Javítaná Románia schengeni csatlakozásának esélyeit, ha a kormányzat a magyar sorskérdések rendezését is elfogadná

Az EMNT Választmánya által jegyzett állásfoglalást vasárnap juttatták el az MTI-hez. A dokumentum szerint a magyar sorskérdések rendezése csakis őszinte párbeszéd által lehetséges, melynek ki kell terjednie a közösségi önrendelkezés, az autonómia megvalósítására is.

Az EMNT egyben megemlítette, hogy Románia 2007-es EU-csatlakozásakor az Európai Unió feladatlistát szabott az országnak, melynek több, a nemzeti közösségeket is érintő vonatkozása volt. „Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a restitutio, az állami magyar nyelvű egyetem és felsőoktatás, valamint a csángó-magyarok oktatása kapcsán sem teljesítette Románia a vállalásait” – áll az állásfoglalásban. A tanács azonban azt tartotta a legaggasztóbbnak, hogy az elmúlt harminc évben az integrációs bizonyításkényszer ellenére sem csökkent a magyarellenesség, és a magyarellenes uszítások különösebb szankciók nélkül maradtak.

„

A testület mindezek ellenére nyomatékosította: támogatja Románia csatlakozását a schengeni térséghez, de – amiként az Európa Tanácshoz, a NATO-hoz, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás esetében, úgy most is – a csatlakozásnak teljesítményalapú döntésnek kell lennie, mely nemcsak az aktuális politikai elit ígéreteit, hanem az ország valós fejlődését is figyelembe veszi.

Korábban a román sajtó tág teret szentelt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) állásfoglalásának, amely arra kérte a schengeni térség tagállamainak külügyminisztériumait, hogy mielőtt Románia felvételéről döntenek, kérjenek tájékoztatást a romániai magyar egyházak és magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőitől az alapvető emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok romániai helyzetéről.

Románia, Bulgária és Horvátország schengeni csatlakozásáról az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsának december 8-i ülésén születhet döntés. Egyelőre Hollandia, Svédország és Ausztria fogalmazott meg fenntartásokat Románia csatlakozásával kapcsolatban. Klaus Iohannis román elnök szerdai sajtótájékoztatóján Rigában a halasztás lehetőségét is felvetette. Kijelentette, hogy senkinek nem használna, ha Románia kierőltetné a szavazást, amelyen végül nem hoznák meg a várt döntést.

Klaus Johannis román elnök szerint lehetséges, hogy egy-két hónappal elhalasztják a döntést Románia schengeni övezetbe történő felvételéről, ha nem biztos, hogy az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülésén pozitív döntés születne erről.

A román államfő erről Rigában beszélt szerda délután azon a sajtótájékoztatón, amelyet Egils Levits lett elnökkel közösen tartott. Úgy vélte senkinek sem használna, ha Románia kierőltetne egy szavazást, amelyen nem hoznák meg a várt döntést. A sajtótájékoztatót a román hírtelevíziók élőben közvetítették.

Az elnök viszonylag jónak ítélte Románia esélyeit a schengeni csatlakozásra, de hozzátette: egyelőre nem garantált, hogy valamennyi tagállam támogatja az ország csatlakozását a belső határellenőrzés nélküli térséghez. Hozzátette: Románia készen áll megválaszolni minden kérdést, ami a csatlakozással kapcsolatban felmerül.

„A holland barátainknak elmondhatjuk, hogy véget ért az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (a román igazságügyi rendszer európai uniós monitoringja), és ez az akadály már nem áll fenn. (…) Az osztrák barátainknak elmondhatjuk, hogy nálunk nincsen migrációs hullám. A svédországiak számára, akik kérdései inkább a rendőrségi együttműködésre vonatkoztak, azt mondhatjuk, hogy felkészült embereink vannak, és olyan programok, amelyek jó eredményeket adtak” – tért ki az államfő azokra az államokra, amelyek az elmúlt hetekben fenntartásaikat fejezték ki Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban.

Ausztria támogatja Horvátország schengeni tagságát, de Romániáét és Bulgáriáét nem – jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellárt szerdán Zágrábban Andrej Plenkovic horvát kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján.

A kancellár kiemelte: figyelembe véve az útvonalat, amelyen a legtöbb migráns Ausztriába érkezik, Bécs másként fog szavazni az egyes tagjelöltek schengeni csatlakozásáról.

„Amikor a schengeni térség bővítéséről beszélünk, és egyúttal kritikákat fogalmazunk meg az Európai Bizottság erre vonatkozó terveivel kapcsolatban, figyelembe kell venni azokat a problémákat, amelyekkel Ausztria szembenéz” – fogalmazott.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Johannis: Csak akkor érdemes napirendre tűzni Románia schengeni csatlakozását, ha garantált a pozitív döntés

Az elnök viszonylag jónak ítélte Románia esélyeit a schengeni csatlakozásra,

Elmondta, hogy

Ausztriában idén százezer illegális bevándorló kért menedékjogot, akik közül 75 ezret egyetlen uniós országban sem regisztráltak.

Mint mondta, Horvátország teljesítette a feltételeket, mert az ottani hatóságok pontosan meg tudják állapítani, hogy a migránsok mely országokból érkeztek, Romániának és Bulgáriának viszont problémái vannak a határok védelmével.

Nehammer szerint

„Schengennek akkor van értelme, ha az EU külső határai olyan jól védettek, hogy az övezeten belül nincsenek problémák”.

