kulcsár edina
A nap 24 órájában járőröznek a rendőrök a vajdasági Horgoson, ahol csütörtök este volt lövöldözés, amikor illegális bevándorlók két csoportja támadt egymásra gépfegyverrel.
A feszültség azonban továbbra is tapintható a településen, ahová folyamatosan érkeznek az újabb migránsok – számolt be az M1 Híradó.
Tüzet gyújtottak és sátrakban tanyáznak a migránsok Horgos határában. A környéken a fák többségét kivágták, megcsonkították, azzal tüzelnek. A fűben ott hevernek a migránsok eldobott, Szerbiában kiállított személyi igazolványai.
Lassan visszatér az élet az autópálya melletti migránstanyára is, ahol begyűjtésük és elszállításuk előtt csaknem ezer illegális bevándorló tartózkodott.
„A rendőrség különleges egységei folyamatosan járőröznek Horgos központjában, és igyekeznek onnan távol tartani a migránsokat. Ennek ellenére, a helyi lakosok beszámolói szerint és ez a közösségi oldalakon is megjelent, vasárnap este öt migráns esett egymásnak. Lőfegyver nem volt náluk, de husángokkal, botokkal és késekkel estek egymásnak. Mire a rendőrség kiérkezett, kereket oldottak” – jelentette az M1 tudósítója.
Horgos központjában most nyugalom van, a rendőrség és a csendőrség a nap 24 órájában több járművel járőrözik. A helyiek örülnek a fokozott hatósági jelenlétnek. Akiknek mégis sikerült betévedniük a központba, azokat a rendőrség megmotozza és kitessékeli a településről.
Horgos központjában csütörtökön kora este lövöldöztek, gépfegyverekkel támadtak egymásra. A falu központja órákig fegyverropogástól volt hangos. Egy bátor szemtanú kerékpárral eredt a lövöldöző csoport nyomába és videóra vette a történéseket.
Szintet lépett a bevándorlók viselkedése Horgoson, bandákba tömörülnek, éles lőszert és fegyvert használnak – mondta Kis-Benedek József az M1-en. A biztonságpolitikai szakértő szerint az embercsempészek arra is ráveszik a migránsokat, hogy erőszakosan lépjenek fel a hatóságok ellen.
A szerbiai menekültügyi főbiztosság Horgoson szolgálatot teljesítő biztonsági emberei szerint a település külterületén most nagyjából háromszáz illegális bevándorló bujkálhat.
Egy nap sem telt el, hogy a rendőrök Horgosról és Belgrádból több mint ezer migránst szállítottak el, ám azok máris kezdenek visszaszivárogni. Ismert: a migránsok csütörtökön Horgos központjában gépfegyverekkel lövöldöztek. A konfliktusban legalább hatan megsérültek, de a helyi sajtó úgy tudja: akár kétszer annyi migráns is megsérülhetett.
Egy helyi lakos azt mondta: „most egy kicsit megmozdult a helyzet, de azért remélem, hogy talán jobb lesz. Hiszem azt, hogy rövid idő múlva újra ez lesz, mert ezek vissza fognak újra jönni”.
Nem csak a szerb-magyar határon, hanem a szerb-horvát határon is rengeteg migráns torlódott fel. Vannak, akik már többször, több irányból is megpróbáltak átszökni a határon.
„Próbálkoztam már a horvát és a magyar határon is. Jártam Szabadkán, Horgoson, de nem sikerült átjutnom a határon. A magyar rendőrök nem engedtek át, visszaküldtek Szerbiába. Horvátországban tíz kilométert gyalogoltam, de ott is elkaptak” – mondta az egyik migráns.
Felfegyverkezett, géppisztolyos migráns-csoportok randalíroztak Horgos főutcáján – erről a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt az M1-en.
Okmányok nélküli fiatal férfiak sokadik országon átgázolva, felfegyverkezve és a fegyvereket használva erőszakosan próbálnak betörni az Európai Unióba, ez súlyos bűncselekmény. E kapcsán Bakondi György kifejtette: a horgosi eset alátámasztja azt a magyar kormányzati álláspontot, hogy a migráció súlyos belbiztonsági veszélyeket rejt.
A leszámolás csütörtökön, sötétedés után kezdődött, a rendőrség tájékoztatása szerint egy 20 év körüli bevándorló férfit mellkasi lőtt sebekkel szállítottak kórházba.
A közösségi médiában megjelent, térfigyelőkamerás felvételek tanúsága szerint az illegális bevándorlók egy csoportja fegyverekkel felszerelkezve sétált az utcán, a lövések után pedig futásnak eredtek.
A rendőrség kivonult a helyszínre, és az éjszaka folyamán helyreállította a rendet, pénteken pedig a híradások szerint a belügyminisztérium emberei begyűjtik a migránsokat, és elszállítják őket a határ közeléből.
