London és Párizs jelentősen bővíti az illegális migráció elleni együttműködést

Jelentősen bővíti együttműködését a brit és a francia kormány a La Manche-csatornán át Nagy-Britanniába áramló, jórészt embercsempészek szervezte illegális migráció megállítására.

A megállapodást Suella Braverman brit és Gérald Darmanin francia belügyminiszter írta alá hétfőn Párizsban.

A brit belügyminisztérium tájékoztatása szerint az egyezmény alapján London tízmillió euróval 72,2 millió euróra növeli a Nagy-Britanniával szemközt fekvő francia partszakaszok ellenőrzéséhez nyújtott hozzájárulását a 2022–2023-as pénzügyi évben.

A brit finanszírozás elősegíti a francia partokon járőröző határvédelmi egységek létszámának 40 százalékos növelését és fejlett technológiájú eszközök – köztük drónok, járőrhelikopterek, térfigyelő kamerák – alkalmazását.

Az egyezményről Londonban és Párizsban kiadott közös közlemény hangsúlyozza, hogy a brit és a francia hatóságok tavaly több mint 23 ezer, az idén eddig több mint 30 ezer csónakokkal megkísérelt illegális átkelést akadályoztak meg a La Manche-csatornán, emellett felszámoltak 55 szervezett bűnözői hálózatot és ötszáznál több embert vettek őrizetbe.

A brit belügyminisztérium hétfői tájékoztatása szerint a brit és a francia bíróságokon 2020 óta 140 elmarasztaló ítélet született az embercsempészethez köthető bűncselekmények ügyében, és az elítéltekre együttesen 400 évnyi szabadságvesztést róttak ki.

A közös közleményben olvasható, hogy Nagy-Britannia és Franciaország külön munkacsoportot hoz létre a Nyugat-Európába és Nagy-Britanniába irányuló illegális migrációból hasznot húzó, növekvő számú albániai bűnözői csoportok elleni fellépésre.

A kommüniké hangsúlyozza ugyanakkor, hogy még mindig növekszik a La Manche-csatornán csónakokkal megkísérelt átkelések száma, és ezért még tovább kell erősíteni a brit-francia együttműködést.

A brit védelmi minisztérium hétvégi adatai szerint meghaladta a 40 ezret azoknak a száma, akik az év eleje óta illegálisan átkeltek Nagy-Britanniába az európai kontinensről.

A tárca összesítése alapján egy nap alatt, szombaton 22 csónakon 972-en értek partot Anglia déli és keleti térségeiben. Ez azt jelenti, hogy 2022 eleje óta eddig 40 885-en kíséreltek bejutni Nagy-Britanniába a La Manche-csatornán keresztül.

Tavaly egész évben nem érte el a 30 ezret a csónakokon átkelők száma.

 A londoni védelmi minisztérium adatai szerint az idei napi rekordot augusztus 22-én jegyezte fel a brit határőrség: aznap 27 csónakkal 1295-en érkeztek a kontinensről a brit partokhoz.

London visszautasítja a migrációs politikáját érő kritikákat – jelentette ki Mike Freer, a brit igazságügyi minisztérium helyettes államtitkára csütörtökön Genfben egy ENSZ-testület előtt, amely az emberi jogok egyesült királyságbeli érvényesülését vizsgálta az illegális bevándorlók esetében.

Az ENSZ-testület a világszervezet négyévenként esedékes és minden tagállamot érintő, Időszaki Általános Vizsgálata (EPU) keretében tekintette át a brit gyakorlatot. Az ülésen több ország aggasztónak tartotta, hogy London kilátásba helyezte a menedékkérők Ruandába toloncolását.

Mike Freer a kritikákra reagálva azt mondta, „az Egyesült Királyságban nagy múltra tekint vissza az elnyomás elől menekülő emberek segítése, de az erre vonatkozó szabályozást óriási nyomás alá helyezték az utóbbi évtizedben bekövetkezett és a mai napig is nagy kihívást jelentő változások”.

