció lehetőségét mindenképp fenn kell tartani Moszkvával.

Végül pedig köszönetét fejezte ki Törökországnak a közvetítői tevékenységéért, illetve üdvözölte, hogy nemrég találkozóra került sor magas rangú amerikai és orosz titkosszolgálati vezetők között.

A magyarok számára a NATO tagállamok külügyminisztereinek bukaresti tanácskozásán az a tét, hogy maradjanak érvényben az ukrajnai háború kapcsán korábban meghozott közös NATO-döntések – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Bukarestből az M1-en élőben közvetített keddi nyilatkozatában.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a közös döntések közül egyrészt az a fontos, hogy a NATO nem részese az orosz-ukrán konfliktusnak, másrészt pedig az, hogy mindent meg kell tenni egy, a NATO és Oroszország közti közvetlen konfliktus elkerülése érdekében.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a NATO főtitkára a tanácskozáson tartott bevezetőjében világossá tette, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, és a hozzászólások alapján abban is egyetértés van, hogy a háború eszkalációját mindenképpen meg kell akadályozni.

Évekkel ezelőtt világossá tettük, hogy mindaddig, amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyarok jogait, addig nem járulunk hozzá a NATO Ukrajna Bizottság összehívásához. Reméljük, minél előbb béke lesz, és akkor majd ezt a kérdést is újra meg lehet vitatni - szögezte le Szijjártó Péter.

A NATO külügyminiszteri tanácsra való érkezésről posztolt Szijjártó Péter külügyminiszter. Beszámolt arról, hogy „a Financial Times szenzációhajhász cikkéről többen is próbáltak érdeklődni”.

„Azt írják, mi akadályoztuk meg a NATO Ukrajna Bizottság hivatalos ülésének összehívását. Álláspontunkban nincsen semmi új és semmi meglepő. Évekkel ezelőtt világossá tettük, hogy mindaddig, amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyarok jogait, addig nem járulunk hozzá ezen testület összehívásához. A háború kitörése óta ezt a kérdést mi nem vettük elő, most sincs szándékunk erre. Reméljük, minél előbb béke lesz, és akkor majd ezt a kérdést is újra meg lehet vitatni” – hangsúlyozta a miniszter.

Ukrajna közvetlen szomszédja vagyunk, a háború hatásai ránk nézve azonnaliak és súlyosak, újabb szankciós csomag helyett békét kell teremtenünk – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a France24 csatorna Talking Europe című politikai műsorában.

A tárcavezető a hivatalos Facebook-oldalára feltöltött interjúban beszámol egyebek mellett arról, hogy már egymillió menekültet engedtünk be Ukrajnából, az infláció az egekbe szökött, tavaly 7 milliárd eurót fizettünk az importált energiáért, míg az idén már 19 milliárdot. Hozzátette, hogy kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország megvétózza-e a kilencedik szankciós csomagot, amelyet az orosz olajra vonatkozó korlátozással egy időben akarnak bevezetni, Szijjártó Péter azt mondta: még semmilyen javaslat nincs az asztalon.

Kijelentette: az energiakérdésre mindig fizikai kérdésként gondoltunk, aminek semmi köze az ideológiai, politikai megközelítéshez. Az, hogy együttműködünk Oroszországgal energiakérdésekben, nem a politikai ízlésünk vagy szórakozásból van, hanem az infrastruktúra adottságai miatt a régióban.

A csővezetékek és a hálózatok szempontjából Magyarországot az infrastruktúra meghatározottsága és a fizikai okok miatt lehetetlen elegendő olajjal vagy gázzal ellátni Oroszország nélkül.

Arra a felvetésre, hogy sokkal jobban támaszkodhatnának a Lengyelországból és Horvátországból érkező cseppfolyósított földgázra, jobban hagyatkozhatnának a hidrogénre és a biogázra, Szijjártó Péter kijelentette: „elvégeztük a házi feladatunkat: a hét szomszédos ország közül hattal összekötöttük a hálózatainkat, de ha más országok nem végzik el a házi feladatukat, az nem a mi hibánk”.

Emlékeztetett arra: mi vagyunk a horvátországi LNG-kikötő első számú vásárlói, onnan annyit importálunk, amennyit csak lehetséges. A teljes kép a régióban megváltozhatott volna, ha egy amerikai és osztrák cég nem hagyott volna cserben bennünket.

