Leszedték a több száz éves keresztet a münsteri városháza dísztermében

Németország a jelek szerint egyre kevésbé ragaszkodik ezeréves keresztény kultúrájához, gyökereihez. Ennek újabb jele, hogy a G7-ek külügyminisztereinek kétnapos münsteri csúcstalálkozója előtt eltávolítottak egy 16. században készült, a megfeszített Jézus Krisztust ábrázoló fakeresztet az eseménynek helyet adó Városháza díszterméből. Annalena Baerbock zöldpárti német külügyminiszter szerint a történelmi kereszt eltávolítása nem poltikai döntés volt.

A berlini Szövetségi Külügyminisztérium által szervezett kétnapos találkozón a világ hét legfejlettebb gazdasággal rendelkező országát tömörítő G7-ek külügyminiszterei találkoztak a münsteri Városháza történelmi dísztermében.

Hajasi Josimasza japán, Antony Blinken amerikai, Annalena Baerbock német külügyminiszter (b-j) a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítõ csoport, a G7 külügyminiszteri értekezletén a németországi Münsterben, 2022. november 3-án.
(MTI/EPA pool/Friedemann Vogel)

A Béketerem kézzel faragott fakazettákkal borított falán évszázadok óta egy nagy fakereszt állt, amely a 16. századból származik, és amelyet a Városháza nagy keresztje (Ratskreuz) néven ismertek a helyiek és a turisták – számolt be a Westfälische Nachrichten című helyi lap.

Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint nem politikai, hanem „protokolláris döntés” született a kereszt eltávolításáról, amely a Városháza nagyszabású átalakításának a része.

A zöldpárti külügyminiszter azt is elmondta, hogy inkább annak örült volna, ha a feszület a helyén marad. Hozzátette: csak péntek reggel – a G7-ek közös nyilatkozatának bejelentése napján – értesült arról, hogy a történelmi Ratskreuz-ot eltávolították a díszteremből.

A münsteri G7-csúcstalálkozón egyébként csupán egy olyan ország – Japán – külügyminisztere vett részt, ahol nem a kereszténység a többségi vallás.

Hajasi Josimasza japán külügyminiszteren kívül a házigazda Baerbock, Antony Blinken amerikai, James Cleverly brit, Melanie Joly kanadai és Antonio Tajani olasz külügyminiszter, valamint Josep Borrell, az EU spanyol kül- és biztonságpolitikai főképviselője vett részt a kétnapos megbeszélésen.

A világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő G7-ek elkötelezettek addig támogatni Ukrajnát, amíg az szükséges – derült ki az országcsoport vezetőinek keddi nyilatkozatából.

„Folytatni fogjuk a pénzügyi, humanitárius, katonai, diplomáciai és jogi támogatást, sziklaszilárdan kiállva Ukrajna mellett, ameddig csak szükséges” – olvasható a G7-ek videomegbeszélését követően közzétett közös állásfoglalásban.

„Ismételten arról biztosítottuk Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy tántoríthatatlanok és sziklaszilárdak vagyunk elkötelezettségünkben, hogy megadjunk Ukrajnának minden szükséges segítséget, hogy megőrizhesse szuverenitását és területi épségét” – hangsúlyozták a résztvevők.

„Egy életképes, háborút követő rendezést szem előtt tartva, készek vagyunk megállapodásokat kötni az érdekelt országokkal, intézményekkel és Ukrajnával a fenntartható biztonságról és egyéb elkötelezettségekről. Segítséget nyújtunk Ukrajnának abban, hogy megvédhesse magát, biztosítva ezzel szabad és demokratikus jövőjét, elejét véve mindenfajta jövőbeli orosz agressziónak”

– áll a nyilatkozatban.

Az országcsoport vezetői egyben elítélték az ukrán polgári infrastruktúra és civil lakosság elleni rakétacsapásokat. Hangsúlyozták, hogy a polgári lakosság elleni támadások háborús bűncselekménynek nyilvánulnak. A G7 ezen felül egyhangúlag elítélte és elutasította Ukrajna négy régiója: Zaporizzsja és Herszon megye, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság, valamint a még 2014-ben annektált Krím-félsziget elcsatolását.

Mindemellett további szankciókat helyeztek kilátásba Oroszország ellen.

A résztvevők felszólították a fehérorosz vezetést: hagyjon fel az orosz hadműveletben játszott közreműködésével, vagyis, hogy területét az orosz csapatok rendelkezésére bocsátja és támogatást is nyújt számukra. A G7-ek értékelése szerint fehérorosz-orosz közös katonai egység létrehozása újabb példája Minszk és Moszkva összejátszásának.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Zelenszkij elnök a G7-ek videómegbeszélésén történt felszólalásában javaslatot tett egy nemzetközi megfigyelő misszió telepítésére a fehérorosz-ukrán határon, ezzel csökkentve az esetleges provokációk esélyét, illetve azt, hogy Fehéroroszország közvetlenül is belépjen a konfliktusba Oroszország oldalán.

