NATO-főtitkár: Putyin fegyverként használja a telet, de nem fog sikerrel járni

Amerikai kutatók: A téli hideg beköszöntével fokozódik a harcok hevessége

Az amerikai Háborús Kutatóintézet (Institute for the Study of War, ISW) jelentése szerint a következő hetekben, az ukrajnai tél beálltával és a hőmérséklet csökkenésével fokozódni fog a harcok intenzitása Ukrajnában.

Ez mindkét fél számára nagyobb mobilitást tesz szükségessé – állapítja meg az ISW. Az elmúlt napokban a frontokon általában lassult a hadműveletek általános üteme, ennek oka főként a romló időjárási körülmények voltak.

Az őszi esőzések és a sár ugyanis mindkét oldalon akadályozta a csapatmozgásokat – írja az ISW.

A tél beköszöntével az orosz haderő célzottan támadja Ukrajna energiaellátását, hogy ezzel térdre kényszerítse az országot. De Vlagyimir Putyin nem fog sikerrel járni – véli Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.

„Putyin igyekszik fegyverként használni a telet, de nem fog sikerrel járni” – mondta Stoltenberg a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjúban.

A NATO főtitkára szerint az Ukrajna mellett vállalt elköteleződésnek ára van a nyugati társadalmakban. „Az emelkedő élelmiszer- és energiaszámlák sok európai háztartás számára nehéz időket jelentenek. De nem szabad elfelejtenünk, hogy Ukrajnában az emberek minden nap a vérükkel fizetnek” – fogalmazott Stoltenberg.

Heves orosz rakétatűz zúdult a dél-ukrajnai Nikopol térségére péntekről szombatra virradó éjszaka – jelentették ukrán források.

Mintegy hatvan rakáta csapódott be Nikopol és Marhanec városokban, illetve a környező falvakban – írta Valentin Reznicsenko, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója a Telegramon.

A legfrissebb információk szerint senki sem sérült meg – írja a német N-Tv hírportálja.

Alexander De Croo belga miniszterelnök és Hadja Lahbib külügyminiszter szombaton Kijevbe látogatott, és további 37,4 milliós (mintegy 15,3 milliárd forint) katonai, polgári és humanitárius segélyt ígért Ukrajnának.

A látogatás, melyet biztonsági okokból szombatig nem hoztak nyilvánosságra, az első, amelyet a belga kormány tagjai az orosz invázió februári kezdete óta Kijevben tettek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkoztak – jelentette a belga média.

„Az elmúlt napok súlyos bombázásai után az ukrán nép mellett állunk, jobban, mint bármikor. A fagyos téli hónapok előtt Belgium újabb humanitárius és katonai segélyt nyújt” – írta de Croo a Twitteren.

Az újabb, 37,4 millió eurós csomag a katonai eszközökön kívül olyan felszereléseket is tartalmaz majd, mint áramfejlesztők, elsősegélycsomagok és hálózsákok, valamint a vízhez és a higiéniához való hozzáférést támogató humanitárius segítség, mely az ENSZ gyermekalapján, az Unicefen keresztük jut a rászorulókhoz.

Belgium részt vesz 14 kórház, valamint a víz- és fűtési infrastruktúra helyreállításában Ukrajnában – jelentették a küldöttséggel Kijevbe utazó újságírók.

Belgium a háború kitörése óta 221,7 millió eurót küldött Ukrajnának, melyből 145 milliót katonai, 76,7 milliót polgári segítségre szánt.

Az Egyesült Államok újabb 400 millió dollárnyi (mintegy 170 milliárd forint) katonai segítséget bocsát Ukrajna rendelkezésére – az összeg felhasználására az elnök adott felhatalmazást a Külügyminisztérium számára.

Fehér Ház közleménye szerint az elnök által aláírt intézkedés az újabb segélycsomagról védelmi eszközöket és szolgáltatásokat tartalmaz. A segélycsomag a védelmi minisztérium erőforrásait terheli – áll az elnöki dokumentumban.

Ezzel egy időben az elnöki hivatalhoz tartozó Nemzetbiztonsági Tanács (National Security Council) szóvivője, Adrienne Watson közölte, hogy az eszközök között szerepelnek lövedékek föld-levegő rakétarendszerek számára, valamint nehéz gépfegyverek, hogy Ukrajna képes legyen ellenállni a polgári infrastruktúráját célzó orosz fenyegetésnek.

A sajtóközlemény emlékeztet, hogy az Egyesült Államok folyamatosan egyeztet Ukrajnával energia-infrastruktúráját érintő szükségletekről, és közösen dolgozik szövetségeseivel és partnereivel Ukrajna támogatása érdekében.

Svédország szerdán bejelentette, hogy jelentős katonai és humanitárius segélyt küld Ukrajnába a tél közeledtével.