A szerb-magyar határ mellett egyre több illegális bevándorló tartózkodik, és megnőtt az incidensek száma. Az Afrikából és Közel-Keletről érkező migránsok úti célja nem a nyugat-balkáni ország, hanem az Európai Unió, ám a magyar határzár miatt sokan hosszabb időre Szerbiában rekednek.
Júliusban két nagy, migránsok elleni akció is volt Vajdaságban. A hónap elején a kelebiai erdőben csapott össze két migránscsoport, és az összetűzésnek halálos áldozatai is voltak. Akkor 85 illegális bevándorlót fogtak el, nem sokkal később Horgoson 120 migránsra csaptak le a rendőrök.
Mivel a szerb hatóságok nem toloncolják ki azokat, akiket elfognak, csupán az ország északi határától a déli határig szállítják őket vissza, a migránsok sokszor ismét útra kelnek, és néhány nappal később elérik a magyar határt.
Brüsszelnek változtatnia kell migrációpárti politikáján – erről Szijjártó Péter beszélt Bécsben. A külügyminiszter szerint világossá kellene tenni, hogy Európába csak legálisan lehet bejönni, az illegális migránsoknak pedig semmi keresnivalójuk itt. Magyarországra idén keletről több mint egymillió menekült érkezett, a déli határon pedig közelíti a 250 ezret azoknak a száma, akiket megakadályoztak abban, hogy Magyarországra szökjenek – hangzott el az M1 Híradójában.
Sátortáborban élnek a migránsok méterekre a Horgos–Röszke autópálya-átkelő mellett, a kerítés tövében. A helyiek szerint nagyjából ezren lehetnek itt.
Csoportosan járják Horgos utcáit. Addig maradnak, amíg át nem jutnak illegálisan Magyarországra. Horgos évek óta egy gyűjtőhelye a migránsoknak, akik innen indulnak az úgynevezett game-re, vagyis innen próbálnak meg átszökni a határzáron.
A migránsoknak létfontosságú, hogy fel tudják tölteni a telefonjaikat, ugyanis telefonon kapják az utasításokat az embercsempészbandáktól arról: mikor és hová kell menniük, hogy átjussanak. És azt is megüzenik nekik, mennyi pénzt vigyenek magukkal. A legtöbben azt mondják: egy jobb élet reményében próbálnak beszökni az Európai Unió területére.
Katonák és kommandósok voltak korábban, de kémek is vannak köztük – ezt az M1-nek vallotta be egy közel-keleti migráns Belgrádnak abban a parkjában, ahol a migránsok az embercsempészek utasításaira várnak. Ma már „afgán parknak” hívják ezt a helyet, amely nem hivatalosan a balkáni útvonal egyik elosztóközpontja. Innen szervezik meg az illegális bevándorlók szöktetését Magyarország felé. A kormány adatai szerint idén eddig már 230 ezer migránst akadályoztak meg a magyar hatóságok abban, hogy Magyarországra szökjön.
Mára teljesen kisajátították a migránsok Belgrád egyik kedvelt pihenőhelyét. Maguk között csak „afgán parknak” hívják. A pályaudvarról egyenesen ide tartanak, itt kapnak információkat a többiektől, és innen várják az embercsempészek utasításait.
A szakértők 2015, vagyis a nagy migrációs válság kezdete óta arra hívják fel a figyelmet, hogy az Európába érkező migránsok szinte kivétel nélkül fiatal férfiak. Azt állítják, hogy elvesztették az irataikat, így a személyazonosságukat lehetetlen beazonosítani. Vagyis az sem derül ki, hogy büntetett előéletűek-e vagy sem.
Ma már sokan bevallják: katonai vagy rendőri múltjuk van.
– mondta egy afgán migráns.
Egy másik migráns az M1-nek arról beszélt: tudják, hogy illegális, amit csinálnak, de nem érdekli őket, és sokat fizetnek az embercsempészeknek azért, hogy Nyugat-Európába szöktessék őket.
„Már a bolgár határon is nagyon nehéz dolgunk voltunk. Nem volt egyszerű eljutni Szerbiáig, de az a fő, hogy itt vagyunk. Most a barátom útbaigazítására várok. Utána folytatom az utam Európa felé” – mondta egy migráns.
A magyar határon is fokozódik a nyomás. A hétvégén kétezernél is több migránst akadályoztak meg a magyar hatóságok abban, hogy illegálisan jusson Magyarországra.
A Belügyminisztérium államtitkára az M1-en arról beszélt: Brüsszel továbbra is az illegális migránsok oldalán van. Rétvári Bence szerint a helyes út az lenne, ha az európai országok a magyar példát követnék, és erősebben védenék az unió külső határait, hiszen évek óta nem látott nyomás nehezedik a déli határra.