„Van egy nagy gázmező a Fekete-tenger alatt Romániánál, ahol egy amerikai és egy osztrák cég szerezte meg a kitermelési jogokat. Hét éven keresztül azzal hitegettek bennünket, hogy ezt megteszik. Szerződést írtunk alá velük 3 milliárd köbméterről éves szinten, és a jövő év január 1-jétől kellett volna elkezdeniük a szállítást. De bejelentették, hogy pénzügyi szempontból mindez nem éri meg nekik, és kivonultak. Tehát továbbra is az orosz gáztól függünk” – monda Szijjártó Péter.

Hangsúlyozta:

minden tőlünk telhetőt megtettünk az elmúlt évtizedben, hogy modernizáljuk az ország energiarendszerét, épp most fokozzuk az atomenergia-kapacitásunkat.

Ennek érdekében aláírtunk egy szerződést még 2014-ben a Roszatommal, mert a jelenlegi erőmű is a Roszatom technológiáját használja és nem akartunk azzal kísérletezni, hogy két különböző technológia hogyan lenne képes egymással működni. A Roszatom a fővállalkozó, de a lényegi egység, az irányító és vezérlőrendszer Franciaországból érkezik – emelte ki.

A riporter az interjúban felidézte, hogy jelenleg mintegy 13 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt finanszírozás forog kockán, amelyet jelenleg addig blokkol Brüsszel, amíg nem lát elmozdulást a magyarországi jogállamisági kérdésekben.

„Nem először vagyunk ilyen helyzetben Brüsszellel. Azokban az időkben, amikor Barroso úr volt az Európai Bizottság elnöke, az eljárás nagyon igazságos volt, ugyanis jogi alapon zajlott” – mondta, hozzátéve: most nem ez a helyzet.

Jelenleg politikai észrevételek vannak Magyarországgal szemben, mert konzervatív kereszténydemokrata kormány van hivatalban már 12 éve, és ezen túlmenően sikeresek is vagyunk.

Megállapodás született arról, hogy a 17 intézkedéstervezet majdnem lezárásra kész, minden tervezetet a parlament elé terjesztettünk, „a parlament dolgozik rajtuk, és egészen biztos vagyok abban, hogy elfogadják ezt a 17 szabályozást” – mondta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy akkor a labda az Európai Bizottság térfelére kerül.

A riporter emlékeztetett arra: néhány ország, például Hollandia, Belgium, Luxemburg azt mondják, hogy hosszú távú rendszerre van szükség annak biztosítására, hogy a megállapodás után ne legyen visszaesés.

Egy esetleges hosszú távú mechanizmus bevezetéséről Szijjártó Péter azt mondta:

„óriási és szégyenteljes tiszteletlenségről van szó ezen országok részéről a magyar emberek irányába” csak azért, mert Magyarországon jobboldali, konzervatív, hazafias, kereszténydemokrata kormány van.

„Gyűlölnek minket politikai szempontból, mert szembe megyünk a fősodorral, és mégis sikeresek vagyunk. De mindez a magyar emberek döntésén alapul” – jelentette ki, hozzátéve: ha az említett országok kormányai mindig a demokráciáról beszélnek, akkor tiszteljék a demokráciát!

„A magyar emberek úgy döntöttek négy egymást követő választáson, hogy azt akarják, amit mi teszünk. Tehát megkérdőjelezni a magyar emberek képességét és érettségét arról, hogy képesek-e biztosítani a demokráciát, a stabilitást és szabadságot az országban, az szégyenteljes, meg kell, hogy mondjam” – mondta Szijjártó Péter.

Hozzátette: mindig lesz kritika a kormánnyal szemben, de megkérdőjelezni egy ország demokratikus természetét pusztán azért mert vannak kritikus hangok, túlzás. Nem lenne demokrácia, ha nem lennének kritikus hangok – jegyezte meg.

Arra kérdésre, hogy december elején megállapodás születik-e a helyreállítási és a kohéziós alapról, Szijjártó Péter azt mondta: „minden tőlünk telhetőt megteszünk, biztos, hogy nem rajtunk fog múlni”.