Plenkovic szerint „Horvátország a schengeni övezet majdani tagjaként része a probléma megoldásának, de maga nem jelent problémát”. Hozzátette: Zágráb tisztában van azokkal az aggodalmakkal és nehézségekkel, amelyekkel Bécs szembesül az illegális migráció terén, és hajlandó minden uniós tagországnak további tájékoztatással szolgálni, mit tett Horvátország az EU külső határainak védelme érdekében.

Az uniós tagállamok belügyminiszterei december 8-án találkoznak Brüsszelben azzal a céllal, hogy döntsenek Horvátország, Románia és Bulgária schengeni tagságáról. A döntést csak egyhangúan lehet meghozni.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament korábban már támogatta Horvátország csatlakozását.

írói kérdésre külön reagált Karl Nehammer osztrák kancellár keddi zágrábi kijelentésére, mely szerint biztonsági kockázatot jelent, hogy az Ausztriában tartózkodó százezer illegális bevándorló közül 75 ezren Románián, Bulgárián és Magyarországon utaztak át anélkül, hogy az ottani hatóságok nyilvántartásba vették volna őket.

„Románia nem volt, most sem az, és a jövőben sem lesz olyan ország, amely előidézné a migrációt, vagy megengedné azt” – jelentette ki Johannis nyomatékosítva, hogy az illegális határátlépésről beszél. Hozzátette: az osztrák félben aggodalmat keltő migránshullám nem Románián, hanem a balkáni útvonalon keresztül ér Nyugat-Európába.

Megjegyezte: Románia nem része ennek a balkáni útvonalnak, de módjában áll visszafogni az illegális migrációt. Arra is kitért, hogy a kérdés tisztázása érdekében Lucian Bode belügyminiszter Bécsbe fog utazni, hogy technikai részletekbe menő megbeszélést folytasson osztrák hivatali kollégájával és más ottani politikusokkal.

A gazdasági recesszió elkerülése, az energiabiztonság megteremtése és a bevándorlóáradat kezelése terén is nagy segítséget jelent a stratégiai partnerség Romániával, Magyarország ezért érdekelt annak fenntartásában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután román kollégáját fogadta kát hete Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Bogdan Aurescuval tartott közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy éppen húsz éve írták alá a stratégiai partnerségről szóló megállapodást, amelynek megőrzése érdeke Romániának, Magyarországnak és az egymás területén élő nemzeti közösségeknek is.

„Mindig vannak ellenérdekeltek, mindig vannak zavarkeltők, akik akkora hangorkánt gerjesztenek, hogy úgy tűnik, mintha többen lennének, mint mi. De a helyzet az, hogy a két ország jelenlegi kormányainak van egy világos és mindenki számára könnyen érthető és látható célja, ami pedig az, hogy ezt a stratégiai partnerséget fenntartsuk, egészen egyszerűen azért, mert a két országnak és a két nemzetnek ez jó” – hangsúlyozta.

Leszögezte, hogy a kormány erőforrásként tekint egymás nemzeti közösségeire a kétoldalú kapcsolatok szempontjából.

Elmondta, ezt az is bizonyítja, hogy a magyarországi román nemzeti kisebbség költségvetési támogatása hatszorosára nőtt 2010 óta, az ortodox egyház támogatása pedig hétszeresére.

Szijjártó Péter kiemelte: ez a stratégiai partnerség kifejezetten nagy segítséget nyújt napjaink három legjelentősebb – gazdasági, energiaellátási és migrációs – kihívásának sikeres kezelésében.

Az első területet a gazdaság jelenti, miután az Európai Unió a recesszió felé rohan, aminek kivédésében fontos fegyvertény, hogy tavaly mintegy tízmilliárd eurót ért el és ezzel rekordot döntött a magyar-román kereskedelmi forgalom, majd idén is 29 százalékos növekedést regisztráltak – mutatott rá.

Emlékeztetett, hogy Románia a magyar gazdaság harmadik legfontosabb exportpiaca, ahol több fontos magyar vállalat is folyamatosan növeli a jelenlétét, így például a Mol 245 benzinkúttal, az OTP 97 bankfiókkal, a Richter pedig több mint 600 alkalmazottal van már jelen.

A miniszter az energiaellátás biztonságáról elmondta, hogy Romániának jelentős szerepe van a földgázbeszerzés diverzifikációjában, amit elősegít a két ország közötti interkonnektor kapacitásának évi 1,75 milliárdról 2,5 milliárd köbméterre bővítése is.

Hozzátette: hamarosan aláírják azt a négyoldalú megállapodást, amelynek eredményeként hazánk Azerbajdzsánból Georigán és Románián keresztül zöld villamos energiát tud majd importálni.

A miniszter szerint a harmadik területet a migráció kezelése jelenti, amelynek szempontjából rendkívül fontos, hogy Románia kiváló munkát végez a határőrizet terén, és hatékony az együttműködés.

Magyarország idén eddig 250 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályozott meg a déli határon, és ha Románia felől is lenne nyomás, akkor a hatóságok nem tudnának a déli határra koncentrálni – húzta alá.

„Ez tehát három nagyon fontos kihívás, amivel ma szembesülünk: a gazdasági recesszió elkerülése, az energiabiztonság megteremtése és a migránsok kívül tartása. Ebben a három fontos kérdésben a Romániával fenntartott stratégiai partnerség segít, ezért egyértelműen ennek a partnerségnek a fenntartásában vagyunk érdekeltek” – összegzett.