– mutatott rá.
Rétvári Bence azt is mondta: a helyes megoldás az lenne, ha az Európai Unió nagyobb figyelmet fordítana az első uniós határra, és ott próbálná megfékezni az illegális migrációt.
„Az a tervem, hogy Európába menjek és munkát szerezzek. Azért, hogy anyagilag segítsem a családomat, hogy pénzt küldjek nekik” – mondta egy migráns.
A magyar határt ostromló migránsok száma is egyre nő. Az elmúlt 24 órában csaknem ezren rontottak neki a határkerítésnek, hogy megpróbáljanak Magyarországra szökni.
Brüsszelnek változtatnia kellene a migrációs politikáján – közölte a külügyminiszter beszélt Bécsben. Szijjártó Péter úgy fogalmazott: az embercsempészek a legnagyobb nyertesei a rossz európai döntéseknek.
„Gyakorlatilag a brüsszeli migrációs politika arra inspirálja az embereket, hogy akár a saját életük kockáztatásával is dollár ezreket, tízezreket fizetve embercsempészeknek jöjjenek Európába. És ezek az embercsempészek kihasználják ezt a lehetőséget, komoly üzleti modelleket építettek erre, néha ilyen NGO-knak adják ki magukat, például a Földközi-tengeren, akik hajókat üzemeltetnek, ezek gyakorlatilag embercsempészbandák, amelyek nyomást próbálnak helyezni az európai országokra, hogy engedjük be a ki tudja honnan érkező illegális migránsokat” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
A magyar kormány tájékoztatása szerint idén már 230 ezernél is több illegális határátlépést akadályoztak meg a magyar hatóságok: a 2015-ös nagy migrációs invázió óta sosem próbálkoztak még annyian, mint idén.
Csaknem 700 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök és katonák a déli határnál szombaton. Az illegális határátlépési kísérletek egy év alatt megduplázódtak. De hasonló a helyzet Szerbiában is. A határ közelében élők abban bíznak, hogy az osztrák-magyar-szerb csúcstalálkozók megoldást hoznak majd a problémáikra.
Az illegális bevándorlók szinte ellepik a tó környékét. Az erdő felé vezető úton rengeteg eldobott szemét jelzi, hogy merre van a táborhelyük. A helyiek azt mondják, a Palicson ráadásul egyre több az illegális szállásadó is, ami még több migránst vonz a környékre.
„A központban vannak. Le-föl mászkálnak csomagokkal. Mindig meg van rakva a kezük, éhezni nem éheznek. De tízesével, hatosával járnak a legkisebb csoportok is” – mondta egy helybéli.
A temetőbe és a templomba bemenni tilos – tájékoztat angol és arab nyelven a felirat a palicsi temető mindegyik bejáratánál. Ezt azonban a legtöbben nem veszik figyelembe. Az idősebbek így már sötétedés után inkább kihagyják a misét és a kórus próbáit.
A helyiek közben attól tartanak, az illegális bevándorlók miatt, lassan kisebbségbe kerülnek a saját településükön.
„Vannak, akik azt állítják, hogy a migránsok ártalmatlanok, de nem véletlenül találkoztak a minap is Ausztria, Magyarország és Szerbia vezető politikusai annak érdekében, hogy megfékezzék a migránsok beáramlását. Itt legalább ezren vannak. Tudják mit jelent ezer idegen férfi egy városban? Mintegy tíz ezer lakosra lenne szükségünk, hogy megvédjük magunkat ellenük” – mondta egy nyugalmazott katonatiszt, aki szerint sok migráns katonai kiképzésen is átesett, így a fegyverhasználat nem ismeretlen a számukra.
Erre utal az is, hogy a bevándorlók egyre gyakrabban támadnak fegyverrel a határt védő rendőrökre és katonákra.
A bevándorlók egyre erőszakosabbak – erről beszélt az M1-en a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója is.
„Ez az erőszakos fellépés csak nyomatékosítja azt a magyar kormányzati álláspontot, hogy az érkezők, akik erőszakosan, csoportosan bűnözők segítségével, okmányok nélkül, tisztázatlan célból megpróbálnak átjutni, teljesen kiszámíthatatlan célokból, az Európai Unióba, ők semmiképpen nem menekültek, hiszen semmilyen olyan kritériumnak amelyet a menekülté nyilvánítás során az ENSZ okmányai előírnak, nem rendelkeznek” – mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Bakondi György hozzátette: az Európai Unió migrációs politikája 2015 óta nem változott, miközben az illegális határátlépési kísérletek egyetlen év alatt itthon is megduplázódtak, ezért az uniós belső határforgalom ellenőrzésének visszaállítása helyett a külső határok megerősítése lenne a megfelelő megoldás.