A katonai segély értéke 3 milliárd svéd korona (112,1 milliárd forint), és egy légvédelmi rendszerből, valamint lőszerekből áll. A stockholmi kormány nem pontosította, hogy milyen légvédelmi rendszerről van szó.

Ulf Kristersson svéd kormányfő elmondta, hogy ez a kilencedik, és az eddigi legnagyobb segélycsomag, amelyet Ukrajnába küldenek.

A humanitárius segély értéke 720 millió svéd korona (27 milliárd forint), és az ENSZ Világélelmezési Programja (FAO), a Világbank, illetve az Ukrajnai Zöld Megújulás Program keretében érkezik az országba.

A segély egy részét Moldova kapja, ahova rengetegen menekültek Ukrajnából a harcok elől.

Von der Leyen: Az EU sürgősségi támogatást nyújt Ukrajnának az áram és fűtés helyreállításához

Fokozzuk erőfeszítéseinket, és partnereinkkel együttműködve azon dolgozunk, hogy Ukrajnának sürgősségi támogatást nyújtsunk az áramellátás és a fűtés helyreállításához és fenntartásához a polgári lakosság számára – jelentette be Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetése után.

A testület jelenleg az EU Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központján keresztül előkészíti a tagállamoktól és közvetlenül a bizottság vésztartalékából származó adományok mielőbbi eljuttatását Ukrajnának. A szállítmány 200 közepes méretű és egy nagy elektromos transzformátort, illetve 40 aggregátort tartalmaz, amelyek képesek egy-egy kis- és közepes méretű kórház szünetmentes áramellátását biztosítani.

transzformátorokat Litvánia, az aggregátorokat Románia ajánlotta fel. Az Európai Bizottság emellett új energiaügyi vészhelyzeti központ létrehozásán dolgozik Lengyelországban – tájékoztatott a testület elnöke.

Csütörtökön az ukrán elnök emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolta meg Oroszországot, miután újabb rakétacsapások áramszüneteket okoztak Ukrajna-szerte. A támadásokban legkevesebb tízen életüket veszették.

Az ukrán kézen lévő atomerőműveket leválasztották a hálózatról, a zaporizzsjai erőműben pedig aggregátorokkal biztosítják az energiát a kulcsfontosságú berendezéseknek.

Az ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsában videókapcsolaton keresztül arról beszélt, hogy emberek milliói maradtak áram és víz nélkül az országában, miután az orosz csapatok egyetlen nap alatt 70 rakétát lőttek ki Ukrajnára.

Jelentősen javult az elmúlt 24 órában az ukrán főváros lakóházainak távhő- és áramellátása a kijevi polgármester szombati bejelentése szerint.

Vitalij Klicsko azt mondta, hogy az ukrán fővárosban a lakóépületek már mintegy a 90 százalékát látják el távhővel az egy nappal korábbi bő egyharmad helyett. Kijevben a fogyasztóknak azonban még mindig csaknem a 25 százaléka van áram nélkül, ami azonban így is javulás a pénteki mintegy 50 százalékhoz képest. Az ukrán polgármester szombaton elmondta azt is, hogy a vízellátást teljesen helyreállították.

Vitalij Klicsko hangsúlyozta, hogy a szakemberek folytatják a helyreállítási munkálatokat az ukrajnai polgári infrastukturális létesítmények elleni szerdai újabb nagyszabású orosz rakétatámadás következményeinek elhárítása céljából.

Ukrajna közvetlen szomszédja vagyunk, a háború hatásai ránk nézve azonnaliak és súlyosak, újabb szankciós csomag helyett békét kell teremtenünk – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a France24 csatorna Talking Europe című politikai műsorában.

A tárcavezető a hivatalos Facebook-oldalára feltöltött interjúban beszámol egyebek mellett arról, hogy már egymillió menekültet engedtünk be Ukrajnából, az infláció az egekbe szökött, tavaly 7 milliárd eurót fizettünk az importált energiáért, míg az idén már 19 milliárdot. Hozzátette, hogy kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország megvétózza-e a kilencedik szankciós csomagot, amelyet az orosz olajra vonatkozó korlátozással egy időben akarnak bevezetni, Szijjártó Péter azt mondta: még semmilyen javaslat nincs az asztalon.

Kijelentette: az energiakérdésre mindig fizikai kérdésként gondoltunk, aminek semmi köze az ideológiai, politikai megközelítéshez. Az, hogy együttműködünk Oroszországgal energiakérdésekben, nem a politikai ízlésünk vagy szórakozásból van, hanem az infrastruktúra adottságai miatt a régióban.

A csővezetékek és a hálózatok szempontjából Magyarországot az infrastruktúra meghatározottsága és a fizikai okok miatt lehetetlen elegendő olajjal vagy gázzal ellátni Oroszország nélkül.

