Miért annyira fontos Herszon és környéke Ukrajnában?

Pontosan mi található ezen a hatalmas területen, és mitől különleges a hely?

Ahogy arról már mi is hírt adtunk, az orosz védelmi minisztérium szerint csapatai kivonulásra készülnek a megszállt ukrán Herszon régió nagy részéből, ami az elmúlt hetek fejleményei után nem is meglepő lépés – írja a CNN. A terv szerint több ezer négyzetkilométert ürítenek ki melyet Oroszország az invázió korai napjaiban foglalt el, és mindössze öt hete nyilvánították hivatalosan az ország örökös területévé. De nem akármilyen földterületek ezek: a CNN amerikai hírportál egyenesen Ukrajna legjobb mezőgazdasági területeinek nevezi őket – olvasható az agrárinfo.hu oldalán.

Ukrajna legjobb mezőgazdasági területei

A Herszon régió jól fejlett mezőgazdasági iparral rendelkező terület, mintegy kétmillió hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy régiós összevetésben itt találhatók szántott földek a legnagyobb arányban. Az összes mezőgazdasági terület 1969,5 hektár (1776,8 ezer hektár szántó, 26,6 ezer hektár évelő növény, 10,4 ezer hektár széna, 155,7 ezer hektár legelő).

Vezető zöldségtermelő régió

Mint az írják, a régió Ukrajna vezető zöldség- és töktermelője. 2012-ben csak ebből a növényből több mint kétmillió tonnát termesztettek és gyűjtöttek be. Az itt termesztett legfontosabb zöldségek a paradicsom, káposzta, hagyma, salátapaprika, és a padlizsán. A herszoni paradicsom és görögdinnye a régión kívül is széles körben ismert, és ezek kvázi a régió jellegzetes növényei. Szintén jelentős növény itt a napraforgó és a szója. Számos gyümölcsöskert is található itt, melyek gazdagok cseresznyében, kajszibarackban, őszibarackban, almában és szilvában.

A régióban a búza – beleértve az őszi búzát is – a rozs, az árpa, a zab és a köles a hagyományosan termesztett gabonanövények. A gabonatermesztés a legnagyobb területen Beriszlav körzetében jellemző, itt 68,2 ezer hektáron folytatják, a novotroicki és a henicseszki járásokban pedig 62,9 ezer hektáron.

Terményre: feldolgozóipar

2007-ben egy amerikai multinacionális vállalat, a Cargill Inc. volt Ukrajnában az első olyan cég, mely megkezdte a magas olajsavtartalmú napraforgó termesztését és feldolgozását Kahovkában. A kezdeti beruházás 400 millió hrivnya (négymilliárd forint) volt. Az „Agrofusion” Holding Company, az egyik legnagyobb európai paradicsompüré-gyártó, a híres „In Agro” védjegy tulajdonosa 2008-ban 12,5 millió dolláros (négymilliárd forint) összköltséggel épített itt paradicsomfeldolgozó üzemet Hola Prisztanban. Ugyanebben az évben a Dancroft Holding társaság szójabab-feldolgozót hozott létre, ami szójaolajlisztet és szójaolajat gyárt. A beruházás összértéke 176 millió euró (70 milliárd forint) volt.

Az Ukrán Nemzeti Agrártudományi Akadémia Aszkaniszkoje kutatófarmja a húsmarhatenyésztés tökéletesítésére specializálódott. A gazdaságok szakemberei törzskönyvezett szarvasmarhákat és finomgyapjú juhokat tenyésztenek. Itt építette fel Európa legnagyobb baromfitelepét a vezető ukrán mezőgazdasági holding, az Avangard. A farm első szakasza már elkészült, és sikeresen exportálják a tojást a közel-keleti országokba.

Megjegyezték, az itteni falvakban jellemző a szövetkezetalapítás. Az ilyen együttműködési forma a magántulajdonban lévő kis gazdaságok túlélésének sikeres módja. A együttműködésre alapuló mozgalomhoz való csatlakozás lehetőséget ad a gazdálkodóknak piaci pozíciójuk javítására, valamint a közvetlen hozzáféréshez a mezőgazdasági termékek fogyasztóihoz és termelőihez. A régióban 32 mezőgazdasági szolgáltató szövetkezet van bejegyezve.

A Herszon régió mezőgazdasági vállalkozásai kiváló minőségű termékeket állítanak elő, és elegendő élelmiszert termelnek a régió igényeinek kielégítésére. Az élelmiszer- és feldolgozóipar vezető szerepet tölt be a regionális gazdaság szerkezetében, és több mint 90 nagyvállalatból, 300 kis- és középvállalkozásból áll, amelyek élelmiszerek széles skáláját állítják elő. Megtaláljuk köztük a már említett baromfitelepeket, hús- és tejfeldolgozó üzemeket, vajgyártó üzemeket, pékségeket, liszt- és péksütemények gyártóit, gríz, sajt, paradicsom ketchup, majonéz, zöldség- és gyümölcskonzerv-gyártókat, és még hosszan sorolhatnánk.