Újabb szankciós csomag készülhet Brüsszelben Oroszország ellen. Kiszivárgott hírek szerint egyre több jel utal arra, hogy az Európai Unió már a kilencedik intézkedéscsomagot készít elő. Úgy tudni, hogy például a nukleáris energia területén is megtiltanák az együttműködést Oroszországgal. A kiszivárgó hírekre a Fidesz kommunikációs igazgatója úgy reagált: amikor Brüsszel újabb szankciós csomagot jelent be, azonnal megugrik az energia ára – számolt be az M1 Híradó.

Az Európai Bizottság már a 9. szankciós csomagon dolgozik – erről cikkeznek az európai lapok napok óta. A kiszivárgott hírek szerint Brüsszel olyan területekre is megpróbálhatja kiterjeszteni az intézkedéseket, amelyekre korábban több tagállam is nemet mondott, illetve az új szankciók energiahordozókat is érintenének.

Már a szankciók hírét is elkezdte beárazni a piac.

Méghozzá a gázár emelésével. Pedig a holland gáztőzsdén az augusztus végi 350 euró/megawattórás csúcs után hetekig csökkenő volt a tendencia, ami néhány nappal ezelőttig kitartott.

A november 1-jei 116 euró/megawattórás ár után pedig újra elindultak felfelé az árak. Mára a gáz ára 9 euróval emelkedett, és elérte a 125 eurót megawattóránként.

Brüsszel továbbra sem hajlandó tudomásul venni, hogy a szankciók károsak Európára, és tovább erőlteti azokat – erről Hollik István beszélt. A Fidesz kommunikációs igazgatója kiemelte: már az újabb szankciók híre is elég volt ahhoz, hogy ismét emelkedésnek induljon a gáz ára.

„Azt már korábban is tapasztaltuk, hogy amikor Brüsszel belengeti egy újabb szankciós csomag hírét, vagy bejelent egy újabb szankciós csomagot, a hírre azonnal megugrik az energia ára. Hiába próbálja tehát a szankciópárti baloldal eltagadni azt, hogy a gáz árát a szankciók verik fel az egekbe, ez bizony így van. Mára tehát egyértelművé vált, hogy a szankciók súlyos károkat okoznak Európának” – fogalmazott.

Hollik István hangsúlyozta: ahhoz, hogy az európai és a magyar gazdaság ne menjen tönkre, minél hamarabb fel kell hagyni az elhibázott szankciós politikával.

Az újabb brüsszeli szankciós csomagról egyre több részlet derül ki.

Bővítenék például az energiaszektorra vonatkozó szankciókat, és megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén az együttműködést Oroszországgal.

Embargóval sújtanák az orosz gyémánt- és acélimportot, illetve az orosz cseppfolyós gázból készült termékek behozatalát is.

Megtiltanák a szoftverek és a technológiák exportját Oroszországba, illetve az orosz vízi járműveket is kitiltanák az európai kikötőkből. Végül orosz televíziós csatornák sugárzási jogát is megszüntetnék Európában.

Az új szankciós csomag bejelentése után a mostaninál nagyobb ármozgások jöhetnek az energiapiacon – mondta Hortay Olivér a Híradónak. Pedig

az elemző szerint Európa már most is nehéz helyzetben van a túl kevés gáz miatt.

„A következő tél még nehezebb lehet, még kevesebb gáz állhat az unió rendelkezésére, ennek megfelelően minden olyan újabb szankció, ami kevesebb gázt tesz elérhetővé az európai unió számára, az növeli ezt a problémát, fokozza az árakat és az ellátásbiztonsági kockázatokat is” – hangsúlyozta.

A 9. szankciós csomag Magyarország számára legveszélyesebb része a nukleáris együttműködések tiltása – mondta Litkei Máté az M1-en. A MCC Klímapolitikai Intézet igazgatója szerint ugyanis egy ilyen lépés súlyosan érintené a hazai villamosenergia-ellátást.

„A balti államok és Lengyelország most azt indítványozza, hogy legyen 9. szankciós csomag, másrészt, hogy ebbe legyen belefogalmazva a nukleáris ipar is. Magyarán, Oroszország semmilyen beruházást se hajthasson végre. Ez veszélyeztetné a Paks kettő beruházást, továbbá veszélyeztetné a Paks egy erőmű fűtőanyag-ellátását is. Tehát ez Magyarország szempontjából teljesen elfogadhatatlan” – fogalmazott.

Tavasz óta kísérletezik Brüsszel a szankciókkal, hogy megtörje és visszavonulásra kényszerítse az Ukrajnával háborúzó Oroszországot. Az Európai Unió eddig nyolc szankciós csomagot fogadott el, amelyek egyebek mellett megtiltották nyersanyagok és a nyersolaj importját Oroszországból.

Azóta kiderült, a szankcióik több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak. Moszkva bevételei emelkednek, miközben Európa energiaválsággal, brutális szankciós inflációval és az elszegényedés veszélyével néz szembe.