Arra a felvetésre, hogy sokkal jobban támaszkodhatnának a Lengyelországból és Horvátországból érkező cseppfolyósított földgázra, jobban hagyatkozhatnának a hidrogénre és a biogázra, Szijjártó Péter kijelentette: „elvégeztük a házi feladatunkat: a hét szomszédos ország közül hattal összekötöttük a hálózatainkat, de ha más országok nem végzik el a házi feladatukat, az nem a mi hibánk”.

Emlékeztetett arra: mi vagyunk a horvátországi LNG-kikötő első számú vásárlói, onnan annyit importálunk, amennyit csak lehetséges. A teljes kép a régióban megváltozhatott volna, ha egy amerikai és osztrák cég nem hagyott volna cserben bennünket.

„Van egy nagy gázmező a Fekete-tenger alatt Romániánál, ahol egy amerikai és egy osztrák cég szerezte meg a kitermelési jogokat. Hét éven keresztül azzal hitegettek bennünket, hogy ezt megteszik. Szerződést írtunk alá velük 3 milliárd köbméterről éves szinten, és a jövő év január 1-jétől kellett volna elkezdeniük a szállítást. De bejelentették, hogy pénzügyi szempontból mindez nem éri meg nekik, és kivonultak. Tehát továbbra is az orosz gáztól függünk” – monda Szijjártó Péter.

Hangsúlyozta:

minden tőlünk telhetőt megtettünk az elmúlt évtizedben, hogy modernizáljuk az ország energiarendszerét, épp most fokozzuk az atomenergia-kapacitásunkat.

Ennek érdekében aláírtunk egy szerződést még 2014-ben a Roszatommal, mert a jelenlegi erőmű is a Roszatom technológiáját használja és nem akartunk azzal kísérletezni, hogy két különböző technológia hogyan lenne képes egymással működni. A Roszatom a fővállalkozó, de a lényegi egység, az irányító és vezérlőrendszer Franciaországból érkezik – emelte ki.

A riporter az interjúban felidézte, hogy jelenleg mintegy 13 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt finanszírozás forog kockán, amelyet jelenleg addig blokkol Brüsszel, amíg nem lát elmozdulást a magyarországi jogállamisági kérdésekben.

„Nem először vagyunk ilyen helyzetben Brüsszellel. Azokban az időkben, amikor Barroso úr volt az Európai Bizottság elnöke, az eljárás nagyon igazságos volt, ugyanis jogi alapon zajlott” – mondta, hozzátéve: most nem ez a helyzet.

Jelenleg politikai észrevételek vannak Magyarországgal szemben, mert konzervatív kereszténydemokrata kormány van hivatalban már 12 éve, és ezen túlmenően sikeresek is vagyunk.

Megállapodás született arról, hogy a 17 intézkedéstervezet majdnem lezárásra kész, minden tervezetet a parlament elé terjesztettünk, „a parlament dolgozik rajtuk, és egészen biztos vagyok abban, hogy elfogadják ezt a 17 szabályozást” – mondta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy akkor a labda az Európai Bizottság térfelére kerül.

A riporter emlékeztetett arra: néhány ország, például Hollandia, Belgium, Luxemburg azt mondják, hogy hosszú távú rendszerre van szükség annak biztosítására, hogy a megállapodás után ne legyen visszaesés.

Egy esetleges hosszú távú mechanizmus bevezetéséről Szijjártó Péter azt mondta:

„óriási és szégyenteljes tiszteletlenségről van szó ezen országok részéről a magyar emberek irányába” csak azért, mert Magyarországon jobboldali, konzervatív, hazafias, kereszténydemokrata kormány van.

„Gyűlölnek minket politikai szempontból, mert szembe megyünk a fősodorral, és mégis sikeresek vagyunk. De mindez a magyar emberek döntésén alapul” – jelentette ki, hozzátéve: ha az említett országok kormányai mindig a demokráciáról beszélnek, akkor tiszteljék a demokráciát!

„A magyar emberek úgy döntöttek négy egymást követő választáson, hogy azt akarják, amit mi teszünk. Tehát megkérdőjelezni a magyar emberek képességét és érettségét arról, hogy képesek-e biztosítani a demokráciát, a stabilitást és szabadságot az országban, az szégyenteljes, meg kell, hogy mondjam” – mondta Szijjártó Péter.

Hozzátette: mindig lesz kritika a kormánnyal szemben, de megkérdőjelezni egy ország demokratikus természetét pusztán azért mert vannak kritikus hangok, túlzás. Nem lenne demokrácia, ha nem lennének kritikus hangok – jegyezte meg.

Arra kérdésre, hogy december elején megállapodás születik-e a helyreállítási és a kohéziós alapról, Szijjártó Péter azt mondta: „minden tőlünk telhetőt megteszünk, biztos, hogy nem rajtunk fog múlni”.