A helyettes államtitkár hozzátette: „Az új szabályozásban a közelmúltban végrehajtott történelmi léptékű változtatások célja épp az volt, hogy a rendszer igazságosabbá és hatékonyabbá tétele révén csak azok kapjanak védelmet az Egyesült Királyságtól, akik valóban oltalomra szorulnak. Gondot fordítunk arra, hogy csak olyan országokkal működjünk együtt, amelyek biztonságosak, a nemzetközi jognak megfelelően és az emberi jogokat tiszteletben tartva bánnak a bevándorlókkal. Ruanda ebből a szempontból egy alapvetően biztonságos ország.”

Nagy-Britanniában az év kezdete óta több mint 38 ezer migráns kelt át lélekvesztő csónakokon a La Manche csatornán, ami máris több, mint az egész 2021-es évben regisztrált érkezésszám.

A tanácskozást megelőző héten Suella Braverman brit belügyminiszter „inváziónak” minősítette a Nagy-Britanniát érő migránshullámot.

Az utóbbi években az egymást követő brit konzervatív kormányok mindegyike foglalkozott a kérdéssel, és számos javaslat látott napvilágot arról, hogyan kezelhetnék az egyre tömegesebb bevándorlást: felmerült a csónakok mesterséges hullámokkal való kiszorítása a brit felségvizekről, a migránsok összegyűjtése és fogva tartása a part közelében állomásozó komphajókon vagy egyes szigetekre való kitoloncolásuk.

Az utolsó, jelenleg is érvényben lévő javaslat a Boris Johnson vezette kormány idején született, és azt irányozza elő, hogy az illegális bevándorlókat Ruandába toloncolnák ki.

A javaslat megvalósítása jelenleg holtponton van, mert számos ENSZ-tagállam, köztük az Egyesült Államok és Új-Zéland bírálja.

Egyre nagyobb nyomás nehezedik a nemzeti bevándorlási rendszerekre. A menedékjog iránti kérelmek száma a 2015-2016-os kiemelkedően magas migrációs hullám idején tapasztaltakhoz képest új csúcsot ért el augusztusban – közölte az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) szerdán.

A máltai központú uniós ügynökség jelentése szerint azt követően, hogy az uniós tagországok illetékes hatóságaihoz május és július között benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma szokatlanul megnövekedett, a nyár végére a folyamat tovább erősödött.

Az elemzés azt mutatja, hogy augusztusban mintegy 84 500 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be az uniós tagországokban, ami havi rekordot jelent a menekültválság 2015-2016-os kezdete óta.

Mind az afgánok (12 100), mind a szíriaiak (11 900) az előző évek augusztusaihoz képest mintegy 30 százalékkal több kérelmet nyújtottak be a vizsgált hónapban, ami júliushoz képest esetükben 16 százalékos növekedést jelent. Az afgánok és a szíriaiak mellett a török (4600), az indiai (4200) és a marokkói (1900) kérelmezők száma is növekedett, továbbá a bangladesiek (3300) is több menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be augusztusban, mint 2015 óta bármikor. Mások mellett a pakisztáni, tunéziai és grúz kérelmezők száma is összhangban volt a növekvő tendenciával – írták. Megjegyezték:

A 2015-2016-os időszakhoz hasonlóan a nyugat-balkáni migrációs útvonal továbbra is a legkedveltebb a migránsok körében. Az ezen az útvonalon érkezett afgánok és szíriaiak száma április és augusztus között megkétszereződött.

Az uniós ügynökségnek a menekültügyi eljárásokat rögzítő jelentéséből kiderült az is, hogy a háború elől Ukrajnából elmenekültek nagy számban regisztráltak ideiglenes védelemre, mely hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz.

Augusztusban mintegy 255 ezer ilyen kérelmet vettek nyilvántartásba a tagállmi hatóságok. November 6-ig csaknem 4,7 millió ukrajnai állampolgár kért ideiglenes védelmet az Európai Unióban a háború február 24-i kezdete óta.

Augusztusban mintegy 4700 kérelmező vallotta magát felnőtt kísérő nélküli kiskorúnak, ami 28 százalékkal haladta meg az előző hónap adatait, és rekordmagasnak számít a 2015-ben feljegyzett adatokhoz képest is. Számuk az összes kérelmező 4 százalékát teszi ki.

A nyilvántartásba vett, menedékjog iránti kérelmek és az ukrajnai menekültek által igényelhető átmeneti védelem iránti kérelmek száma 2022-ben ez idáig meghaladta az 5 milliót – tették hozzá.