Ezt a területet üríti most ki Oroszország, és vonul be ide újra az ukrán haderő – írja az agrarinfo.hu.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Herszonba látogatott és beszédet mondott a városban állomásozó ukrán katonaság előtt – közölte a Reuters. Az ország déli részén fekvő, hónapokig megszállás alatt lévő városból a napokban vonultak ki az orosz fegyveres erők.

A Herszon főterén alakzatba felsorakozott katonák előtt Zelenszkij kijelentette: „Haladunk tovább. Készek vagyunk a békére, békére az egész ország számára”.

Az ukrán elnök köszönetet mondott a NATO-nak és más szövetségeseinek az Oroszország elleni háborúban nyújtott támogatásukért, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoktól kapott mozgékony rakétatüzérségi eszközök (HIMARS) komoly segítséget jelentenek Kijev számára.

A jelentések szerint a városháza előtti téren a polgári lakosság, szülők és gyerekeik is összegyűltek ukrán zászlókat lobogtatva vagy vállukra borítva. Percekkel Zelenszkij érkezése előtt Herszon központjában ágyúzást lehetett hallani, és a beszéd után újabb tüzérségi lövöldözés volt hallható.

Az ukrán csapatok pénteken vonultak be Herszonba az orosz csapatok kivonulása után.

Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója arra szólította fel vasárnap a régió orosz megszállás alól felszabadított településeinek lakóit, hogy evakuáljanak, mert nagy a veszélye az orosz erők támadásainak.

A Telegram üzenetküldő alkalmazáson a kormányzó arra mutatott rá, hogy a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partját – ahonnan az orosz csapatokat kivonták – komoly veszély fenyegeti.

„Tapasztaltuk már felszabadított települések esetében, hogy ahonnan az orosz erők elmenekülnek, a civil lakosokat kezdik támadni”

– jelentette ki.

Janusevics hozzátette, azért is javasolja a civileknek, hogy átmenetileg költözzenek más régióba, mert az orosz erők menekülés közben komoly károkat okoztak az ivóvizet, áramot és fűtést biztosító létfontosságú infrastruktúrában. Hangsúlyozta, hogy a kormányzói hivatal minden segítséget megad a helyi lakosoknak az evakuáláshoz.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében közölte, hogy nyomozók több mint négyszáz, állítólagos orosz háborús bűncselekményt tártak fel, illetve katonák és civilek holttesteit találták meg az orosz csapatoktól visszafoglalt herszoni régió több térségében. „Nyomozók már több mint négyszáz orosz háborús bűncselekményt tártak fel. Civilek és katonák holttesteit találták meg” – mondta. Úgy fogalmazott, hogy 226 településen, több mint százezer lakóra vonatkozóan „stabilizálták a helyzetet és állították vissza a törvényes rendet”.

Zelenszkij beszélt arról is, hogy nem csitulnak az orosz támadások Donyeckben. “A harcok ugyanolyan hevesek, mint az utóbbi napokban a donyecki régióban” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az ukrán erők nem fogják engedni az áttörést vonalaikon.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők növelik jelenlétüket a Zaporizzsja megyei Melitopol város környékén, miközben csökken a létszámuk a herszoni régióban, a Dnyeper bal partján.

A jelentés szerint Melitopolnál erődítmények épülnek, és civileknek tilos megközelíteni a repülőtér területét. Katonai járműoszlopok érkeznek Tokmak település felől a városba

– emelte ki a kijevi katonai vezetés.

Herszon megye orosz megszállás alatti településein, Kahovkában, Tavrijszkban és Nova Kahovkában viszont az orosz katonák számának jelentős csökkenése figyelhető meg, csak minimális létszámban maradtak az említett városokban – mutatott rá a vezérkar.

A kijevi katonai vezetés beszámolója szerint az orosz csapatok amellett, hogy erősítik állásaikat a Dnyeper bal partján, támadó hadműveleteket hajtanak végre Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka, valamint Mikolajiv megyében Novopavlivszke irányában.

Ukrajna-szerte a nap folyamán az oroszok egy rakéta- és hat légicsapást indítottak, továbbá több mint 14 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán légierő vasárnap 16 csapást mért az orosz erőkre. A személyi állomány, a fegyverek és a katonai felszerelések tíz koncentrációs területét, valamint az ellenséges légvédelmi rakétarendszerek hat állását találták el.

Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek csapást mértek egy parancsnoki állásra és tíz olyan területre, ahol élőerő, valamint fegyverek és a katonai felszerelések koncentrálódnak

– fejtette ki a vezérkar.

A legutóbbi hírek szerint a háború jól alakul Ukrajna számára, az ukrán erők visszafoglalták Herszon városát, az orosz seregek visszavonulót fújtak, ez fordulópontot jelenthet a háború állásában – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben, az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.

Hozzátette: az orosz erők számára nagy vereséggel végződött volna, ha megpróbálják fenntartani pozíciójukat Herszonban.

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, miszerint, most Ukrajna van abban a helyzetben, hogy eldöntheti, mikor kezd tárgyalásokat Moszkvával, Borrell azt válaszolta: „Ukrajna majd eldönti, hogy mit tesz. A mi feladatunk az, hogy támogassuk ebben”.

A főképviselő elmondta továbbá, hogy a külügyminiszeri tanácson döntést hoznak az ukrán hadsereg kiképzési missziójának elindításáról. A tervek szerint a misszió elindul, és néhány héten belül működőképes lesz, mintegy 15 ezer ukrán katonából álló csoportot képeznek ki Lengyelországban, a megbízatásban több uniós tagállam hajlandó részt venni – tette hozzá. Mint mondta, hétfőn nem születik döntés az Oroszországgal szembeni újabb uniós szankciókról, azonban jogi munka folyik az új célpontok vizsgálatával kapcsolatban.

Arra is kitért, hogy a külügyminiszterek várhatóan újabb szankciós csomagot fognak elfogadni az iráni tüntetések elnyomásáért felelős személyekkel szemben. Az EU nemrégiben szankciókkal sújtotta Teheránt az iráni gyártású drónok miatt, amelyeket az orosz hadsereg Ukrajnában vet be. Borrell szerint ezt nyilvánvaló bizonyítékok támasztják alá, arra viszont nincs bizonyíték, hogy Irán rakétákat szállítana Moszkvának.

Tobias Billström svéd külügyminiszter érkezésekor az Iránnal szemben bevezetni tervezett szankciókkal kapcsolatban azt mondta, az intézkedések fontosak, hogy határozottan jelezzék az iráni kormánynak, hogy drónok használata ukránok állampolgárokkal szemben megengedhetetlen. Az eszközök szállítását Oroszország számára le kell állítani – jelentette ki. Azokat, akik részt vettek a drónok eladásában, az uniós megszorító intézkedések hatálya alá kell helyezni – húzta alá a svéd tárcavezető.

Jean Asselborn luxemburgi miniszter a megbeszélésre érkezve megerősítette: az uniós külügyi tanács jóvá fogja hagyni az Iránnal szembeni szankciós csomagot. Az intézkedések „körülbelül harminc embert céloznak meg” – tájékoztatott.

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter érkezésekor azt mondta, az iráni vezetésnek tisztában kell lennie azzal, hogy a világ szemmel tarja az országot. Közölte: az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris megállapodás újjáélesztését célzó tárgyalások megakadtak, ami – szavai szerint – „főként Teheránnak tudható be”. Az atomalkura utalva ugyanakkor hangsúlyozta: még egy rossz megállapodás is jobb a semminél, az ugyanis alternatívát jelenthet egy nukleáris fegyverkezési versenyre az Öböl-térségben.

Az Oroszországgal fenntartott további kapcsolatokkal összefüggésben Schallenberg azt mondta, „a földrajz és a történelem nem fog változni”. Kijelentette ugyanakkor: az atrocitások nem maradhatnak büntetlenül, mivel – mint mondta – „háborús bűnökről, emberiesség elleni bűncselekményekről beszélünk”. Az orosz-ukrán háborút lezáró béketárgyalásokkal kapcsolatban az osztrák külügyminiszter pedig úgy vélekedett: „nem hiszem, hogy most itt lenne ennek az ideje”.

Az uniós külügyminiszterek ülésén megelőzően, amelyen részt vesz Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető is, Schallenberg nem zárta ki újabb szankciók bevezetését Fehéroroszország ellen.

Gabrielius Landbergis litván külügyminiszer azt nyilatkozta, hogy az orosz magánszemélyekkel szembeni új szankciókra vonatkozó legújabb litván javaslatokkal kapcsolatban egyelőre nem kapott választ. Landsbergis hozzátette, hogy az az elképzelés, hogy „már nincs kit szankcionálni” nem állja meg a helyét, és előrelépéseket sürgetett a kilencedik uniós szankciós csomaggal kapcsolatban.